Rovatok

Filmrajongó

Több mint 1000 bejegyzésből álló magyar nyelvű filmadatbázis, filmrajongóktól filmrajongóknak. Nem vagyunk kritikusok, nem vagyunk szakértők, csak két tv-néző, akik szeretik a filmeket:) Ha nem tudod, mit nézz este, vagy hogy megéri-e látni az adott filmet, keress rá (jobb oldalt a Kategóriák vagy A héten a tvben listában) és olvasd el a véleményünket róla! Erre a címre tudtok írni nekünk: maisieswatch@gmail.com

Kategóriák

akció (139) áldokumentum (7) animációs (60) bekategorizálhatatlan (5) dokumentum (12) dráma (304) fantasy (135) háborús (17) hill (18) hírek (76) horror (195) kaland (74) katasztrófa (4) krimi (72) magyar (78) musical (11) néma (11) paródia (36) regényem (3) rövidfilm (12) sci fi (147) spencer (25) sport (37) szatíra (9) szuperhős (103) thriller (60) történelmi (29) vígjáték (466) western (9) zene (57)

Friss topikok

2012.11.20. 16:08 Tévésámán

A leleményes Hugo (Hugo, 2011)

poster.jpg

Lássátok feleim szümtükkel, hogy mennyire nem értek ahhoz, amit csinálok: 2011 egyik legjobb filmjét, amit az élő legenda Martin Scorsese rendezett, öt Oscar-díjat kapott és mindenütt az egekig magasztaltak, csak azért néztem meg, mert Chloë Moretz benne van. No, most akkor ezt is tudjátok, innentől már csak az olvasson tovább, aki még bízik az értékítéletemben:D 

Az 1900-as évek elején járunk Párizsban, helyszínünk a hatalmas Gare Montparnasse vasútállomás. Itt éli különös életét a 12 éves Hugo Cabret (Asa Butterfield), aki észrevétlenül jár az emberek között, mialatt egy fontos, de mások számára marginális munkát végez; szabadidejében pedig az elhunyt édesapjától megmaradt utolsó tárgyi emlékét, egy régi, óraműves figurát javítgatja. Ám a pályaudvar veszélyes hely, hiszen ott van az állomásfelügyelő (Sacha Baron Cohen), aki az árvák begyűjtését tekinti legfőbb feladatának; ráadásul a kisfiúnak a betevő falatot és a gépéhez szükséges alkatrészeket is úgy kell ellopnia. Balszerencséjére a mogorva játékárus (Ben Kingsley) tetten éri és elveszi tőle a szintén az apukájától örökölt jegyzetfüzetét, Hugo pedig minden áron vissza akarja kapni azt, ezért az öregúr nyomába ered. Így találkozik össze annak keresztlányával, a szintén árva Isabelle-lel (C.M.), aki az ifjú főhős mellé szegődik és együtt egy titokzatos kulcs segítségével sikerül életre kelteniük Hugo bábuját, ami egy elképesztő képet vet papírra a gyermekek szeme láttára. Az ifjak ennek a "kincses térképnek" a hatására elindulnak életük nagy közös kalandjára, hogy fényt derítsenek egy évtizedes, varázslatos rejtélyre... De vajon miféle csoda várja majd őket az út végén és sikerül-e egyáltalán megtalálniuk?

OXUgp.png

Az a baj, hogy erről nem lehet szpojlermentesen írni. Kb. úgy a 45. perctől úgyis nyilvánvalóvá válik, miről lesz szó, úgyhogy ezúttal muszáj szpojlereznem, szóval CSAK AZ OLVASSON TOVÁBB, AKI MÁR LÁTTA! 

