Rovatok

Filmrajongó

Több mint 1000 bejegyzésből álló magyar nyelvű filmadatbázis, filmrajongóktól filmrajongóknak. Nem vagyunk kritikusok, nem vagyunk szakértők, csak két tv-néző, akik szeretik a filmeket:) Ha nem tudod, mit nézz este, vagy hogy megéri-e látni az adott filmet, keress rá (jobb oldalt a Kategóriák vagy A héten a tvben listában) és olvasd el a véleményünket róla! Erre a címre tudtok írni nekünk: jasonx@chello.hu

Kategóriák

akció (136) áldokumentum (7) animációs (54) bekategorizálhatatlan (4) dokumentum (11) dráma (289) fantasy (134) háborús (15) hill (17) hírek (73) horror (192) kaland (73) katasztrófa (4) krimi (69) magyar (69) musical (11) néma (11) paródia (35) regényem (3) rövidfilm (10) sci fi (147) spencer (24) sport (37) szatíra (8) szuperhős (99) thriller (58) történelmi (27) vígjáték (457) western (9) zene (53)

Friss topikok

2011.09.27. 18:16 Tévésámán

A Paradicsom Fantomja (Phantom of the Paradise, 1974)

Annak idején megláttam ezt a tök jó, figyelemfelkeltő címet az újságban és tudtam, hogy ezt a film megéri majd felvenni. Tényleg így lett, ez egy igazi ritkaság, nem is hiszem, hogy rajtam kívül itthon bárki más látta volna, legalábbis a korosztályomon belül tutira nem (24 vagyok). Ha jól emlékszem, azóta még egyszer megnéztem, most láttam harmadszor - de lehet, hogy tévedek, ha igen, akkor ez a második alkalom volt. A lényeg, hogy cikkem tárgya egy igazán különleges alkotás és dacára majdnem 40 éves korának, még ma is aktuális, hiszen elsősorban a zeneiparról szól meg a sikerért fizetendő árról...

Ez Gaston Leroux Az Operaház Fantomjának és Goethe Faustjának rockoperásított verziója, kiegészítve egy kis Frankensteinnel, Dorian Gray-jel, meg egy számomra ismeretlen Poe-művel (The Cask of Amontillado). A harmincas éveiben járó, rendkívül tehetséges zeneszerző, Winslow (William Finley) egy nap a popszakma csúcsán álló Lédús Gyümölcsök után játszik és ekkor a mindenható producer, Swan (Paul Williams) meglátja a lehetőséget emberünk művében. Csakhogy a dalon kívül semmi más nem kell neki, így hősünket koholt vádakkal sittre juttatja és kisajátítja muzsikáját. Ám Winslow kitör rabságából és megpróbálja elpusztítani a készülő lemezeket, de szörnyű balesetet szenved. Elveszti a fél arcát, a hangját, az egyik szemét és kissé meg is őrül, ám élteti őt a bosszú. A bosszú és egy kezdő énekesnő, aki kedves volt hozzá, Phoenix (Jessica Harper). Az egykori jóhiszemű, kissé félszeg fickó félelmetes jelmezt ölt és beköltözik Swan hamarosan megnyíló klubjába, ahol mindent elkövet, hogy keresztülhúzza a gonosz producer számításait - ám alábecsüli ellenfelét, akinek szövetségese maga a Sátán... Vajon mi lesz Winslow fő művének, a Faust-kantátának a sorsa és megnyithatja-e valaha kapuit e klub, a Paradicsom?

SZPOJLER GYÜN

Nem vagyok oda a zenés filmekért, de ez marhajó. Nehezen vettem rá magam, hogy újra megnézzem, ám amikor leültem elé, azt vettem észre, hogy teljesen leköt, és nagyon tetszik. Az alapfelállás az, hogy van a hatalommal bíró ember (a rendkívül visszataszító Swan) és a tehetséggel megáldott ember (Winslow), de előbbi magának akarja a sikert, csillogást, így elveszi, ami a másiké. A művét; a lányt, akit szeret; és a lelkét is... Ugyanis itt jön a Faust-vonal: Swan lepaktált az ördöggel, hogy örökké fiatal maradjon és ugyanebbe a szerződésbe kényszeríti hősünket. Winslow átváltozik A Fantommá, aki rendkívül erős, őrült és félelmetes. Fémfogai vannak és géphangja, külseje pedig leginkább egy madáremberre emlékeztet. Gyilkol, drogokon él, de mégsem lehet rá azt mondani, hogy gonosz, hiszen jó ügyért harcol: a szerelemért és a tehetség méltatásáért. Kérdéses, hogy az egyértelmű szellemi tulajdon elbitorlása miatt indított hadjárat megőrzi-e fennköltségét azután is, hogy immár Phoenix karrierjének felfuttatása lesz a fő célja? A válasz: nem, mert a lány is saját útját járja, sőt, gyakorlatilag nem tud valódi jótevője létezéséről... A Fantom azonban legbelül végig jó ember marad, nemes érzelmek vezérlik - példa erre, amikor meglesi Swant a villa tetőablakán keresztül. Ott majd megszakadt a szívem, mert tudom, milyen érzés ezzel a látvánnyal szembesülni... 

SZPOJLER VÉGE

A címszereplő nagyon jól néz ki, ő a film egyik legnagyobb erőssége. Ez a figura annyira remek; de mellette a cuki, majd a sikertől romlottá váló főszereplő lány és az ördögien tenyérbemászó rosszfiú is megmarad a nézőnek. Hab a tortán a homo- vagy biszexuális új rocksztár (Gerrit "Turbózombi" Graham), a sikerre éhező nők tömege és a tipikus, megcsinált fiúbanda. A kitűnően megírt és eljátszott karakterek mellett a jó zene az igazi főszereplő. A valódi zene, amit hangszerekre írnak, hangszerekkel adnak elő, tényleg énekelni képes emberek - az igazi muzsika győz a pénzelt nyálpop felett. Vagy mégsem?

William Finley-t hallhatjuk énekelni, az elején tényleg az ő hangja szól. Feltűnő magasságából ered A Fantom impozáns külseje, Finley ugyanis 193 centisre nőtt. 2006-ban vonult vissza, utolsó eddigi szerepe A Paradicsom Fantomja rendezőjének, Brian de Palmának mozijában, a Fekete Dáliában volt. Jessica Harper szintén saját hangján énekel, manapság azonban már őt sem láthatjuk, hat éve hagyta abba a munkát. Paul Williams élete a zene: dalszöveget írt, lemezei is jelentek meg és ebben a filmben ő volt a zeneszerző, a dalszövegíró, szponzorálta a muzsikát, sőt, amikor Winslow visszanyeri a hangját, ott is őt hallhatjuk. Gerrit Graham helyett viszont az extravagáns Beefként egy Ray Kennedy nevű fickó énekel - Graham szintén kiszállt már a forgatások világából, pontosan két éve. De Palma a rendezés mellett megírta a forgatókönyvet.

