Azért ültem le megnézni, mert gondoltam, tuti jó zenék lesznek benne. Igazam is lett, de mint film, felejtős.

     "Csillogó fekete lemezeken Little Richard énekeeeeeeel!" - dalolta hajdanán Szörényi Levente. Esetünkben azonban a blues egyik istenéről, Muddy Watersről van szó, tehát becsapós a magyar cím. Jeffrey Wright alakítja. Nyomon követhetjük, miként sikerült óriási legendává válnia, háta mögött Leonard Chess lemezkiadóval (Adrien Brody). Mindenki tudja, milyen helyzetben voltak a feketék még 50 éve is, ez elég hangsúlyosan jelenik meg a filmben. Aztán a szokásos sex&drugs&rockandroll életérzés is megjelenik, és gyakorlatilag ennyi az egész. A zenék egytől egyig óriásiak, de a párbeszédekről ezt már nem lehet elmondani. Minden szereplő esetében azon volt a hangsúly, mennyire elcseszett alak, és mennyire tud káromkodni, egyszóval UNALMAS.

     Mudon kívül ábrázolták még Little Waltert (Columbus Short), Willie Dixont (Cedric the Entertainer), Howlin Wolfot (Eamonn Walker). Utóbbi meggyőzően alakított. Etta James bőrébe Beyoncé "Minden kategóriában én nyerem a Grammyt" Knowles bújt, akiről mindenki tudja, hogy marhajól énekel, de sajnos arról senki sem világosítja fel, hogy színésznőként gyengus. Az egyetlen kellemes meglepetéssel Mos Def szolgált, aki Chuck Berry havert játssza. Ő hozta rendesen a kacsajárást, a grimaszokat, minden egyben volt. Adrien Brody meg mondjuk, hogy jól teljesített.

     A legtöbb hasonló témájú életrajzi filmben mindig beleesnek abba a hibába, hogy nagyon eltúlozzák, vagy csak simán átírják a tényeket, a megtörtént dolgokat. Ezzel még nem volna baj, de egyszerűen nem tudják normálisan kivitelezni. Mert ki ül be ilyen filmekre? Nyilván az, aki kíváncsi az adott zenészre (vagy akárkire), sőt inkább a bazinagy rajongók. És ők nem a ripacskodásra meg a minél szebben csillogó whiskey-s üvegekre kíváncsiak, hanem a zenére és a főszereplő életére. És nyilván az sem érdekel senkit (vagy csak keveseket), hogy mondjuk Muddy Waters nyírta-e a füvet, vagy hány cukorral itta a kávét, de a mindenki által ismert dolgokat azért nem kéne elcseszni, csak mert az olyan jól mutat a filmvásznon. És én még csak nem is mondanám, hogy otthon vagyok Muddy-témában, de tudom, hogy a film nagy része baromság, meg nem is érdekes. Apró kivételektől eltekintve nem éri meg megnézni, annak ellenére, hogy a zene kiváló.

       Chuck Berry bácsi jön és Muddy Waters!!!!!