A Hugo egy mese a mozi születéséről, a barátságról, a családról és az álmok eléréséről. A kisfiúnak tehetsége van ahhoz, hogy megjavítson dolgokat, ezért úgy dönt, megpróbál embereket is megjavítani; a célpontja pedig a filmezés egyik úttörője, az addigra magába fordult, a világtól elzárkózott zseni, Georges Meliés lesz. Őt kelti életre Ben Kingsley és tulajdonképpen arról van szó, hogy az árva fiú segít az öregembernek és a körötte lévőknek ismét visszanyerni a rég elveszett boldogságot - közben pedig új családra lel bennük.

tumblr_mdmqgoOOJ71rs3i49o1_500.jpg

INNENTŐL NEM LESZ TÖBB SZPOJLER 

A látványvilág 3D-s, így lenyűgözően részletes, a képeket elsősorban meleg színek uralják, mindössze az elhagyatottság, a keserűség érzékeltetésére szolgálnak a sötétebb árnyalatok. Nekem kicsit zavaró volt az elején a túlságosan számítógéppel rajzolt néznivaló, de aztán megszoktam és már fel se tűnt. A Száguldás gyilkosságokkalt idéző vonatos rész elég durva, csodálkoztam is rajta; egyébként viszont elmondható, hogy a sztori izgalmas, humoros és érdekes - biztos vagyok benne, hogy mindenki szurkolni fog az ifjoncoknak a céljuk eléréséhez. (Személyes megjegyzés: A játékárus olyan cuccokat árul, amikkel én is foglalkozom, ez külön királyság:))

2011_hugo_010.jpg

Az első negyed órában szinte alig van szöveg, ebben a felvezető részben a címszereplővel együtt végignézhetünk az állomáson, bepillantást nyerhetünk a srác mindennapjaiba és megismerhetjük azokat, akik itt dolgoznak. Sacha Baron Cohen képviseli a humort az alapvetően drámai történetben, karakterének szíve választottja pedig a virágárusnő, akit A kölyökből ismert Emily Mortimer játszik. A nagyszerű Christopher Lee ezúttal a Hugo számára ijesztő, de valójában aranyszívű könyvtáros/könyvárus, aki a kultúra megtestesítője. A Harry Potter-szériából sokan emlékezhetnek Richard Griffiths-re (Vastagbél bácsi, Harry mostohaapja) és Frances de la Tourra (az óriás nő), ők egy aranyos kis mellékszálban két idősödő ember, akik szeretnének megismerkedni egymással, ám a hölgy kutyája folyton közéjük áll. Lee figuráját kivéve a másik négy története mind-mind a szerelemről szól és ezek a kis mellékszálak nagyon tetszettek.

tumblr_mdl62vtfZ01rugknwo1_500.jpg

A gyerekek csodásan játszanak, Asa Butterfieldet óriási kék szemével lehetetlenség nem kedvelni, Chloë Moretz meg aranyos a kissé tudálékos, jó szándékú leányzóként. Külön poén, hogy Isabelle minden mondatában használ legalább egy olyan bonyolult szót, ami Hugo számára ismeretlen:) Egy kicsi, de fontos mellékalakként láthatjuk Jude Law-t; Ben Kingsley filmbeli párját Helen McCrory alakítja (Rágó Máyfolt anyukája a Potterekben), a fiatal Tabard pedig Gulliver McGrath, a legkisebb Collins a Dark Shadows-ból. A történet alapjául Brian Selznick 2007-es díjnyertes regénye, a The Invention of Hugo Cabret: a Novel in Words and Pictures szolgált, amiből John Logan (Minden héten háború) készített forgatókönyvet; ezt a már említett Martin Scorsese rendezte meg. Martin bácsi producerként is tevékenykedett a filmben; Johnny Depp pedig szintén pénzelte a produkciót. 