A megvalósításban rengeteg jó kis "ősi" filmtrükköt vonultatnak fel előttünk, külön érdekes az osztott képernyős jelenet. A sztori tele van fordulatokkal, végig érdekes és izgalmas marad, bár tény, hogy az eleje egy picit unalmas. A dalok (még a gagyinak szántak is) kellemesek, főleg a végén lévő shock-rock koncertjelenet tetszett, az utolsó felvonásban pedig elszabadul a káosz és a három főhős végső találkozásakor mindenki elnyeri méltó jutalmát...

Érdekességek: A film alapját Az Operaház Fantomjának 1943-as filmváltozata adja, nem az eredeti regény. Erre legjobb példa a torz arc létrejötte, mert ott és itt baleset következménye, a könyvben meg születési rendellenesség. Végig visszatérő motívumok a madarak: A Halál Lemezkiadó logója, a lány neve, a gonosz neve, A Fantom maszkja és a rengeteg tollas ruha. Néhány karakter neve visszavezethető a valóságra: Swan jobbkeze Philbin, az 1925-ös Phantom-moziban szereplő hölgyet Mary Philbinnek hívták; Winslow Leach neve pedig főhajtás a rendező tanítója, Wilford Leach előtt. A Death Records valójában Swan Song lett volna, pár alkalommal látható az erre utaló hattyús logó, ám ezt le kellett cserélni, mert a valóságban a Led Zeppelin kiadóját hívták így. A cserét montírozással oldották meg. Az említett fiktív cég névnyilvántartásában van fájl Alice Cooperről, Bette Midlerről, Peter Fondáról és Kris Kristoffersonról:) Paul Williams szerepelt kedvenc sci-fi-sorozatomban, a Babylon 5-ben, egyébként szerintem Swanként úgy nézett ki, mint egy öregasszony és Szörényi Levente keveréke:D Beef nagyjelenetének felvételekor Gerrit Graham nagyon beteg volt, menni is alig bírt. A stáblista alján valahol felfedezhetjük Sissy Spaceket mint díszletrendezőt - ő azért volt ott, mert az akkori pasija, Jack Fisk volt a díszlettervező és vele tartott:) A záró stáblista elején egy montázst látunk a főbb szereplőkről, az itt felvillanó képek egy része tényleg a filmből van, a többi pedig bakikból készült:) A moziból lett egy regény is, ebből azonban hiányzik az igen fontos természetfeletti motívum.

Fantom-rovat

William Finley találta ki a madárra emlékeztető kosztümöt, de Palma pedig eleve őt akarta erre a szerepre. A rendező kitűnően alkalmazta a suspense-elemet: sokáig nem látjuk a hős eltorzult arcát, csak a légzését halljuk, mindezt az ő szemszögéből. Ez a részlet kísértetiesen emlékeztet a négy évvel későbbi Halloweenre... Finley visszaemlékezése szerint az a gép, amely miatt karaktere megsérül, tényleg igen veszélyes volt, még akkor is, mikor az effekt-csapat előkészítette, hogy biztonságos legyen. Ha nem lett volna elég gyors, a szerkezet könnyedén összezúzhatta volna a fejét - a sikoly, amit ekkor hallunk tőle, eléggé valós! Mint már szó volt róla, a hang-visszahozási részben Paul Williams-et hallhatjuk énekelni és nem A Fantom alakítóját - ez egy belső poén, hiszen Williams Swanként ekkor azt mondja, hogy "ez a hang tökéletes", saját magát dicsérve:D

A The Phantom of the Paradise 1 300 000 dollárból készült, a pontos bevétele ismeretlen, de tény, hogy bemutatásakor megbukott, sem a nézők, sem a kritikusok körében nem örvendhetett túl nagy népszerűségnek. Viszont még így is sikerült szereznie egy Oscar- és egy Arany Glóbusz-jelölést, igaz, egyiket se tudta díjra váltani. Azonban érdekes módon a kanadai Winnipegben hatalmas sikere lett, ott elég sokáig vetítették és Kanadában a zenéjét tartalmazó album aranylemezzé vált! A későbbi korokban megtalálta rajongói bázisát és mára a Rocky Horror Picture Showhoz hasonlatos kult-státuszt ért el. Sikerére jó példa a 2006-ban (és azóta még egyszer) megrendezett Phantompalooza fesztivál, ahol az eredeti szereplőket sikerült összehívni abba a filmszínházba, ahol anno oly sokáig játszották a Phantomot, Paul Williams pedig koncertet adott az esemény tiszteletére.

Ez igazi gyöngyszem, egy kincs, ahol sikerült a horrort, a musicalt és a drámát ötvözni, a klasszikusokat méltó módon modernizálni. Fantasztikus főhős, aranyos főhősnő, utálni való gonosz, jó zene és a kor legfejlettebb technikái adják e mű varázsát.

Pontozás:

imdb: 7.4 (5 év alatt 0.4-et emelkedett.)

Szerintem: 5/5 (Még így második vagy harmadik alkalommal is tetszett!)

Anno felröppentek a hírek, hogy lesz újrája ennek az alkotásnak, de most már nem találok róla semmit, szóval feltehetőleg lefújták... A moziból készült egy dokumentumfilm, a Paradise Regained: Brian de Palma's 'Phantom of the Paradise', lehet. hogy ezt meg kéne nézni... Még meglátjuk.

Várható írások: Resident Evil 4.

Szólj hozzá!

Címkék: zene horror fantasy musical dráma


2011.09.26. 19:11 Mozsárágyú

Apáca show (Sister act) 1992

     Ez az év, 1992, többek között arról híres, hogy Mozsárágyú ekkor volt bárányhimlős. És ez a film is ekkor készült, hozzávetőlegesen 10szer láttam, de hogy miért? Nem nagy szám, csak valamiért olyan aranyos meg szórakoztató.

     Deloris Van Cartier (Whoopi Goldberg) egy nem túl menő bárban énekesnőként dolgozik és valójában rohadtul unja az életét. A pasija, Vince viszont menő "üzletember" (Harvey Keitel), akinek esze ágában sincs elválni a nejétől, ezért Deloris egy nap (valószínűleg sokadszorra) elhatározza, hogy most aztán megmondja neki a magáét és végleg kiadja az útját. Elindul, magában lejátssza a párbeszédet, kidühöngi magát, majd belép az ajtón; és Vince emberei éppen fejbe lőnek egy fickót. Azért a Vencel se ma jött le a falvédőről, tisztában van vele, hogy az ő kis barátnője köpni fog, ezért Deloris-nak sürgősen le kell lépnie és uzsgyi is a yardra. Ott közlik vele, hogy egy választása van, amennyiben nem akar golyót a fejébe a már említett kellemes úriembertől: be kell vonulnia egy zárdába az apácák közé, ott biztos nem keresi senki a feltűnő és nagyszájú csajt. És lám, ez itt az alapkonfliktus.

