Egyszer a barátaimmal ültem egy kocsmában és miközben iszogattunk, azt vettem észre, hogy a tvben egy olyan film megy, amiben Marion Cotillard szerepel és ahányszor odanéztem, éppen mindig dugtak. Aztán megjegyeztem a címét, gondoltam, ha megint adják, majd megnézem. Később persze elhatároztam, hogy mégse érdekel, de mikor megláttam, hogy lesz, nem tudtam "ellenállni neki." Ahogy anno a remek Cashbacknél, itt is valami másra számítottam annyiból, amennyit előzetesben láttam és erről is kiderült, hogy sokkal többről van itt szó, hogy mint hogy orrba-szájba kefélnek.

Lucie (M.C.) vidékről Párizsba költözik, mert nagyvárosi életre vágyik. Ott aztán nem fogja vissza magát, bulizik, szeretkezik fűvel-fával és közben megismerkedik egy fickóval, akivel nagyon jó barátok, sőt lakótársak lesznek - de semmi több. Aztán egy nap kipattan a fejéből az ötlet: énekesnőként kellene karriert csinálnia. A bökkenő az, hogy hősnőnknek nincs hangja - szerencsére viszont van egy ikertestvére, Marie (szintén M.C.:)), akit gyönyörű hanggal áldott meg a sors, viszont amennyire a két lány hasonlít külsőre, olyannyira mások belsőre. Az "akciót" mégis sikerül tető alá hozni, Lucie beédesgeti magát a menők közé és támogatást szerez, a lakótárs dalokat ír, Marie pedig készül a fellépésre. A nagy első koncert aztán váratlan sikert arat, de az örömöt beárnyékolja, hogy Lucie pont azon az estén öngyilkos lesz. Nővére hirtelen megzavarodik, de megfogalmazódik benne az ötlet, hogy átveszi halott testvére helyét és így csinál karriert. Ezek után Marie-Lucie útját szex, pénz, drogok, siker, rivaldafény és sok-sok szenvedés kíséri, mialatt megmártózik a szórakoztatóipar mocsarában, eladja a testét/lelkét, közben pedig egyre többet tud meg saját és testvére múltjáról. De vajon hová vezethet ez az egész, lesz-e valaha megállás - vagy a sikerhez vezető út vége egyenest a sírba vezet számára?

Ez egy nagyon durva film, a lehető leginkább naturális, művészi és ugye már kitaláltátok: francia.

A hasonló témájú mozikkal ellentétben itt egyáltalán nem a zenéről szól minden, csak két alkalommal láthatjuk hősnőnket a színpadon. A Búcsúdal azt mutatja be, hogy mennyire fájdalmas szembesülni a múlt sötét titkaival, milyen árat kell fizetni a sikerért, és hogy milyen érzés lehet valaki más bőrébe bújni.

Marion Cotillard csodaszép és irtó jól játszik, az ő figyelemre méltó külseje teszi még inkább mellbevágóvá ezt az egész "utazást": mintha egy angyal bukását néznénk. Egy hónap alatt megtanult énekelni a szerep kedvéért, az ő hangját hallhatjuk, mikor Marie énekel. A többi szereplő nem túl érdekes, még azt megemlíteném, hogy a szőke hajú producernő (vagy ki) Ophélie Winter a Csupasz pisztoly a (z)űrben-ből.

A történet eleje kicsit zavaros, mert oda-vissza ugrálunk az időben, kezdetben mintha Lucie lenne a főszereplő, aztán kb. tíz perc után Marie átveszi a helyét. Sokszor nem látjuk, mi történik, csak utalásokat kapunk rá vagy részleteket nézhetünk meg belőle; néhányszor meg eléggé nyíltan szinte a néző képébe vágják a naturalista jeleneteket. A szex-drog-rock 'n roll-életvitel minden fontos részletét megmutatja nekünk az író-rendező Gilles Paquet-Brenner, aki az egész mozi nehezen emészthető mivoltát és sötét tónusát csak tovább erősíti a néha felbukkanó látomásokkal és a hősnő fejében járó gondolatokkal. Ugyanakkor sokszor azt sem tudhatjuk, hogy melyik lány melyik és van pár szekvencia, amiknek az értelmezését meghagyják a nézőnek (pl. a legelső és a legutolsó kép). A film tetőpontja maga a címadó búcsúdal, ami nagyon szép és szörnyen nyomasztó, sugárzik belőle a fájdalom és a halál, marhára depresszív - ezt a dalt egyébként a főszereplőnő írta többé-kevésbé, nem fogom berakni ide, mert meg kell nézni az egész alkotást, annak egy szerves része.

Sajnos nem sok adat van a Les jolies choses-ről a világhálón, de azért néhány érdekességet összeszedtem: A film Virginie Despentes regénye alapján készült. Marion Cotillard-nak a valóságban van két öccse, akik ikrek - ebből talán tudott valamennyi inspirációt meríteni. Az eredeti cím (Les jolies choses) magyarul Szép Dolgokat jelent, erre magyarázatot kapunk, ha figyeljük a számok szövegét, amiket nem csak úgy poénból fordították le, hanem fontosak!

Összefoglalva: Művészi elemeket is tartalmazó, ízig-vérig francia film, ami bemutatja a (pop)világ romlottságát. Egy erkölcsi bukás története, ami persze sikersztori is lehetne - ha nem látnánk, hogy milyen szörnyűségeken kell átmennie a hősnőnek. Azoknak ajánlom, akik szeretik az európai filmeket és Marion Cotillard-t.

Pontozás:

imdb: 5.9 (5 év alatt 0.3-at csökkent.)

Szerintem: 5/5

Utólagos megjegyzés 2016-ból: Virginie Despentes másik regényét, az Apokalipszis bébit az inmedio újságosoknál nagyon olcsón lehet kapni, ajánlom mindenkinek, mert érdekes, izgalmas és a hétköznapiságtól elrugaszkodott mivolta ellenére mégis hihető. 

Hírek:

- Marion Cotillard legközelebb a Contagion című vírusos sci-fiben szerepel majd, partnerei többek közt Matt Damon, Jude Law, Gwyneth Paltrow és Kate Winslet lesznek. (Erről van már cikkünk, egy vendégszerző tollából.)

Továbbra is készítem az ígért hármas bejegyzést, de nagyon lassan haladok, mert általában csak szombat éjjel jön meg a kedvem filmnézéshez és különben sem érzem túl jól magam mostanában a bőrömben... Ma este viszont garantáltam jól fogok szórakozni, mert jön Ace Ventura a Viasat 3-ra:)