hugo3.png

Érdekességek: A Hugo elkészítése elvileg Martin Scorsese kislányának, Francescának az érdeme, aki az alapul szolgáló regénnyel lepte meg apukáját születésnapján, remélve, hogy hátha ettől megjön a kedve egy film elkészítéséhez. Állítólag ő javasolta a 3D-t is, más források szerint ez az ötlet James Camerontól származik. A direktornak ez az első térhatású mozija és 18 év óta az egyetlen, ami "12 éven aluliaknak..." besorolást kapott. Martin bácsi a fotográfus, aki az üvegház előtt lefényképezi a boldog párt; a végén pedig az ünneplős résznél az egyik vendég Brian Selznick. Asa Butterfield keresztneve portugálul szárnyat jelent, a második neve pedig egészen véletlenül megegyezik az állomásfőnök kutyájáéval. Asát korábban pl. a Farkasemberben láthattuk a főszereplő fiatalkori önmagaként. Ben Kingsley Scorsese-ről mintázta a figuráját, a forgatásos részletben pedig a mellette lévő operatőr a fia, Edmund Kingsley. A rendező és Christopher Lee hosszú ideje barátok, mégis ez volt az első közös filmjük. Az egyik legbonyolultabb szekvencia a nyitány, amikor végigrepülhetünk Párizs felett, be az állomásra: ezt egy év alatt sikerült megcsinálni és minden egyes képkockán 1000 számítógép dolgozott. A Hugo többnyire történelmileg is hiteles, tekintve a szpojlereknél említett úriember bemutatását, de a vonatos eseménysort szintén a valóság inspirálta. A pályaudvaron megforduló emberek közt felfedezhetjük James Joyce-t, Winston Churchillt, Salvador Dalít és Django Reinhardtot - utóbbit a legkönnyebb észrevenni, ő a gitáros az együttesben. Egy vicces név a statiszták közül: Alexandra Metaxa (egy amerikai turistát játszott). 

Ismeretterjesztő rovat: A Jaquet-Droz óraműves automaták 

A filmben látható bábút az úgynevezetett Jaquet-Droz automaták ihlettek. Pierre Jaquet-Droz (1721–1790) svájci születésű órásmester volt, aki Párizsban és Genovában dolgozott, a cégét (amely órákat és mechanikus madarakat gyártott) különleges, mozgó babákkal reklámozta - ezek a Jaquet-Droz automaták. Összesen három van belőlük, együtt alkotnak egy komplett szettet és fennmaradtak az utókor számára, ma is megtekinthetőek a Svájci Művészettörténeti Múzeumban, Neuchatelben. Elolvastam róluk mindent, amit találtam és abszolút le vagyok nyűgözve, így kicsit részletesebben bemutatom nektek ezeket a mechanikus csodákat! A három figura név szerint: A Rajzoló, Az Író és A Zenész; 1768 és 1774 között épültek, bámulatos mozgásukat pedig rendkívüli részletességgel megalkotott fogaskerék-rendszerek hozzák létre - mivel a három bábú saját "memóriával" rendelkezik, így őket és atyjukat a számítógép egyik nagyon korai előfutárának tekintik.

A Zenész egy orgonán játszó hölgy. A muzsika, amit létrehoz, nem zenedoboz vagy előre felvett hang újbóli lejátszása, hanem maga a figura nyomkodja a speciálisan neki épített kis hangszer billentyűit, így hozva létre a hallanivalót. Mozog a mellkasa, ettől olyan, mintha lélegezne; fejével és szemével követi az ujjait és néhány olyan mozdulatot is tesz, amit egy valódi orgonista tenne, például egyensúlyoz a felsőtestével.

A Rajzoló ihlette Hugo automatáját. Ő egy kisfiú, aki négy különböző képet tud lerajzolni a ceruzájával: XV. Lajos portéját, egy nemesi párt (egyesek szerint Marie Antoinette és XVI. Lajos), egy kutyát (ami mellé odaírja franciául, hogy "az én kutyusom") és Cupidót egy szekérben, amit egy pillangó húz. Munkája közben a rajzoló mozog a székén és néha úgy tesz, mintha ráfújna a papírra, hogy lesöpörje róla a szénport.

Az Író a legösszetettebb mindnyájuk közül, gyakorlatilag bármilyen levelet le tud írni, maximum 40 szóig. A szöveget egy görgőre kell bekódolni, ahonnan egyenként olvassa be az egyes betűket. Ritkán változtatják, hogy mit írjon, mostanában elvileg éppen egy Francois Mitterrand miniszterelnöknek szóló üdvözletet vet papírra. Az Író libatollat használ, amit időről-időre belemárt az asztalkáján lévő kis tintatartóba és aztán megrázza azt, hogy a felesleges tintát lecsöpögtesse róla. Szemével követi azt, amit leír; amikor tintáért nyúl, akkor odafordul a fejével és mozgatja a papírját, mikor új sort kezd.