   

     Ezután kitalálható a történet azok számára, akik nem 0-10 évesek és akik néznek tévét; eleinte a háta közepére kívánja az egészet, de aztán szépen lassan főszereplőnk rájön, hogy valószínűleg a sors (vagy Isten?) akarta, hogy úgy történjen minden, ahogy, és észrevegye, hogy az életén már ideje volt változtatni...

     Az apácák közt van túláradó (Kathy Najimy), halk és félénk (Wendy Makkena), morcos jófej (Mary Wickes) és a szigorú apácafőnökről (Maggie Smith) is kiderül később, hogy kedves és jót akar Deloris-nak. A film lényege pedig, rájöttem, miben rejlik. Maga az éneklés benne a fő motívum ugyebár, mert egy kórust kell alakítania hősnőnknek. Az éneklés és a karéneklés pedig egy olyan dolog, amitől vidám lesz az ember, mert énekelni jó dolog, kit érdekel, ha hamis? (Már persze engem, mert én falra mászok tőle és nem tudok hamisan danolni, csak miheztartás végett) A lényeg, hogy ez egy klassz közösségi élmény - már ha nem olyan énekkarról van szó, mint amiben én voltam bő 10 éve, bár ott is nagyon jól szórakoztam annak ellenére, hogy a tanárom elmebeteg volt -, és ez az érzés a film nézőjére is átragad, jobb esetben.

     Whoopi Goldberg, szegény gyakorlatilag eggyé vált ezzel a szerepével, pedig más műfajban is alkotott maradandót. Ő tényleg lubickolhatott ebben. A többiek jók, a kilencvenes évek teljes mértékben tombolnak a filmkockákon. Ilyen elcseszett ruhák azóta se voltak divatban, a zenék meg... de nem mondok semmit, mert Albán doktor úr nélkül pl. szegényebb lenne a világ. Meg a Macarena nélkül...

     Ajjajj, sikerült megint marhaságokat összeírnom, aminek semmi köze a filmhez. Sebaj. Nézzétek meg, vagy ha nem az se gond. Ez a jó kis dal elhangzott a filmben is. Engem is megmenthetne valaki, és feltalálhatná az 1 napos munkahetet! Kösz. De az se hétfő legyen, ha kérhetem. A videót levették...

Szólj hozzá!

Címkék: zene vígjáték


2011.09.23. 19:37 Tévésámán

Korán keltem aznap, amikor meghaltam (I Woke Up Early The Day I Died, 1998)

Nagyon régóta meg akartam ezt nézni. Olyan jó címe van, plusz szerepel benne két kedvencem, Christina Ricci és Ron Perlman, a forgatókönyvet pedig a világ legrosszabb rendezőjének kikiáltott Edward D. Wood Jr. írta - lehetséges, hogy ez ne legyen jó?:)

Valamikor, valahol, talán az '50-es években járunk, amikor főszereplőnk, A Rabló (Billy Zane) megszökik az elmegyógyintézetből és miután szerez magának ruhát, kocsit és fegyvert, végrehajt egy rablást, ahol 15 000 dollárt zsákmányol. Viszont megöli a bolt tulajdonosát (Gregory Sporleder) és valami különös oknál fogva elmegy a temetésére - vagyis, amit annak hisz. A körülmények együttes játékának köszönhetően a pénz pedig egy koporsóba kerül, majd eltűnik onnan. De vajon ki vitte el a dohányt? A temetőőr (Perlman)? A temetkezési vállalkozók (Carel Struycken és Max Perlich)? Esetleg a gyászolók egyike (köztük a legendás sikoly-királynő, Tippi Hedren)? A hajsza megkezdődik, és úgy látszik, senki nem állhat emberünk útjába - ám egyre több titokzatos alak próbál keresztbe tenni A Rablónak, meg növekszik a hullák száma is. Már csak egy kérdés marad: hol a zsákmány és kié lesz?

A nyitó stáblista alatt már jól szórakoztam és kb. a háromnegyedéig úgy gondoltam, hogy ez egy fura, de vicces film. Az első, ami igazán különleges benne, hogy a szereplők beszéd helyett csak artikulálatlan hangokat adnak ki meg mutogatnak. Szinte folyamatosan szólnak a különféle zenék, és éneket is hallhatunk, de beszéd nincs. Vannak viszont, főleg az elején, részletek a forgatókönyvből, amik megjelennek a képernyőn, egyfajta narrációként. Aztán ott az egyértelmű paródia-jelleg: Zane úgy játszik, mint Johnny Depp az Ed Woodban, vagyis kétségtelen, hogy ez a figura valahol a hírhedt rendező maga. Jönnek bevágások régi mozgóképekből, és még a woodi mozik hibáit is megpróbálták utánozni - pl. a parkolóőr fejéről leesik a paróka és ez nagyon látványos. Ami miatt viszont mégsem tudom hova tenni az egészet, az a sok erőszak és a vége felé egészen elboruló hangulat. Úgy az első óra után az eddigi krimi-fekete humorból átmegy valami rémdrámába, a végén pedig jön egy csavar, mikor kiderül, hol volt a pénz, antihősünk meg elnyeri méltó büntetését. Az eleje vicces, izgalmas, érdekes, a vége felé viszont valahogy ijesztő/rossz, hogyismondjammilyen.

(A képen az író, aki a film bemutatójakor már 20 éve halott volt.) Gyakorlatilag a legkisebb mellékszereplő is ismerős lehet valahonnan. A már említett Gregory Sporledert a Reneszánsz emberben meg a Kerge birkákban láthattuk, Carel Struycken volt az Addams család inasa, Max Perlich meg a Maverick első pókercsatájában résztvevő, apró termetű mesterlövészt játszotta. Remélem, hogy Tippi Hedrenről mindenki tudja, melyik filmben bukkant fel! További ismerősök: Tara Reid (pincérnő és még valami), Nicolette "Született feleség" Sheridan (a bálban vagy hol a főhős társa lesz egy időre), Lee Arenberg (A Karib-tenger kalózai Pintelje, ő a parkolóőr), Abraham Benrubi (Jerry a Vészhelyzetből, itt kidobóember), valamint a legendás Vampira (nagyon furcsa külsővel) és Eartha Kitt (az énekesnő, ő volt például az első Macskanő). Christina Ricci egy tini prostit játszik, aki megpróbálja kizsebelni a férfit, felbukkanása egészen a Buffalo '66 táncos jelenetéhez hasonlít. Billy Zane producer és a zenék összeválogatója is volt, a rendező meg egy bizonyos Aris Iliopulos, akinek ezen kívül csak egy munkája volt a filmiparban.

