Ezer és egy alkalommal belefutottam már ebbe a király címbe, a plakáton meg egy tök jó maszkot viselő fickó volt és mivel mindenütt jó olcsón árulták, eldöntöttem, hogy beszerzem. Sajnos (?) a Metroban elfogyott, mire odaértem, de a múltkor ugyanazon a garázsvásáron, ahol a Franklynt vettem, ott volt ez is, ugyanúgy 150 Ft-ért, szóval elhoztam. Tegnap éjjel leültem megnézni és mivel ez a Rendezői Változat, így hajnali 3-ig tartott - ha pedig kicsit utána olvastam volna, akkor talán meg se veszem!
A jövőben járunk, ahol a távol-keleti országok győztek egy nagy háborúban és megalakult az Európát és Ázsiát magába foglaló Eurázsiai Birodalom. Ám a környezetszennyezés meg a háborúk mindenütt borzalmas körülményeket teremtenek, sugárzás meg egyéb rémségek tizedelik a lakosságot. Azuma professzor (Akira Terao) talál egy lehetséges megoldást mindezek legyőzésére, a neo-sejteket, amikből bármilyen testrészt/szervet lehetséges létrehozni. A kutatásokhoz viszont rengeteg idő és pénz kell, ezekből pedig nincs elegendő... A fordulat akkor történik, mikor egy villámcsapás hatására a tápfolyadékban tárolt testrészek összeállnak és létrejönnek belőlük a Neo Sapiens-ek, akik közül csak öten élik túl a kiirtásukra szerveződött tisztogató akciót. Ők aztán bosszút esküdnek az emberiség ellen és egy ódon kastélyban rendezik be főhadiszállásukat, ahonnét robot-hadseregükkel ostrom alá veszik a Birodalmat. Közben Azuma professzor katonának állt fia, Tetsuya (Yusuke Iseya) meghal szolgálatteljesítés közben, ám az apja a tápfolyadékba helyezve újjáéleszti őt. A fiú kap egy harci ruhát és újjászületve felveszi a Casshern (ejtsd: Kesszörn) nevet, majd elindul, hogy mindörökre véget vessen a háborúnak. Ehhez azonban le kell győznie a félelmetes erővel és intelligenciával rendelkező Burait (Toshiaki Karasawa), az utolsó Neo Sapiens-t. Vajon sikerrel jár a hős és eljön végre a béke kora, vagy elbukik, ezzel mindent pusztulásra ítélve?
Ha a rövid véleményemre vagytok kíváncsiak, akkor az ennyi: Nem nekem való. Túlságosan absztrakt, összetett, anime-szerű, szokatlan és túl sok mondanivalója van. Már eleve a látványvilág befogadása nehéz dolog, aztán meg kell jegyezni a számos szereplőt, akiket be se mutatnak, hanem az események közben kell megértenünk, kik ők; majd pedig végig kell gondolnunk, ki kivel van, miért harcolnak, és hogy mi miért történik. Számos gyönyörű, művészi képet tárnak elénk, a rendkívül mély vörös és sárga színeket a játékidő közepén felváltja a monokróm látványvilág, a valóságtól rendkívüli mértékben elrugaszkodott jelenetek meg úgy keverednek a teljesen hétköznapi dolgokkal, hogy egy idő után már semmin nem fogunk meglepődni. Van itt egyértelmű tiltakozás a diktatúrák meg a háborúk ellen, a szerelem/szeretet dicsőítése, terítékre kerül a halál elfogadásának kérdésköre, a közkatonák által átélt elképzelhetetlen események bemutatása és az ember pusztító természetének jellemzése is. A Neo Sapiens-ek magánhadjáratának egyetlen kiváltó oka az, hogy a normális emberek megtagadják tőlük a létezéshez való jogot: ekkor ismét egy súlyos kérdés merül fel, az, hogy ki dönthet az életről és halálról, van-e joga egyáltalán ehhez bármely hús-vér lénynek?
Mindeközben felépítenek előttünk egy olyan hihetetlen világot, ami az anime-rajongóknak talán nem ismeretlen, de a többi nézőnek biztosan nagyon új és elképesztő hatású. Jönnek mindenféle steampunk jegyeket magukon hordozó robotok, repülő erőd, gigászi harci gépezetek és ezekben egyaránt benne van a keleti építmények hagyományos külseje meg egy elképzelt jövő modernitása. Bár lézerágyúk meg hasonlóak azért nincsenek... A sztorit egy kissé nehéz követni, legalább negyven perc eltelik, mire ténylegesen megszületik a hős, meg ott a Dragon Ballra nagyon jellemző "harminc percet pofázunk, aztán ötöt verekedünk" is, valamint a például a Duel Masters-ben látható idegesítő, értelmetlen karakter, akit nem tudom, miért volt muszáj beletenni. Az egyik Neo Sapiens ugyanis értelmi és testi fogyatékos, csak nyervogni meg üvölteni tud, és dacára annak, hogy ha nagyon akarom, meg tudom fogalmazni, hogy mit képvisel, mégsem bírtam megkedvelni, sőt, kifejezetten örültem, mikor elpatkolt. A legnagyobb gondom az, hogy maga a hős antipatikus. Alapvetően még a külseje is érdektelen, ha leszámítjuk a maszkot, ami csak a harcban van rajta; nekem Burai sokkal érdekesebb, kedvelhetőbb karakter volt. A fehér hajú "főgonosznál" érthető, miért harcol, lehet azonosulni a céljaival, Casshern viszont csak úgy van, sodródik az eseményekkel. A másik érdekfeszítő karakter a professzor, akiről a végén kiderül, hogy micsoda borzalmas dolgokban vett részt és elképesztő folyamatok zajlanak benne a nyugodt külső alatt. A hab a tortán a rendkívül metaforikus befejezés, ami nekem viszont nem tetszett...