A bejegyzés végére keresek róluk egy videót, mert ezt én is látni akarom! De most vissza a filmhez: 

1353307880580.jpg

A leleményes Hugo kb. 170 millió dollárból lett, jócskán túllépte eredetileg 100 milliós keretét; teljes bevétele kis híján 186 millió. Kritikai szempontból óriási sikert aratott: 5 Oscart kapott (Legjobb Fényképezés, Legjobb Művészeti Rendezés, Legjobb Látványeffektek, Legjobb Hangvágás és Legjobb Hangkeverés kategóriákban), 2 BAFTÁT és még 19 különböző elismerést besöpört. Asa 5 díjat nyert a teljesítményével, Scorsese megkapta harmadik Legjobb Rendezői Golden Globe-ját és a filmet mindenütt elismerték mind a színészek, mind a rendező teljesítményéért, valamint dicsérték a látványvilágot is. Összesítésben minden tekintetben 2011. egyik legjobb mozgóképe lett.

Nekem tetszett, bár annyi képet láttam már korábban belőle, hogy rájöttem, mi lesz az egyik fő témája. Ennek ellenére jó volt, szép látvánnyal, kedves történettel meg némi humorral, amit remek ifjú és idősebb színjátszók tárnak elénk. Biztos vagyok benne, hogy a főhős korosztályába tartozó gyerekek is kedvelik/kedvelték:) 

Pontozás: 

imdb: 7.5 (4 év alatt 0.2-t csökkent.)

Szerintem: 5/5 (A végén a nagy előadást elfelejtettem méltatni, pedig az a csúcspont!) 

Hírek: 

- John Logan írja az egyelőre Bond 24-nek és Bond 25-nek nevezett 007-es folytatásokat, amikben ismét Daniel Craig menti meg a világot a szuperbűnözőktől. (A 24-esből lett a Spectre.)

- Ben Kingsley formálja meg a Vasember hírhedt ellenfelét, a mágikus erőknek parancsoló Mandarint az Iron Man 3-ban; valamint ő kelti életre Heródes királyt a Mary, Mother of Christban, ami Szűz Máriáról fog szólni. (Előbbit láttam, írtam is róla.)

- Sacha Baron Cohen a legújabb nagy durranásnak ígérkező irodalmi adaptáció, A nyomorultak szereplőgárdáját erősíti; 2014-ben pedig remélhetőleg végre elkészül a még cím nélküli Freddie Mercury életrajzi mozi is, amiben Cohen alakítja a Queen egykori énekesét. (Utóbbiban aztán lecserélték őt valaki másra, de 2016-ig nem készültek el vele.)

- Asa Butterfield Ben Kingsley-vel, Harrison Forddal és Abigail Breslinnel közösen játszik az Ender's Game névre hallgató sci-fiben, ahol ismét a címszereplőt formálja meg. 

- Chloë Grace Moretz a fantasztikus állatságnak ígérkező Trolls-ban szinkronizál (elvileg). (Mégse így lett.)

- Christopher Lee A hobbit 1-3-ban újfent Saruman bőrébe bújik. 

- Jude Law következő érdekes munkája a már csak a címe miatt is vonzó The Grand Budapest Hotel (dráma): "Mr. Gustave, a hotel tökéletesnek látszó házfelügyelője a hőse ennek a történetnek, ami az ő problémáiról és lelki bajairól szól." További szereplők: Ralph Fiennes és Bill Murray. (Láttam, írtam róla.)

- Johnny Depp ötödször is vízre száll A Karib-tenger kalózai 5-ben - vajon hányt bőrt lehet még Jack kapitányról lehúzni? 

Végül pedig a beígért videó a Jaquet-Droz automatákról:

Szólj hozzá!

Címkék: dráma kaland történelmi


A bejegyzés trackback címe:

https://transfesser.blog.hu/api/trackback/id/tr874916724

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.