Érdekességek (már maga a teljes I Woke Up... az:)): Műfaji besorolása szerint vígjáték, elvileg Wood emlékére készült. Sok olyan technikát használtak a készítők, amit a nagy előd, mondjuk a már említett ollózgatást a régebbi mozikból. Több színész is szerepel, akik együtt dolgoztak anno az íróval, például Vampira, akinek ez volt az utolsó filmje. Sem a nézők, sem a közönség tetszését nem nyerte el a Korán keltem aznap, amikor meghaltam; a pénzügyi hátteréről nincsenek adatok.

Nagyon furcsa film ez. Lehet rajta nevetni, izgalmas és érdekes, a zenéje marhajó, de a műfaji kevertség, a hirtelen tónusváltás és a sok halál rosszat tesz neki. Nem mondhatom, hogy tetszett, de azt sem, hogy nem - egyszerűen fogalmam sincs, mit mondjak róla. Aki valami igazán különlegeset akar látni, szereti a nehezen befogadható alkotásokat, annak biztosan tetszeni fog, és persze az Ed Wood-rajongóknak is - már ha vannak ilyenek:D

Pontozás:

imdb: 6.2 (5 év alatt 0.2-t növekedett.)

Én nem adnék rá pontot, mert egyszerűen lehetetlen:)

Hírek:

- Jövőre mutatják be a Plan 9 című horrort, ami egyértelműen Edward D. Wood Jr. fő művén, a 9-es terv a világűrbőlön alapszik.

- Billy Zane-t az elkövetkezendőkben az alábbi művekben láthatjuk: Mysteria (rejtélyes thriller, a címe nagyon tetszik, de ötletem sincs, valójában micsoda), Scorpion King: Battle for Redemption (a harmadik réteg kitint nyúzzák le a Skorpiókirályról, akit ezúttal nem a Szikla alakít, de cserébe megkapjuk Ron Perlmant), The Ganzfeld Experiment (horror, Dominic "Szökés" Purcellel), Death Method (thriller, a leírása alapján a Fűrészre emlékeztet), The Ghost of Goodnight Lane (filmforgatásos, szellemes horror, főbb szerepekben a Lost in Space-es Lacey Chabert, és a Halloweenből ismert Danielle Harris), Tarantula (országúti motoros leszámolás Danny Trejoval) és végül a Dark Star Hollow (szintén ijesztgetős, Josh Hartnettel).

- Tippi Hedren marad az ismerős terepen, szintén borzongatós művekben fog felbukkanni, egész pontosan a Room and Boardban (kannibálos?) meg a House of Good and Evilben.

- Ron Perlman a The Littlest Angel című aranyos, angyalkás animációs moziban lesz Isten hangja:) Emellett láthatjuk is a Bad Ass-ben (akciófilm Danny Trejoval), a The Riotben (akció/sci-fi) és a The Gatekeeperben (horror, ennél producerkedik is).

- Abraham Benrubi szintén ijesztgetni akar, a Gluttonban Patricia Arquette-el játszik, a rendező David Arquette.

A következő megnézésre kerülő darabról még nem döntöttem, de nagy valószínűséggel A Paradicsom Fantomja lesz az, jövő héten pedig adja a tévé a Kedves ellenségemet, amit biztosan megnézek majd! (Azóta mindkettőről írtam már.)

Szólj hozzá!

Címkék: bekategorizálhatatlan


2011.09.21. 18:11 Tévésámán

Áldott a gyermek (Bless the Child, 2000)

Nekem bármit el lehet adni Christina Riccivel - ez jó példa erre. Anno, mikor megnéztem, ebből a szempontból csalódás volt, mert a hölgy csak mellékszereplő, de ettől függetlenül a film nem olyan rossz. Anya harca gyermekéért - hányféle példát láttunk már erre? Ott az Aliens, a Felejtés, a Silent Hill és így tovább. Mindegy, ki vagy mi üldözi őket, a lényeg ez; alapvetően most is erről van szó.

Maggie (Kim Basinger) ápolónőként dolgozik egy kórházban. 1993 végén beállít hozzá drogos testvére, Jenna (Angela Bettis), de hamarosan lelép - viszont otthagyja nála pár hetes kisbabáját... Hősnőnk magához veszi és felneveli a kicsit, aki a Cody nevet kapja (lányról van szó) és ezután pár évet ugrunk az időben. A lányka hat éves (Holliston Coleman kelti életre ekkor) és egy különleges egyházi iskolába jár, ugyanis autista. Emellett viszont más furcsaság is van benne, például egyre fogékonyabb lesz a kereszténységre. Ekkor pedig megjelenik a hat éve eltűnt Jenna, oldalán dúsgazdag, vallásalapító férjével, Eric-kel (Rufus Sewell) és magához akarja venni a lányát. Maggie elkeseredett harcba kezd Cody-ért, eközben a várost egy gyerekeket gyilkoló szekta tartja rettegésben - lehetséges, hogy a két dolognak köze van egymáshoz? És mi lehet a vörös hajú kislány különös titka?

SZPOJLER JÖN

Nem emlékszem, hányszor láttam ezt, de valahogy tök megmaradt. Kicsit olyan, mint egy fordított Ómen: ott mindenki a gyerek ellen küzd, itt meg mindenki érte. Az alaptéma a már említett anya harca gyermekéért, ám igen erőteljes a vallási vonal, merthogy Cody Isten új gyermeke, vagy prófétája - lesz, ha felnő, de már most is csodás képességei vannak. Óriási ötlet: az új évezred megváltója egy drogos anyától született, vörös hajú autista kislány - ez szerintem nagyon jó így. Az ellenfél pedig maga a Sátán, aki egy gonosz kultusz-vezéren keresztül akarja "megtéríteni" az áldott gyermeket... Ennél fogva láthatunk démonokat, angyalokat (ők nagyon jók) és maga Lucifer is megjelenik egy rövid időre (Brian Steele alakításában). Adott a vallásos nyomozó (Jimmy Smits), a megtérő bűnös lány (Ricci), az ördögűző öreg pap (Ian Holm) és minden egyéb ehhez a témához tartozó, elengedhetetlen kellék. Viszont az Új Hajnal egyház vagy program felépítése és egyéb vonásai akaratlanul is a szcientológiát juttatják a nézők eszébe - én ezt gondoltam, lehet, hogy csak beleképzelem, ám a neten írják a hasonlóságot. Ha pedig így van akkor Hubbard úr egyháza az ördöggel cimborál, legalábbis a Bless the Child alkotói szerint.

