Ezen kívül még egy van hátra a tavalyi évet taglaló rövid kis bejegyzéseket ömlesztve tálaló cikkekből. 2017-ben eddig kb. 6 filmet néztem meg és már március van. Hiába, az utóbbi két év megmutatta, hogy jó alkotást mostanában szinte csak akkor lehet találni, ha valami olyat nézel meg, aminek 0 hírverése volt. Pici megjegyzés, ami most ugrott be: Nemrég jártam Athénban és érdekes módon a görög fővárosban sehol nincsenek a metroban vagy az utcán vagy bárhol kiplakátolva az éppen aktuális, kurvasok pénzből készült látványtrágyák. Meg kell mondanom, hogy nagyon kellemes végigmenni úgy egy modern nagyvároson, hogy nem jön szembe egy ilyen, vagy a Fox csatornán sugárzott lószarok valamelyike 5 méteresre nagyított formában. Ja és még valami: Számomra elképesztően érthetetlen, hogy vannak 25+ éves emberek, akik még mindig rajonganak a szuperhős-mozikért, elmennek a filmszínházakba és kifizetik a pénzt azért, hogy újra és újra megnézzék ugyanazt. Na, mindegy, akkor vágjunk bele, szokásos formula, a dőlt betűs megjegyzés idei, a többi tavalyi: 

Legenda (Legend, 2015) 

Ez nem a Tom Cruise-Tim Curry-fantasy, hanem a Tom Hardy-Tom Hardy-Emily Browning-dráma. Egyre jobban kedvelem Hardy-t, aki ebben a filmben tényleg megmutatja tehetségét, hiszen egy ikerpár tagjait kelti életre, akik teljesen különböznek. A sztori a ’60-as években játszódik Angliában, így a zene remek, és a cselekmény érdekes, de miután a hangsúly a gengszterekről áthelyeződik a szerelmi vonalra, a Legend elveszti az erejét. Viszont Emily Browning újfent elképesztően szép és Hardy-val remek párost alakítanak, összeillenek. Külön öröm volt mellékszereplőként látni Chazz Palminterit, Kevin R. McNally-t a Karib-tenger kalózaiból és Christopher Ecclestont, a 9. Doktort a Doctor Whoból. Utóbbi kettő azért eléggé megöregedett az elmúlt években… Szóval a színészek jók, a zene remek, a hangulat kitűnő, de az egész valahogy mégis ellaposodik a végére. Mindenesetre intenzívebb élmény volt, mint a Fekete mise – Tom bácsinak nem kell öt kiló makeup ahhoz, hogy ijesztő legyen. 

Sajnálom ezt a művet, mert tényleg lehetett volna belőle egy szórakoztató krimi-dráma, de ehelyett a végére szerelmi drámává laposodott, amivel alapvetően semmi baj nem lenne, ám én valami mást szerettem volna látni. 

imdb: 7.0 

Port.hu: 7.1 (Azért ez ennyire nem volt jó.) 

Furcsa pár (Odd Couple, 1968) 

A második részt nagyon kedvelem, de az elsőt csak most láttam. Az eleje nagyon unalmas volt, egészen addig az, amíg Felix odaköltözik Oscarhoz. Onnantól viszont remek poénok hada jön – kifejezetten vicces ez a régi magyar szinkron, mert akkoriban itthon még ismeretlen volt a chips meg a shake, így előbbit rósejbninek, utóbbit tejes szódának vagy valami ilyesminek nevezik. Azért a „dupla randit” elég kínos nézni, de összességében jó film ez. 

A második rész teljesen új kontextusba került most, hogy láttam az elsőt. Ha ugyanis önmagában nézed, akkor tök jó, mert végülis olyan, mintha A szomszéd nőjének két öregje utazna keresztül fél Amerikán – de amint itt az összehasonlítási alap, kiderül, hogy gyakorlatilag szinte minden hiányzik belőle, ami az elsőt azzá tette, ami. A magyar szinkron azonban újfent emeli a színvonalat, mert a folytatáshoz is Szilágyi Tibor és Zenthe Ferenc szólaltatta meg Matthaut és Lemmont. Az elsőről annyit, hogy azok a pillanatok a legjobbak, amikor csak a két főhős van színen, a többi kicsit lapos, néha fájdalmas. Gondolom ennek is baromi magas pontszáma lesz… 

imdb: 7.7 

Port.hu: 9.2 (Ahogy megmondtam. Amúgy mi A szomszéd nője országa is vagyunk, talán ennek szól a hazai értékelés?)