Érdekességek: A Casshern alapjául az 1973 és 74 között futó anime, a Shinzo ningen Kyashan szolgált (a hős nevét néhol Kyashannak, néhol Casshannak írják), amit az a Tatsuo Yoshida írt, aki a Speed Racer elődjét, a Mahha GoGoGo-t is. A Shinzo ningen Kyashan pedig a Terebi Magazinban még korábban megjelent Boken Oh című szérián alapszik, amit Akita Shoten talált ki. A harci öltözetet viselő újjászületett fiú kalandjai már 1993-ban megelevenedtek egy egész estés (rajz)filmben (Casshan). Cikkem tárgyának létrejötte elsősorban Kazuaki Kiriya érdeme, aki író, rendező, a fényképezés vezetője és vágó is volt. Ez a direktori debütálása, azóta még két hasonló kaliberű mozit hozott létre. A Casshern igazi különlegessége az, hogy az egyik legelső olyan mozgókép, ami teljes egészében zöld háttér előtt készült, vagyis gyakorlatilag az egész látványvilágot számítógéppel hozták létre. Ez a technika korábban videojátékok készítésére volt, a 2000-es évek első felében vetették be először a moziiparban, a négy legkorábbi ilyen módon legyártott alkotás egyike Kiriya úr rendezése, a másik három a Sky kapitány és a Holnap Világa (ez elég szar), az Immortel [ad vitam] (ezt imádom) és az Able Edwards (erről viszont korábban még sosem hallottam).
Az általam megjelölt két műfaj mellett ez a monumentális látomás besorolható még a tokusatsu (főleg különleges effektekre épülő) és az "élőszereplős anime" kategóriákba. A távol-keleti rajzfilmekből átvettek kameraszögeket, háttereket, sztori-építőelemeket és a karakterek is anime-szereplőkhöz hasonlóan viselkednek. A történethez Shakespeare klasszikusa, a Hamlet nyújtott inspirációt. Utalások a Shinzo ningen Kyashanra: A védőöltözetet bemutató rajzokon a filmben lévő ruha tervrajzai közt ott van a sorozatban látható páncél terve. A fehér harci szerelést felépítő tudós laborjában megpillanthatjuk az eredeti Casshern-sisakot, amit elég közelről mutatnak. A Neo Sapiens-ek robotjai egy az egyben megegyeznek az animében látottakkal. Burai monológját egyben vették fel, a fehér hajú karakter engem a Szárnyas fejvadász Roy Batty-jére emlékeztetett. Az épületeken, posztereken mindenütt felfedezhetőek orosz, szerb-horvát és boszniai feliratok, amik mind a békét hirdetik - ezek a II. Világháborúban megsemmisült országokra utalnak, a rosszfiúk és seregük meg a nácikat idézik fel. A forgatás két hónapig tartott, az utómunka még hat hónapot vett igénybe. A hihetetlen néznivalót nem csak számítógépes animációval csinálták, használtak festményeket és kameratrükköket is. A betétdalt a rendező exfelesége, a japán popsztár Hikaru Utada énekli. A Casshern megközelítőleg 6,6 millió dollárnyi jenből készült és kb. 13 millió dollárnyit hozott vissza. A kritikusok dicsérték a látványát és a kivitelezését.
Nem mondanám, hogy megszerettem, de a rengeteg mondanivalója és az a különös világ, amiben játszódik, figyelemre méltó. Akik szeretik az animéket, azoknak talán jobban tetszene, mint nekem, így én inkább nem is adok rá pontszámot. Úgy érzem, ezt a filmet valaki másnak csinálták, inkább a nálam kompetensebbekre hagyom az értékelést:)
Pontozás:
imdb: 6.2 (4 év alatt 0.1-et emelkedett.)
A dvdről: Érdekes, hogy Egylemezes Rendezői Változatról van szó, rendes tokban van és szép animált menüvel bír, de nincsenek hozzá extrák. Ha tényleg tetszett volna a film, akkor szerettem volna látni némi plusz tartalmat hozzá, így viszont nem sajnálom, hogy nincs. Csak azt furcsállom, hogy minek írják rá, hogy van egy "A Black Mirror bemutatja"-rész, ha egyszer nincs. Azért a 150 Ft reális ár érte, ha úgy vesszük, hogy papírtokban, 200 Ft-ért adták a szimpla mozis verzióját...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.