SZPOJLER VÉGE 

(A kislány ma így néz ki.) A történet alapjául Cathy Cash Spellman regénye szolgált. A videokazettás felvételemből a film első egy-két perce hiányzik, de a főcímen kívül egyéb dologról biztos nem maradtam le. Tehát itt egy mindig aktuális fő eseményszál, mellette a vallás misztikuma, a Jó és a Rossz örök harca, mindezt pedig nyomasztó módon, némi felturbózott látványeffekttel tálalják. Kim Basinger jó a főszereplőnőként, erős a jelenléte a képernyőn. A kis Holliston Coleman nagyon aranyos és az első nézés közben biztosan mindenki aggódni fog érte. Rufus Sewellt szabálytalan arca és jeges pillantása kitűnő gonosszá teszik, karaktere indulatait remekül tolmácsolja a nézőnek (pont ahogy A mágusban). A fő jófiúnak számító Travis ügynököt a Star Wars új trilógiájából ismert Jimmy Smits játssza (ő volt Bail Organa szenátor), de ez a figura kidolgozatlan, alig kap teret - vallásos, abszolút jó, de kötik a szabályok. Angela Bettis hihető drogosként, egyébként tényleg nagyon vékony és kissé beteges külsejű, így "jól állt" neki ez a szerep, ám Jenna szintén klisé: ő a szenvedélyek rabja, akit ezt felhasználva irányítanak. Christina Ricci egy talpig feketébe öltözött, a kultisták közé tartozó leányzó, aki azonban túl sokat látott és szabadulni akar, de nem engedik neki - ő lesz az, aki "angyalként" segítséget nyújt a reményvesztett Maggie-nek, de súlyos árat fizet érte. Csupán néhány jelenete van, de fontos szereplő, meg aztán így még egyetlen másik filmjében sem láttam őt:) Plusz ismert arc Peter Mensah a Jason X-ből, aki valamiféle isteni küldött:) A rendező A Maszkot és a Rémálom az Elm utcában 3-at is jegyző Chuck Russell volt. 

Érdekességek: A templomban látott gyertyás trükkfelvételt visszafelé vették fel, ez észrevehető, mert hősnőnk ruhája úgy mozog, mintha a szél fújná. Ricci karakterének utolsó jelenetét egy Torontoban található "szellem-megállóban" rögzítették - ott két ilyen használaton kívüli metróállomás is van, amiket filmezési célokra szoktak használni. Az Áldott a gyermek 65 millió dollárból készült és 40 milliót hozott vissza, a kritikai fogadtatását ez alapján meg lehet tippelni.

Szerintem nem olyan rossz, a főszereplő lánykáért könnyen lehet rajongani, mert olyan aranyos - épp ezért utáljuk meg hamar az összes szereplőt, aki bántani akarja. Azért korántsem tökéletes mozi, de láttam már bénábbakat.

Pontozás:

imdb: 5.1 (5 év alatt 0.3-at emelkedett.)

Szerintem: 4/5

Hírek:

- Rufus Sewell benne lesz az Abraham Lincoln: Vampire Hunterben (aki a címéből nem találja ki, mi ez, az meg se nézze!), valamint ismét játszik egy bibliai témájú műben. A Paradise Lost névre hallgató fantasy-akciófilm Lucifer és Mihály arkangyal csatájáról szól, a főbb szerepekben Sewell mellett Bradley Cooper és Djimon Hounsou látható.

Várható írások: Korán keltem aznap, mikor meghaltam.

Szólj hozzá!

Címkék: horror fantasy thriller


2011.09.20. 13:17 Tévésámán

Fránya macska (That Darn Cat, 1997)

Jó rég jártam itt, már több mint egy hete nem volt új írás. Nos, eddig az időm nagy részét a Battle Royale manga (kurvajó, mindenkinek ajánlom) olvasása és a Team Fortress 2 töltötte ki, de szerencsére normális programjaim is voltak:) A visszatérésre kiválasztottam három Christina Ricci-filmet, így most ezek következnek sorban. Az első a Fránya macska, aminek tulajdonképpen a főszereplő leányzón kívül kevés pozitívuma van - csak miatta néztem meg. Már 15 évvel ezelőtt is voltak olyanok Hollywoodban, akik régebbi mozik újrázásával akartak nagyot kaszálni. Az 1963-ban íródott Undercover Cat című regényt két évvel a megjelenése után filmre vitték, majd jó harminc évre rá ismét, ezúttal a feltörekvő ifjú Ricci és a komikus Doug E. Doug (Jég veled!) főszereplésével.

A sztori nagyon egyszerű: a magának való, a kisvárosi életet utáló Patti (C.R.) egyetlen barátja a macskája F.M. (angolul D.C., annyit tesz, Fránya Macska), aki pedig egyik szokásos esti portyáján rálel egy nemrég elrabolt szobalányra. A nő ráakasztja óráját a cica nyakára és ezzel elindul a kaland, melyben fiatal hősnőnk mellé szegődik a balfácán FBI-os Kelso (Doug) és ketten próbálnak fényt deríteni Edgefield lakóinak különös titkaira - mialatt követik az informátor macsekot...

Ez a mozi kicsiknek szól, hiszen állat+gyerek=siker. A bugyuta alaptörténetet szerencsére megtámogatták egy egészen jó alapzenével (plusz ott van az I'm Too Sexy:D) meg néhány ismert mellékszereplővel, így láthatjuk Michael McKeant, Peter Boyle-t és Megan Cavanaugh-t (pl. Micsoda csapat!). Ricci szerethető figurát kelt életre, Doug E. Doug karaktere elviselhető, a városkában pedig a sok-sok bugyuta ember ostoba kis ügyei jó okot adnak a nevetésre. Én konkrétan talán kétszer kacagtam a teljes játékidő alatt, de valahogy képtelen vagyok utálni ezt a filmet, még ha nem is valami jó. A színészek közül ki kell emelnem Bess Armstrongot, aki Patti anyukája, szerintem remek volt, meg Ned Bellamy-t, aki az Ed Woodból a csontkovács:) A rendező az a Bob Spiers, aki az Egy kis Fry és Laurie teljes negyedik évadját, valamint a rossz hírű Spice Worldöt dirigálta anno, ezek a címek talán elmondják, hogy mit is várhatunk ettől.

Érdekességek: A That Darn Catet ihlető regényt a The Gordons nevű írópáros készítette, ők egy házaspár voltak. A férfi, Gordon Gordon (ez a valódi neve:)) a '40-es években az FBI-nál dolgozott, majd miután visszavonult, feleségével, Mildreddel együtt készített néhány regényt. A Fránya macska 18 millió dollárt hozott be, a készítési költségeiről nincs adat, de azt hiszem pénzügyileg sikeresnek mondható. A kritikai fogadtatásáról nem tudok, de az imdbs pontszáma árulkodó.

(Íme egy egészen friss kép kedvenc színésznőmről, egy divatmagazin ehavi számából.)

Kicsit gagyi, kicsit unalmas, de szerethető filmecske. Azért 12 éven felülieknek nem ajánlom, de a kisebbek biztosan jól szórakoznak majd rajta!

Pontozás:

imdb: 4.6 (Az eredeti verzió 6.7-et kapott.) [5 év alatt 0.3-at emelkedett; az eredeti szintúgy.]

Szerintem: 4/5 (Kevesebbet érdemel, de nincs szívem lepontozni:))

Hírek:

- Doug E. Doug soron következő filmje a The Projectionist című nyomozós, misztikus thriller. 