A király halála – II. Lajos élete és rejtélyes halála (2016) 

Most van a mohácsi csata 490. évfordulója. Ennek alkalmából készült ez az egyórás, félig fiktív, félig dokumentumfilm. A készítők arra keresték a választ, hogy hol, hogyan és miért halt meg II. Lajos király? A színészek, helyszínek, díszletek és jelmezek szépek; a beszéd talán kifogásolható valamelyest; de az igazi gond az, hogy nem tudták eldönteni, mit akarnak létrehozni. Ennek legnyilvánvalóbb, szó szerinti megtestesülése az elég hülye frizurát viselő Kálloy Molnár Péter, aki a narrátor; de ugyanakkor mai ruhában jelenik meg a XVI. századi jelenetekben is (a szereplők nem látják); valamint ott sétál a történelmi helyszíneken, megmutatva, hogy miként néznek ki manapság. Ez a kevertség rossz, viszont az ismeretterjesztés jó. Továbbá nem tetszett, hogy sokszor ugyanazokat a jeleneteket ismétlik, csak más szögből; az viszont határozottan remek, hogy városom, Székesfehérvár megjelenik – ám a három alkalomból csak egyszer lehet felismerni… Szóval érdekes volt, szép, de furcsa. 

Most olvasom a port.hu-n hogy „egy 2005-ös film egyfajta remake-je lehet, a rendező és a főszereplő narrátor azonos.” Két furcsaság is akad itt, az első, hogy a hozzászólások alapján a nézőknek annyira nem tetszett, de mégis pozitív magyar értékeléssel bír; a második, hogy fent van az imbdn, de eddig túl kevés szavazatot kapott ahhoz, hogy pontszáma lehessen. Utólag belegondolva azt hiszem, itt a kezdeményezést kell értékelni, azt, hogy az alkotók beindítják a kíváncsi néző fantáziáját, aki aztán önállóan kutatva eldöntheti, kinek hisz a fiatal uralkodó titokzatos elhunytával kapcsolatban… 

Port.hu: 7.9 (A tartalmától eltekintve, a megvalósítást vizsgálva ez túlzás.) 

Jó utat, Charlie Brown és vissza se gyere [Bon Voyage, Charlie Brown (and Don’t Come Back!), 1980] 

Egy picit unalmasabb volt, mint ez előző, de tetszett. Ma már nem lehetne megcsinálni, hogy Snoopy elmegy a kocsmába és egész éjjel mulatozik. 

imdb: 7.4 

Port.hu: 9.0 (3 szavazatból. Oké, nosztalgia, hagyományos animáció, de ez tényleg nem volt ennyire jó.) 

A szállító: Örökség (Transporter: Refueled, 2015) 

Nem érhet fel az elődeihez. Még ha elhiszem Ed Skrein figurájáról, hogy végigcsinálta az elit kommandós kiképzést, harcolt egy háborúban, dolgozott az orosz gengszternek és aztán még mindig maradt ideje megalapozni ezt a mostani bizniszét; akkor is maradnak válaszra váró kérdések. Miért az oroszok a hunyók már megint? A nő miért nem tudja azt mondani, hogy 3 személyt kell szállítani? Miért ennyire szájbarágós a történetmesélés? Az egyetlen igazán jó rész a reptéri váróban történő kocsikázás, de ezen felül az akció követhetetlen, a figurák közül csak az apa érdekes, szóval az egész hülyeség. Viszont legalább izgalmas és érdekes volt. Ja és még valami: Ha az apja ennyire jelentős gyengeség, akkor miért nem használta ki valaki korábban? 

Ez egy olyan újra, ami elférne a blogon az eddigi 3 rész mellett, de valahogy nem vagyok rá kíváncsi még egyszer…

imdb: 5.1 

Port.hu: 5.3 (Végre valamit reálisan látunk.)

