Óvakodjunk angol kocsmák toaletthelyiségeitől, amennyiben pedig ezekben való tartózkodásunk ideje alatt Bonnie Tyler dalokat támad kedvünk énekelni, akkor egyenesen rémüljünk meg!

     Három igazi lúzer a főszereplő: Ray (Chris O'Dowd), Toby (Marc Wooton) és Pete (Dean Lennox Kelly) mindig együtt lógnak. Munkájuk vagy pocsék vagy nincs is, társasági életük sincs, csajuk sincs. Ray legnagyobb vágya az időutazás, Toby hasonlóan imádja a sci-fi műfajt, Pete meg röhög rajtuk. De elvannak. Egy nap betérnek egy kocsmába, ott Ray találkozik egy lánnyal, Cassie-vel (Anna Faris), aki azt mondja, a jövőből jött, a testébe van beépítve az időutazáshoz szükséges cucc, és hogy egészen biztos benne, hogy Ray híres lesz a jövőben. Aztán elköszönnek. A srác csak haverjai viccének tudja be az egészet, de azok váltig állítják, nincs közük a dologhoz. Pete kimegy wc-re és amikor visszatér saját magát és barátjait látja holtan a pubban, beleértve minden ott tartózkodót. Erről beszámol a másik kettőnek, és rájönnek, hogy Pete a jövőt látta, és a wc maga egy időrés, amelyről Cassie beszélt. Minden világos lesz számukra, azaz csak majdnem, mert akárhányszor bemennek a férfi- vagy a lány wc-be, mindig egy másik időben találják magukat. A titokzatos jövőlány segítségével azonban feltárul előttük valódi küldetésük; meg kell változtatniuk a jövőt, különben bekövetkezik a hullákkal teli kocsma képe. De hát ki akarná ezeket a szerencsétleneket kinyírni és egyáltalán miért?

      Végig nagyon izgalmas a film, hiszen csakúgy, mint a szereplők, a néző se tudja, mi lesz a következő pillanatban. Emellett azért vicces is, maguk a figurák elég elcseszettek ahhoz, hogy szurkoljunk nekik. Sok utalással találkozhatunk különböző spekulációs fikció-mozira, mindemellett pedig hamisítatlan nyolcvanas évek érzetünk lehet olyan dalok hatására, mint a Total eclipse of the heart meg a Kayleigh vagy a Final Countdown. O'Dowd és Wooton a való életben is vicces figurákként ismertek, előbbit a Rockhajóban láthattuk. Dean Lennox Kelly meg maga John Lennon lesz, mármint a hangja, a készülőben lévő, 3d-jellegű Yellow Submarine-ben! Azt látnom kell majd.

      Szóval ők remekül alakítanak, és maga a történet szerintem oltári. Amit mindenki tud az időutazásról, az itt is elhangzik; saját magunk jövőbeli énjével még véletlenül sem találkozhatunk össze, különben nekünk annyi; a jelen legjelentéktelenebb mozzanata hatalmas következményekkel járhat; ugyanígy a jövőbeli tetteink pedig kihatnak a múltra, ami, ha úgy vesszük, a jelenünk. Teccikérteni?

     Amikor megláttam, hogy BBC-filmről van szó, ami ráadásul HBO koprodukció is, rögtön tudtam, hogy tetszeni fog. És tetszett, pedig nem vagyok oda a science fictionért. Kivéve Lord Vader ténykedéseit. Tehát aki szereti a briteket, a kitalációt és a humort, annak ez szintén tetszeni fog.

     A vége főcím után is szolgál számunkra a film újdonsággal, szóval érdemes végigszenvedni ezt az érdekes átdolgozást. Szerintem én vagyok a Földön az egyetlen, aki utálja az eredetit. Is.

Leszámolás rovat: Itt a Dö Fájnöl Kántdán volt, de levették...