Várható írások: Áldott a gyermek; Korán keltem aznap, mikor meghaltam.

Szólj hozzá!

Címkék: vígjáték


2011.09.12. 21:34 Tévésámán

Battle Royale (Batoru rowaiaru, 2000)

Már nagyon vártam ezt a filmet. Az első élményem ezzel az egész Battle Royale-lal még a főiskolán volt, mikor az egyik csoporttársnőm rengeteget beszélt róla, hogy mennyire jó, szóval úgy maradt meg az emlékeimben, mint "Klári kedvenc könyve". Aztán most, nemrég zajlott le a Cinema City Nyári Iskola című nyereményjátéka, ahol többek között könyvnyereményt is kaptam, és a három választható romantikus marhaság mellett ez tűnt a leginkább nekem valónak (plusz ez volt a legvastagabb). Miután elolvastam a könyvet, kíváncsi voltam, milyen lehet a belőle készült mozi, pláne hogy előtte kiderült, az egyik kedves ismerősöm szintén olvasta, sőt, már a mozgóképet is látta. Ő azt mondta, a könyv jobb volt - hogy egyetértek-e vele? Hamarosan kiderül, de előtte néhány szót a regényről, aztán a sztoriról:

Az 1969-ben született Takami Kósun irodalmat hallgatott az egyetemen, ahonnan viszont eltanácsolták, később újságíró lett belőle. Egy irodalmi pályázatra jelentkezve írta meg a Battle Royale-t, ami megosztó tartalma miatt a döntőben kiesett. 1999-ben mégis kiadták és hamarosan bestsellerré vált, egy évvel később pedig elkészült belőle az itt tárgyalt film és egy manga-sorozat. A regénynek van egy második része, amit még nem fordítottak le magyarra, ám szintén készült belőle mozgókép, és az már hozzáférhető (Battle Royale II: A bosszú).

A sztori látszólag igen egyszerű: A Siroivai Középiskola 3/b osztályát (itt elvileg 1/b) osztálykirándulásnak álcázva elviszik egy szigetre, ahol a gyerekek fegyvereket és túlélőcsomagot kapnak, majd részt kell venniük egy "játékban". Meg kell ölniük egymást - csak egy maradhat (de ezúttal nem a McLeod-klán tagjai közül). Főhősünk a gitározó, baseballozó Nanahara Súja (Tatsuya Fujiwara), aki rögtön a kegyetlen játék elején elveszti legjobb barátját, de összefog annak szerelmével, a félénk Nakagava Norikoval (Aki Maeda), hogy együtt éljék túl a borzalmas megpróbáltatást. A hozzájuk csapódó rejtélyes Kavada Sógónak (Tarô Yamamoto) pedig van egy terve a menekülésre, csak egyelőre nem mondja meg, mi az. Közben egyesek úgy döntenek, elkezdenek játszani és az egykori osztálytársak fokozatosan halomra ölik egymást. Vajon ki lesz a győztes?

Innentől a könyv és a film összehasonlítása jön, ezért aki el akarja olvasni a regényt, az ugorjon pár fejezetet!

[Maradt 42 fő]

A könyv elején azt gondoltam, hogy ennek nincs értelme, de most már érdekel, mi lesz. A végére nagyjából érthetővé válik, hogy a Batoru rowaiaru egy képzeletbeli diktatúra elleni felszólalás, ezzel pedig az alkotó szimbolikus módon minden valós diktatórikus rendszer ellen is szót emel. Ugyanakkor benne van a felnőttek és gyerekek ellentéte; a minden középiskolában jelen lévő "egy osztályba járunk, mégsem ismerjük egymást" jelenség, meg az egymásban bízni képtelen XXI. századi emberek képe is. Viszont a film alkotói ezek közül csak a felnőtt-gyermek-ellentétet hagyták meg, és felszínesen a bizalmatlanságot, merthogy kivették a sztorit a fiktív Nagy Kelet-ázsiai Köztársaságból, majd simán áttették Japánba. Ezzel az egyik leglényegesebb vonásától fosztották meg...

[Maradt 40 fő]

Néztem, hogy mik ezek a baromságok? Súja apja (aki eredetileg anyjával együtt meghal egy "balesetben") itt felakasztja magát, a két főgonosz Kazuo (Masanobu Andô) és Micukó (Kô Shibasaki) múltjából semmit sem mutatnak be, de van még egy óriási hülyeség: az alávaló kísérlet-vezető Szakamocsit lecserélték egy Kitano nevű fószerre (Takeshi Kitano), aki iránt még szánalmat is kéne éreznünk. Ez a pali eléggé rontja a színvonalat, ráadásul ott van az esernyős jelenet, aminek a világon semmi értelme és fel se tudom fogni, honnan jött a Noriko és Kitano közti kapocs sem. Röviden: ez a mellékszál marhára szar.

[Maradt 38 fő]

Az első negyedórában majdnem minden tökéletesen megegyezik az alappal, mindössze pár apró eltérés akad: Jositoki halála, az ahogy Kavada visszajön egy másik táskáért, ahogy Tendó Majumi elhunytakor ott van Súja, stb. Egyébként Kavada figuráját borzasztóan lebutították, nem olyan szimpatikus és tiszteletre méltó, mint a könyvbeli eredeti. Viszont a történet első felében nagyobb jelentőséggel bíró Jositoki itt már majdhogynem lényegtelenné válik, ami viszont már majdnem plusz pont. Mivel eddig szinte csak szidtam ezt a mozgóképet, így megemlítem, hogy van két remek dolog benne: Nanahara és Nakagava. Szépek, kedvesek, szimpatikusak, Súját egyenesen kb. ilyennek képzeltem el. Szóval ez a páros tök király.

[Maradt 34 fő]

Kb. Akamacu halálától kezdve minden tök másmilyen lesz, mint a regényben. Noriko sérülése a lába helyett a kezén van, Kavada nem tart vele és Sújával, Kazuo pedig egy új diák, akinek semmi köze a többiekhez - ráadásul elvetették tőle különleges "képességét". De szerencsére ott Szóma Micukó, aki nagyon jól néz ki és az őt alakító színésznő megfelelően kegyetlenül kelti életre a legfőbb gyilkos lányt. Mellette a film nagy erőssége még Csigusza Takako (Chiaki Kuriyama), ő szintúgy szép, erős, de vadabb, mint a könyvben. Szugimura Hirokit (Sôsuke Takaoka), az egyik kedvenc karakteremet másként képzeltem el: a nyomtatott lapok Hirokija erőt sugároz, ő a vándor, a szabad szellem, aki összecsap a legnagyobbakkal és mégis mindig továbbjut a magasztos cél felé (ami nem a győzelem), de az itt látható fiú másmilyen. Nincs fegyverként használt botja se, ami még egy negatívum - de ha már itt tartunk, a leírásban Kazuora jellemző féloldalasan hordott egyenruha Súján van, Ucumi Jukie-nak nincs befonva a haja és így tovább. Azért sikerült berakni pár eredeti, ötletes dolgot is, pl. a BR-t bemutató videó nagy poén és néhány helyen sokkolni akarják a nézőt, de aki olvasta a regényt, arról ez lazán lepereg. Azért a szándékot el kell ismerni:)