Halálos fegyver 2 (Lethal Weapon 2, 1989) 

Az akció jó volt, a poénok ütöttek, Joss Ackland érdekes választásnak bizonyult a főgonosz szerepére. Nem tetszett az erőltetett Leo-karakter és hogy előhúzták a rasszizmus-kártyát. Azt meg végképp nem értem, hogy 1. Teljesen mellékes, hogy hőseink hány emberrel végeznek? Számukra nincsenek következmények? 2. Mi a bánatért van a rakás pénz mellett egy feltöltött kocsi abban a konténerben?! Azért a Halálos fegyver 2 szórakoztató és ez a lényeg. Kíváncsian várom a harmadikat… 

Újból az történik, hogy az első epizód után, ahol még komoly dolgok voltak, a hangsúly áthelyeződik a humorra. Richard Donner azonban képes volt még a negyedik felvonásra is megtartani a kitűnő akciót, és a remek főszereplő páros mellett ez a titka ennek a szériának. Sajnos ilyesmi ma már nem készülhet… 

imdb: 7.2 

Port.hu: 9.3 (Oké, de azért tényleg, ezek az emberek nem érzik, mit jelent egy maximális pontszám?) 

Halálos fegyver 3 (Lethal Weapon 3, 1992) 

Attól féltem, hogy Joe Pesci idegesítő karaktere főszereplő lesz, de annak ellenére, hogy harmadikként írták ki, csak néhány beugrás jut neki. Viszont minek kellett egyáltalán visszahozni? A sztori amúgy rendben van, de sok bugyuta, a valóságtól elrugaszkodott dolog történik (például mindig pont akkor és pont ott vannak, ahol balhé lesz), és a játékidő legalább 20%-át az teszi ki, hogy három vagy több ember egyszerre ordít, amit nehezen lehet szórakoztatónak nevezni. Mindenesetre az akció jó volt, a poénok megnevettettek, szóval elszórakoztatott. Azt hiszem, ez jobb, mint a második rész. (Egyébként ebben a szinkronban még lehet hallani néhány remek magyarosított fordulatot, amihez hasonlót a mai „szakemberek” már képtelenek produkálni.) 

imdb: 6.7 

Port.hu: 9.3 (Megint?) 

A tó (De Vijver, 2014) 

Rövid horror – nem tudtam, hogy csak 20 perces lesz… A kislány szimpatikus, a nagynéni gyanús, az anya titokzatos és az első ijesztés a vízzel nagyon jó. A fordulat igen meglepő, bár az nem teljesen világos, hogy a hozzá kötődő karakternek mi a motivációja. A zene, a képi világ és a színészek együtt remek borzongatós hangulatot teremtettek, szóval jó volt. 

Elég sokáig kellett keresnem, mire megtaláltam a bonyolult eredeti címe miatt. A csodás port történelmi filmnek titulálja, pedig egyáltalán nem az. Különben brazil barátom mutatott egyszer egy hasonlóan jó rövid sci-fit, amiben 2 nő van egy űrállomáson, ami fel fog robbanni, de kaptak egy vészhelyzeti időugró szerkezetet, amivel visszamehetnek megakadályozni a katasztrófát. Sajnos egyikünk se emlékszik, mi volt ennek a címe, de ha valaki felismeri, írja meg! 

imdb: 5.5 

Port:hu: 6.0 (És ez miért kapott ilyen alacsony pontszámot?) 

Holt költők társasága (Dead Poets Society, 1989) 

Jó volt, de nem annyira nagy szám. A lezáró jelenet tetszett, de a tragédia már előre borítékolható. Csak annyi volt a kérdés, hogy kit érint majd? A History Boys majdnem ugyanezt a témát sokkal jobban, szebben és érdekesebben járja körbe.

Ugyanaz van ezzel, mint az Interjú a vámpírral esetében: A fanatikus rajongók nyomják a gombot. Feltételezem, a magyar pontszám ismét a 10-est veri majd. 

imdb: 8.0 

Port.hu: 9.5 (Megmondtam…)