Ha nem lenne elég, hogy ez egy Woody Allen-mű, akkor még mindig tudom ajánlani a krimi szerelmeseinek. Ha kitörölné valami gonosz teremtmény az agyamból a Woody Allenről tárolt infókat, akkor is rájönnék már az első percben, hogy ő a rendező. A zene, a főcím meg a stáblista (haha) árulkodó jelnek minősíthető.

    1940-ben járunk, javában tart a háború, és egy kicsi biztosítási cég is zavartalanul működik valahol Amerikában. Öreg róka már itt CW Briggs (W. A.), aki biztosítási nyomozó szerepkörben ügyködik, mindenkit ismer a munkahelyén, minden hölgyalkalmazott odavan érte, kivéve a néhány hónapja érkezett Betty Ann Fitzgerald (Helen Hunt), aki totál ellentéte CW-nak, és épp ezért utálják mindketten a másikat. Pedig az ellentétek állítólag vonzzák egymást...

    Egy nap a többi kollégával együtt valami bárban iszogatnak az említettek, amikor is egy nagy hatalmú mágus, Voltan (David Ogden Stiers) a színpadra invitálja kettejüket, és hipnotikus állapotban, egy-egy kulcsszó (és a Jade Skorpió nevű medál akaratának) hatására szerelmet vallanak egymásnak. Amikor kikerülnek ebből az állapotból, semmire sem emlékeznek, a többi munkatárs meg jót röhög rajtuk. Senki nem sejti, hogy a történtek milyen következményekkel járnak majd. A drága jó mágus kissé kapzsi és gazember, így a kulcsszavakat használva Woody Allen figuráját rablásra kényszeríti. E varázsszó: Konstantinápoly. A nyomozót meg ráállítják az ügyre, amiben saját maga a tettes. Hamarosan ráterelődik a gyanú, és úgy alakul, hogy legfőbb ellenlábasa, Ms. Fitzgerald lesz segítségére az ügyben. De az ő fülébe is mondott anno egy varázsszót Voltan, ez meg a Madagaszkár. Ez szintén bevethető a mágus szerint... a végén még mindketten dutyiba kerülnek! De az tuti, hogy az, hogy ki nem állhatják egymást, az egy puska-a-falon effektus.

     Addig is jó sokszor keverednek vitába, és a rendező úr egyben az író is természetesen, szóval nagyon vicces dolgokat hajigálnak egymás fejéhez. Ebből látszik, kié a film: a hangsúly a nő-férfi kapcsolaton van. "Megbújik" még a mellékszereplők közt Charlize Theron, Dan Aykroyd és Wallace Shawn. Sőt, még lovitippeket is kapunk a filmből: "Sose fogadj Parkinsonos lóra!" Nem árt megfogadni szerintem.

     Vicces is, izgalmas is, woodyallenes is, kernandrásos is. Tádá! Ezt a fotográfiát pedig Tévésámánnak küldöm.