Miután nemrég adták az Egy zseni, két haver, egy baleket, gondoltam, hogy ha már azt lepontoztam az összevisszasága és fércmunka mivolta miatt, akkor megnézem újra az elődjének számító Senkit, hogy erről tudjak ódákat zengeni:D Vágjunk is bele:
A film két ember történetének összefonódását mutatja be. Egyikük Jack Beauregard (Henry Fonda - ejtsd: Boregár), a Vadnyugat legendás, ám mára kiöregedett igazságosztója; a másik pedig az önmagát egyszerűen Senkinek nevező, jó kedélyű és hihetetlen gyorsaságú ifjú fegyverforgató (Terence Hill). Senki gyerekkora óta rajong Jackért és fejből tudja az összes párbaját, ezért mikor meghallja, hogy példaképe éppen arra készül, hogy örökre letegye a hatlövetűt és nyugdíjba vonuljon, eltervezi, hogy segít neki a történelem részévé válni - és ezáltal saját magának is hírnevet kovácsolhat! Beauregard-t azonban egyáltalán nem érdekli az őt kiskutyaként követő ifjú titán, se a grandiózus terv, de még a bosszú sem. Viszont Senkinek megvannak az eszközei, hogy végülis kedvet csináljon Jacknek a nagy leszámoláshoz: csak ő és a százötven tagú Vadak Bandája egymás ellen... Vajon mekkora legendának kell lenni, hogy egymagad le tudj győzni százötven elvetemült tolvajt/gyilkost/válogatott gazembert?
Sergio Leone, a Volt egyszer egy Vadnyugat rendezője gondolta ki az alapötletet, néhány jelenetet ő maga rendezett és producer is volt. Leone és társa, a tényleges rendező Tonino Valerii arra jutottak, hogy az ekkorra már komédia-jelleget öltő spagetti westernek nagy csattanóját készítik el és ez sikerült is nekik. A Nessuno alapvetően vicces, kevesen halnak meg benne és az ő haláluk sincs kiemelve igazán; a poénok nagyszerűek, ezeken túl pedig a nagy olasz direktor kiparodizálta saját és kortársai műveit. Mégis egy izgalmas, érdekfeszítő kalandfilmet láthatunk, ami egyetlen pillanatig sem megy el a gagyi vagy a nevetségesség irányába.
Henry Fonda, aki anno Charles Bronson nemezisét, Franket keltette életre, itt most egy megfáradt, idősödő pisztolyhőst alakít, aki csak szeretne végre eltűnni és békésen élné tovább öreg napjait. (Érdekesség, hogy Jack a film szerint mindössze 51 éves - lehet, hogy akkoriban ez már aggastyánkornak számított?) A figura leginkább komikus jellegzetessége, hogy a fontos lövésekhez szemüveget vesz fel:) Hill a szokásos figuráját alakítja, ámde sokkal többet bénázik szándékosan: Senki nem akar reflektorfénybe kerülni, vagy legalábbis nem annyira, hogy elhomályosítsa példaképét. A köztük lévő kontraszt (öreg - fiatal, a régi westernek híres főgonosza - az új westernek híres jófiúja) teszi igazán érdekessé lassan kialakuló barátságukat. Néhány érdekes mellékszereplő: Steve Kanaly (a Dallas Ray-e), Neil Summers (itt ő A Mókus, a Bunyó karácsonyigban pedig az a pasas, aki mindig beleköt a két főhősbe), valamint az öreg fickó, aki az információkat adja Jacknek, sajnos az ő nevét nem találtam meg, pedig tök jól játszik. A zenét Ennio Morricone jegyzi, aki a film alapötletével szinkronban előző munkáit parodizálja: a Vadnyugat zenéje, és annak stílusában Wagner Valkűrök lovaglásának egy részlete többször felhangzik fals hangokon - számomra az utóbbi motívum kifejezetten idegesítő volt:S
A történetbe nem lehet belekötni, mivel elsősorban humorosnak akarták. Olyan kitűnő dolgokat láthatunk, mint a nagyon vicces pisztolyos-pofozós rész, a négy golyó egy lyukon átlövése vagy mikor Senki előadja a kismadár meséjét:) Akcióban sincs hiány, de nem ez a legfontosabb, hanem a Nyugat régi, elveszett értékeinek felelevenítése, még ha poénkodó formában is.
Érdekességek: Ez Fonda utolsó westernje. A temetős jelenetben az egyik fejfán lévő név Sam Peckinpah-é, akit a százötven lovas elnevezésével is megidéznek. (A vad banda Peckinpah egyik legendás alkotása.) Leone rendezte a nyitójelenetet (ahogy az Egy zseni...-ben is) és a végső nagy leszámolást, ennek ellenére nem örült, mikor az ő nevével reklámozták a filmet (Valerii meg pláne nem:D). Hillnek máig az egyik kedvenc saját filmje ez.
Nem szaporítom tovább a szót: egy kitűnő vadnyugati komédia, amit bátran ajánlok mindenkinek - leginkább persze a western szerelmesei fogják élvezni, de ha nem vagy az, akkor is simán elszórakoztat majd! A folytatását viszont továbbra se nézzétek meg, ha jót akartok:)
Pontozás:
imdb: 7.5 (6 év alatt 0.1-et emelkedett.)
Szerintem: 5/5 (A zenéje idegesített, de csak ezért nem fogok levonni.)
Várható még (talán ma): Pajzs a résen, Desperation. (Ezek biza elkészültek.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.