Rovatok

Filmrajongó

Több mint 1000 bejegyzésből álló magyar nyelvű filmadatbázis, filmrajongóktól filmrajongóknak. Nem vagyunk kritikusok, nem vagyunk szakértők, csak két tv-néző, akik szeretik a filmeket:) Ha nem tudod, mit nézz este, vagy hogy megéri-e látni az adott filmet, keress rá (jobb oldalt a Kategóriák vagy A héten a tvben listában) és olvasd el a véleményünket róla! Erre a címre tudtok írni nekünk: maisieswatch@gmail.com

Kategóriák

akció (139) áldokumentum (7) animációs (60) bekategorizálhatatlan (5) dokumentum (12) dráma (304) fantasy (135) háborús (17) hill (18) hírek (76) horror (195) kaland (74) katasztrófa (4) krimi (72) magyar (78) musical (11) néma (11) paródia (36) regényem (3) rövidfilm (12) sci fi (147) spencer (25) sport (37) szatíra (9) szuperhős (103) thriller (60) történelmi (29) vígjáték (466) western (9) zene (57)

Friss topikok

2010.08.28. 13:42 Tévésámán

Fekete dicsőség (Glory Road, 2006)

Párszor már leírtam, de leírom újra: néha kell négeres filmeket nézni. Az ő világuk annyira más, a humoruk nagyon eredeti, szóval nekem sosem volt bajom velük. Sok olyan sport van, amiben ők jobbak, mint mi, pl. a kosárlabda az egyik "hazai pályájuk". Különben is szeretem a sportos filmeket, amik egy-egy csapat összeállításáról, összekovácsolódásáról szólnak - általában győzelemmel érnek véget a nagy menetelések, de van úgy, hogy nem - a katarzis azért sose marad el! Szóval most itt egy sportos-négeres film, már két ok, hogy megnézzem. Anno egyszer már láttam az HBO-n és emlékeztem rá, hogy jó, de most, hogy megnéztem, meglepődtem, hogy mennyire vicces! De erről kicsit lejjebb, először szokás szerint a történetről írok (aki esetleg meg akarná nézni, annak szólok, hogy lelövök pár poént):

A valós eseményeken alapuló történetben az 1966-os amerikai főiskolai kosárlabda-bajnokság legnagyobb szenzációját ismerhetjük meg. Akkor ugyanis Don Haskins edző, aki azelőtt lánycsapatokat vezetett, odakerül a Texas Western kicsi és ismeretlen csapatához, ahol meglepő lépésre szánja el magát. A válogatón egy senki másnak nem kellő színes bőrű játékost szerződtet, majd ezek után végigjárja az államot, beveszi az utcai kosár nagymestereit a csapatába - és együtt elkezdik végigjárni az utat a dicsőség felé (ahogy a film címe is mondja). Nem elég, hogy ezek a srácok mások, mint a többiek, de nagyon jól nyomják a játékot - emiatt azonban sok atrocitásnak lesznek kitéve. Az igazán nagy szám végül a döntő, ahol Haskins kizárólag néger fiait játszatja - de akármennyire is jók, vajon elég-e ez a többszörös bajnok Kentucky legyőzéséhez?

 

A sztori a valós Haskins edző azonos című könyvén alapul, amit 2005-ben adtak ki és azonnal bestsellerré vált. Érdekesség, hogy a valóságban viszont egyáltalán nem történtek meg az olyan dolgok, mint az egyik néger srác összetűzése a rasszistákkal, a szobák összefirkálása vérrel vagy, hogy a közönség megdobálta őket. A filmet nézve az tűnt fel legelőször, hogy mennyire vicces. Az első 45 percben a fiúk tök jó poénokkal ugratják egymást, nagyon sokat nevettem rajtuk. Utána már komoly fordulatot vesznek az események, de szerintem onnantól már nem is annyira érdekes az egész. Persze végig szurkolni fogsz nekik, hiszen az ellenfeleket mindig sikerül ellenszenvessé tenniük a készítőknek. A főhőst játszó Josh Lucas egy átlagos színész, felesége maga Dr. Csont (Emily Deschanel), mellettük feltűnik még pár ismertebb arc, szintén sorozatokból: Mehcad Brooks (a True Bloodból Eggs), Sam Jones III (a Vészhelyzetben Pratt doki homokos mentős öccse) és Tatyana Ali (a Kaliforniába jöttem Ashley-je). Valamint egy igazi színészlegenda, Jon Voight is benne van, de annyira elmaszkírozták, hogy nehéz felismerni - ennek ellenére nekem rögtön sikerült:)

 

Érdekesség, hogy az igazi Don Haskins kétszer is látható, egyszer benzinkutast alakít, egyszer pedig saját magát a végén, valamint feltűnik a csapat óriása, David Lettin, aki egy felszolgáló a bárban, ahol a megverős-rész történik. Valamint játszik itt egy színésznő, akit Monica Monicának hívnak:) A producer Jerry Bruckheimer volt, ez a film pedig óriási siker lett az amerikai mozikban. Ennek ellenére a többi országban csak a tévében mutatták be vagy dvdn adták ki... A 2006-os évben a Fekete dicsőség elnyerte az ESPY (Legjobb Sportteljesítményért Járó Díj) díját legjobb sportfilm kategóriában.

 

 

Ezen a képen az eredeti csapat látható.

 

A Glory Roadot csak ajánlani tudom, szerintem tök jó volt.

 

Pontozás:

 

imbd: 7.2 (6 év alatt 0.1-et emelkedett.)

 

Szerintem: 5/5 (Többszöri nézésre se lesz unalmas, igaz én még csak kétszer láttam.)

 

Ma adnak valami fura szuperhősös filmet a film+on, Az ötödik hős címmel, azt biztos megnézem és mivel este semmi érdekes sem lesz, ezért ma talán végre sorra kerül a Sziklák szeme is. (Előbbit nem kellett volna, utóbbira nem került sor...)

Szólj hozzá!

Címkék: sport dráma


A bejegyzés trackback címe:

https://transfesser.blog.hu/api/trackback/id/tr962254223

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.