[Maradt 32 fő]

A legnagyobb leszámolások legalább részletesen benne vannak a moziban, például a világítótornyos mészárlás vagy Mimura Sindzsi bombagyára. Viszont Micukó csúcsjelenetét, az őt "fogságba ejtő" fiúk megölését egy nagytotállal elintézték, ahol már csak a végeredményt látjuk - nagy kár:P Nyilvánvaló, hogy ami az olvasnivalóban működik, az nem biztos, hogy ugyanolyan jó a néznivalóban, éppen ezért a gyerekek visszaemlékezései nagyrészt kimaradtak, pedig így sokakat jobban megismerhettünk. A könyvben mondjuk Oda Tosinori rendkívül visszataszító személyiséggel bír, Cukioka Só pedig homokos - de ezekből itt semmit nem tudhatunk meg. Jó pár izgalmas gyilkosságot átalakítottak, mondjuk Jódzsinak és csajának halálát, de mutattak két lányt is, akikről meg dunsztom sincs, hogy ők eredetileg hogy haltak meg - itt se derül ki...

[Maradt 31 fő]

A végső csattanó abszolút más az eredetiben. Hajón játszódik, meglepő és nincs benne az a - talán poénnak szánt? - valami, hogy a tanár még egy utolsó emlékezetes megmozdulást tesz. Számomra ez a Kitano és a Norikohoz fűződő fura kapcsolata tette rosszabbá a filmet a könyvnél. Nem értem, hogy a forgatókönyvíró és a rendező mit akart ezzel? Miért kellene éppen az egyik legutálatosabb fickó iránt bármi pozitívat éreznünk? Miért nem a többi gyerekre került a hangsúly? A néző sosem kedveli majd meg Hirokit meg Sindzsit, mert azt se tudjuk, kik ők; ugyanígy Kazuo és Micukó motivációi homályba vesznek. Igaz, hogy létezik a Speciális Változat, ahol mindezt kicsit jobban kibontják, de így is két óra volt a játékidő, és mégse tudtak beleférni. Ha pedig már a vér fröcsög, akkor miért kendőzik el a halálok 70%-át? Talán költségkímélésből...

[Maradt 29 fő]

Picit zavart, hogy a japán írásjelekkel kitett feliratokat nincsenek magyarosítva. Aki nem olvasta a könyvet, annak fogalma sem lehet, mit jelentenek a számok, pedig az elesettek sorszámát és a megmaradó osztálylétszámot mutatják. A két legdrámaibb részt, a végső összecsapást és Mimuráék küzdelmét minimalista módon tárják elénk, ugyanakkor a szerző egyetlen, számomra orbitális marhaságnak ítélt húzását kijavítják (Kazuo és a robbanás). Sajnos a zenével se vagyok megelégedve. Jó-jó, értem én, hogy a komolyzenének milyen művészi a hatása, de én üvöltő metált használtam volna, vagy tökéletes csendet... A készítők mellett szól, hogy sikerült egy kis humort becsempészniük a komor sztoriba, nevezetesen Kavada apjának foglalkozását illetően:)

[Maradt 27 fő]

Innentől már bárki olvashatja.

Tehát elmondható, hogy sok mindent megváltoztattak, rengeteg eseményt leegyszerűsítve tálaltak (vagy sehogy), összességében viszont a Battle Royale működik. A könyvvel összehasonlítva sajnos túlságosan gyorsan peregnek le az események, ám a legfontosabb dolgokat úgy-ahogy visszaadja. Megvannak a maga hibái, de tökéletes feldolgozást lehetetlenség készíteni, vagy legalábbis két óránál több kell hozzá. Talán egy több részes tévéfilm-formátum, vagy egy sorozat több teret hagyott volna a részletes történetmesélésnek, de annyi baj legyen!

Érdekességek: A regényt a japán parlament több tagja be akarta tiltatni, ám nem jött össze nekik; ugyanezt megpróbálták a mozival, ott is felsültek - ellenben ingyenreklámot csináltak a két műnek. A rendező-producer Kinji Fukasaku azt nyilatkozta, hogy a legfőbb ihletet a személyes második világháborús élményei adták, mikor 15 éves korában az osztályával együtt fegyvergyári munkára kényszerítették, és a bombázások miatt nekik kellett eltakarítaniuk társaik holttesteit. Sokan közülük nem is tudták megismerni a másikat... Ez egy mélyen gyökerező gyűlöletet ültetett el benne a felnőttek iránt, ami sokáig megmaradt. A Mimuráék által forgatott bombakészítési magazin valóban létezett A Ketyegő Óra címen a '70-es években, és a japán kormány ellen dolgozó szervezet, a Kelet-ázsiai Anti-Japán Fegyveres Front adta ki. Egyetlen szereplőnek sem volt dublőre. Quentin Tarantinonak ez a kedvenc filmje. Sokan azt hiszik, hogy az USA-ban betiltották ezt a művet, pedig nem erről van szó, csupán számos ok közrejátszik abban, hogy hivatalos formában még mindig várja a megjelenését odaát. Ezek egyike a Columbine Iskolában történt tragikus gyilkosság-sorozat. A hollywoodi fiúk akartak csinálni egy amerikai remake-et, de megint volt egy mészárlás, ami miatt ebből se lett semmi (a Virginia Tech iskolában egy diák megölte 32 társát). 

A Batoru rowaiaru 4 és fél millió dollárnak megfelelő jenből készült és 25 millió dollárnyit hozott be. A valaha elkészült tíz legsikeresebb japán film egyike; rengeteg ellentmondást szült, ám a kritikusok az egekig magasztalták. Az elkészült folytatását szintén Fukasaku rendezte, Takami Kósun műve pedig alapjául szolgált a Sangre fría című, hasonló témájú tévésorozathoz.

Nekem tetszett, de az elején említett barátomnak igaza volt: a könyv jobb. Ha viszont nem olvastátok, akkor lehet, hogy nagyon bejön majd nektek a BR! Számomra a sok apró különbség negatív irányba befolyásolja a végeredményt, de mivel nagyjából azt kaptam, amit elvártam, így mégsem húzom le a pontszámot annyira. A keleti horrorok rajongóinak mindenképpen ajánlom!

Pontozás:

imdb: 7.7 (5 év alatt 0.2-t csökkent.)

Szerintem: 4/5

Szólj hozzá!

