Rovatok

Filmrajongó

Több mint 1000 bejegyzésből álló magyar nyelvű filmadatbázis, filmrajongóktól filmrajongóknak. Nem vagyunk kritikusok, nem vagyunk szakértők, csak két tv-néző, akik szeretik a filmeket:) Ha nem tudod, mit nézz este, vagy hogy megéri-e látni az adott filmet, keress rá (jobb oldalt a Kategóriák vagy A héten a tvben listában) és olvasd el a véleményünket róla! Erre a címre tudtok írni nekünk: maisieswatch@gmail.com

Kategóriák

akció (139) áldokumentum (7) animációs (60) bekategorizálhatatlan (5) dokumentum (12) dráma (304) fantasy (135) háborús (17) hill (18) hírek (76) horror (195) kaland (74) katasztrófa (4) krimi (72) magyar (78) musical (11) néma (11) paródia (36) regényem (3) rövidfilm (12) sci fi (147) spencer (25) sport (37) szatíra (9) szuperhős (103) thriller (60) történelmi (29) vígjáték (466) western (9) zene (57)

Friss topikok

2015.12.24. 13:27 Tévésámán

Macskajáték (1972)

covers_10154.jpg

Boldog Karácsonyt minden kedves olvasómnak!

Ahogy a Glóriánál, most is az történt, hogy az emailembe belépve láttam a port.hu-s értesítőt, hogy este lesz egy Örkény István-művön alapuló film. Gondoltam, akkor nézzük meg, mondtam a családnak, hogy ez lesz, aztán közösen leültünk nézni. (Annyit még hozzáfűznék, hogy normális esetben elkerülöm az ATV-t, ez egy kivételes alkalom volt, bár a hónap elején adták az Isten hozta, őrnagy úr!-t is…) Annyit elöljáróban még meg kell jegyeznem, hogy az alapul szolgáló kisregény sosem tartozott a kedvenceim közé az Örkény-életműből, bár a jelentősége vitathatatlan. Nézzük, mi lett belőle a mozgóképes feldolgozás során! 

A történet középpontjában a Budapesten élő özvegy Orbánné (Dayka Margit) áll, akinek mindennapjait gazdag, külföldön élő, de betegsége miatt járásképtelen nővérének, Gizának (Bulla Elma) írt leveleiből és kettejük telefonbeszélgetéseiből ismerhetjük meg. Mindkettejüknek megvannak a saját problémáik, mindketten másként látják egymás helyzetét, Orbánné életét pedig még a szerelem is bonyolítja. 

Bevallom, utoljára középiskolás koromban olvastam a Macskajáték írott változatát, és akkoriban nem tett rám nagy hatást, így alig emlékszem, mi van benne. Itt, a filmváltozatban pedig a sokszor szerintem abszolút céltalan és oda nem illő művészkedés vette el a kedvem a sztoritól. Persze egy levél-regényt nem könnyű megfilmesíteni, ám számomra Makk Károly felvillanó izéi, színes lencséken és beszűkített „lyukon” keresztül mutogatott néznivalói, össze-vissza visszhangzó szövegei és a semmit mutató képei kifejezetten idegesítően hatottak. Lehet, hogy ez az igazi, legfelsőbb szintű filmművészet és az is lehet, hogy erről fogalmam sincs, de ezek a dolgok nem tetszettek benne, na.

macskajatek.jpg

Ellenben Dayka Margit nagyon jól játszik, miatta egyre jobban kezdett érdekelni, hogy vajon mi történik a figurájával, Erzsivel. A konfliktusai korántsem rendhagyóak, ám hajlott kora (60-as évei végén jár) mégis különlegessé teszi azokat, amiket átél. Mennyivel más a szerelem, mikor az ember fiatal és milyen más idősen! Még akár negyven év után is kiderülhet, hogy valakit nem ismerünk, vagy nem eléggé ismerjük, ám az érzései ellen senki se képes küzdeni. Giza sorsa viszont apróságokból bontakozik ki, nála jobban kell figyelni a kis részletekre, pláne ha kimaradt az alapul szolgáló írás. A nővérek próbálják szépíteni a valóságot egymás előtt, ám a néző előtt képtelenek titkolózni. Érdekes megfigyelni, hogy ki mikor és miről hazudik.

2339798_orig.jpg

Külön kis mellékszálat képez az Erzsi szomszédjában élő Egérke (Törőcsik Mari), aki különös baráti-beosztotti viszonyban van a főhősnővel. A minden gondok gyökerét jelentő Paula (Makay Margit) viszont alig jelenik meg. A Nagy Őt, Csermlényi Viktort Balázs Samu kelti életre; valamint felbukkan még Piros Ildikó (a fiatal Erzsi), Szilágyi Tibor (az iskolaigazgató), Szirtes Ádám (nem tudom, kit játszott) és a beszédtanárnő A Tanúból (sajnos fogalmam sincs, mi a civil neve). A forgatókönyvet Makk Károly és Bacsó Péter írták, a rendező Makk Károly volt. 

Érdekességek: A cím egyrészt utal Erzsi és Giza oda-vissza levelezésére, másrészt a kórus bosszújára, harmadrészt Erzsi és Egérke nyávogós játékára. Örkény István 1963-ban írta a Macskajáték kisregény-verzióját, ami 1965-ben, folytatásokban jelent meg a Kortárs hasábjain. Egy évvel később a Jeruzsálem hercegnője című könyv lapjain látott napvilágot; a színpadi dráma-változat 1969-re készült el. A színházi premier 1971-ben volt. Az itt tárgyalt művön kívül Szabó István is készített belőle filmet 1983-ban. A Macskajáték imdb-adatlapján hibásan szerepel, hogy a film 1974-es, valamint az operatőr Tóth Jánost az írók közt tüntetik fel. Eredetileg Mezei Mária játszotta volna Gizát, ám a forgatás előtt egy nappal visszalépett a szerepléstől. A helyére érkező Bulla Elma már bizonyított a színpadi változat Gizájaként. Csermlényi Viktor szerepel Örkény egy másik művében, A hattyú halálában (és elvileg az Egy jól siekrült temetésben is), ami szintén a Jeruzsálem hercegnőjében jelent meg először. Makk Károly alkotását jelölték Oscar-díjra és Arany Pálmára, de egyiket sem kapta meg.

tumblr_n3kdbgg9s91qjoammo1_500.jpg

Végül két vélemény a port.huról; feketevipera írja: „A Macskajáték érdekes stílusú film, kicsit talán nehéz is befogadni. A "szürreális", az álomkép-szerűen megjelenő múltat és a meglehetősen lehangoló jelent ütköztető képek valami szokatlan jelleget biztosítanak a filmnek, Örkény sajátos stílusát ilyen formanyelvre lefordítva. A Macskajáték tipikusan olyan alkotás, hogy rá kell hangolódni, nem olyan film, amit bármikor és bárhol meg lehet nézni.” És egy magyarázat arra, hogy miért nem tetszett nekem a film, olangtól: „Ez a film nem "érdekes stílusú", hanem egy csodálatos remekmű. Korhatáros. Ki kellene tenni a karikát, hogy (60). Ez alatt a kor alatt nehéz azonosulni a film "stílusával", amely teljesen leköveti és hűen visszaadja az idős ember csapongó gondolkozását, emléktöredékeinek váratlan becsapódásait, a finom részleteken elidőzését. Mondhatnám - 62 évesen - így működünk mi, öregek. A távoli testvérhez való viszony, a rivalizálás, a fájdalmas emlékek föl-fölidézése, a beletörődés, belenyugvás, a maradék büszkeség összekotrása.... A legcsodálatosabb magyar filmek egyike.” 

Örkény története, Dayka Margit játéka és néhány megoldás tetszett; de összességében ez a látásmód, ez a művészi megközelítés nem nekem való. Mint film, nem tetszett, unalmasnak éreztem, céltalannak; de a hiba valószínűleg bennem van. 

Pontozás: 

port.hu: 8.4

FilmO: 3/5 (Ez inkább mutatja a fiatalabb korosztály véleményét, igaz, csak hárman szavaztunk, de mind 3-ast adtunk rá.)

imdb: 6.8 (2 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 3/5 

2017-es megjegyzés: Azóta volt szerencsém elolvasni a színdarabot és emiatt még kevésbé tetszik ez a film. Egyszerűen annyi mindent megváltoztattak (Giza sorsa, a befejezés, Csermlényi külseje) benne, hogy szinte rá se lehet ismerni! És akkor még nem beszéltem az 1977-es színházi közvetítésről. Na, az az igazi Macskajáték, Sulyok Mária és az itt is látható Bulla Elma előadásában; azonban érdemes megnézni az 1985-ös változatot is, amiben Psota Irén és Tolnay Klári szerepelnek. Mind a kettő sokkal jobb, mint Makk Károly alkotása, hűek Örkény írásához, viccesek és mégis tragikusak. 

Lehet, hogy a hétvégén még összedobok egy dupla Bud Spencer-cikket, majd meglátjuk.

1 komment

Címkék: magyar dráma


A bejegyzés trackback címe:

https://transfesser.blog.hu/api/trackback/id/tr878195808

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tévésámán · http://transfesser.blog.hu/ 2016.04.02. 13:19:38

A hét elején sugározta az M3 ennek az 1985-ös színházi változatát Psota Irénnel és Tolnay Klárival. El se tudom mondani, mennyivel jobb volt, mint a film. Ráadásul ebből kiderült, hogy a darabnak teljesen más vége van és a filmből a tulajdonképpeni macskajáték is kimaradt a végéről.