Címkék: horror dráma


2011.09.12. 20:53 Mozsárágyú

Jókai Mór és Várkonyi Zoltán, ha "találkozik" - 2 regény, 2 film

 

     A magyar film hőskorában járunk, 1966-ban, amikor Várkonyi filmre vitte Jókai két népszerű regényét. Lehet megmosolyogni az akkori technikai megoldásokat, mondhatjuk, hogy néhol egy kicsit esetlen a megjelenítés, de emberek, ezek csodás filmecskék! Tele vannak csodás színészekkel.

    Egy magyar nábob

    Egész pontosan Napóleon halála után egy évvel járunk, tehát 1822-ben. A magyar arisztokrácia tagjai élik világukat; elegáns kávézókba járnak, különböző estélyeken jelennek meg, büszkén mutogatják a falon a kutyabőrt. Kárpáthy Abellino - valaha talán Béla volt - ilyesfajta nemes (Darvas Iván), aki elhalálozott és nem mellesleg dúsgazdag utolsó rokonának temetésére jön Magyarországra, azaz a végrendeletért inkább. Legnagyobb megdöbbenésére azonban nagyon is élve találja Kárpáthy Jánost (Bessenyei Ferenc), aki örül, hogy mégis akad a világban rajta kívül valaki, aki ősi vezetéknevét viseli. Ők ketten teljes ellentétei a másiknak: míg János büszke származására és ízig-vérig becsületes, határozott ember, addig Abellino sunyi és sekélyes fajta, aki bármilyen aljasságra képes, ha az megfelelő mennyiségű pénzhez juttatja. Az öreg Kárpáthy már megette a kenyere javát, egyedül él, és lassacskán kénytelen beletörődni, hogy nem lesz utóda, örököse, Abellinónak ez viszont igazán kedvező helyzet, így amikor a Mayer-família legkisebb leánya, Fanny eladósorba kerül, megpróbálja feleségül venni, még mielőtt János tenné ugyanezt. Mindenki önmagából indul ki, ezért is gondolhatja úgy a külhonból érkezett Kárpáthy, hogy Fanny majd hozzámegy, de ő természetében inkább Jánosra hasonlít...

        Kárpáthy Zoltán    

      A Kárpáthy Zoltán címszereplője (Kovács István) pedig Fanny gyermeke. Ennyi bizonyos minden szereplő számára, de az apa kiléte felől kétségei támadnak Abellinónak, azazhogy inkább pénz kéne neki. Zoltánról be akarja bizonyítani, hogy törvénytelen gyermek, apja pedig nem más, mint Szentirmay Rudolf (Latinovits Zoltán), aki egy időben az öreg Kárpáthy szomszédságában lakott, bőven juthatott hát "ideje" Fannyra. Utóbbi viszont belehalt a szülésbe és 18 évvel később Zoltánnak, mint felnőtt férfinak kell kiállnia halott anyja becsületéért. Ennyi dióhéjban a történet, amit természetesen Jókai megfűszerezett szerelemmel, árulással, ártatlansággal és gonoszsággal.

    Várkonyi neve egyet jelent a monumentális történetek, regények sikeres filmes értelmezésével. A kor legnagyobb színészei - azaz milyen hülyeség ezt leírni, mert szinte az volt akkor még mindenki - jelennek meg a filmben, csalódnunk nem kell senkiben, mindenki brillírozik. Az egyszerűségében rejlik nagyszerűsége, nincs benne semmi túlcifrázva, a már említett ma már inkább mosolygásra, semmint körömlerágós izgulásra késztető jelenetek is jó helyen vannak, jó a zene, profi a megvalósítás. Gyönyörű tájak, a két filmben megjelenő párhuzamok, isteni mellékszereplők. Minden van. Nem hiszem, hogy bármi negatívumot lehetne említeni, mert ezek remek alkotások. Nincs bennük felesleges pofázás, ocsmány alakítás, giccs, hatásvadászat, egyszerűen csak jók.

     További szereplők például: Agárdy Gábor, Bitskey Tibor, Ruttkai Éva, Benkő Gyula, Major Tamás, Kibédi Ervin, Básti Lajos, Sulyok Mária, Bárdy György, Csákányi László, Tordy Géza, stb. Akinek e nevek ismeretlenek, az sebbel-lobbal ássa bé magát a magyar filmtörténetbe! (Vagy saját magát ássa el.)

     Az lett volna helytálló, ha valami nagyobb lélegzetű eszmecserét folytatok itt magammal a Filmrajongó virtuális hasábjain, de esküszöm nem tudok. Meg kell nézni őket - azért mégse világmegváltó alkotások, de a valaha élt legtehetségesebb emberek közül egynéhány szerepel benne, és ők mind kis hazánk nagy színészei.

No, Csákányi Laci bácsi alig látható benne, de az azért nagyon ott van. Énekeljen ő most, azt mondom.

Szólj hozzá!

Címkék: magyar történelmi


2011.09.11. 16:44 Tévésámán

Fűrész VI. (Saw VI, 2009)

"Egy játék része vagy!" - mondogatja előszeretettel egyik volt főiskolai csoporttársam. Anno a Fűrész nagyot szólt és a remekül megalkotott csapdákkal az élet értékére "tanító" Jigsaw karaktere ezután még két filmben büntette az embereket, majd elhalálozott. Ám a poén az, hogy a sorozat azóta még négy részt megért, úgy, hogy a gyilkos rég nincs az élők sorában... Míg az alapul szolgáló mozi egy ötletes, jól kidolgozott kamaradráma/horror volt, addig a későbbi folytatások a miértre és hogyanra próbáltak fényt deríteni, majd szépen lassan a széria átment a kendőzetlen módon a néző képébe vágott brutális kínzások mutogatásába. Egyszer volt egy Motel című mozgókép, ami viszont már alapvetően csak ebből állt; itt pedig ugyanezen "mondanivaló" előtérbe kerülése a Fűrészek minőségének romlásával magyarázható.

Emlékszem, mi volt az elsőben, aztán asszem a háromnak vagy a kettőnek a végét mesélte egy haverom, mielőtt láttam, és tudom, hogy a négy meg az öt csak együtt értelmes, de mittudomén már, hogy mi volt bennük. Szerencsére az alkotók gondoltak a hozzám hasonló átlagnézőre is, és visszatekintések garmadájával emlékeztetnek, hogy ki kicsoda, meg mit miért tesz.

A Saw VI. lényegében annyiról szól, hogy John Kramer (Tobin Bell) "játéka" még mindig nem ért véget, de már a második segédje, Hoffman (Costas Mandylor) hajtja végre az instrukciókat. Ez az illető pedig mindent elkövet, nehogy bárki rájöjjön, hogy ő áll a háttérben, de mialatt Jigsaw egyik nagy "ellenfelét", a biztosítós Williamet (Peter Outerbridge) helyezi bele egy gigászi csapdába, maga is megmérettetésre kerül Kramer utolsó kívánságának megfelelően...

Az első öt percet alig bírtam nézni, olyan ocsmány volt, de egyben ez a film egyik hibája is, hogy a leggusztustalanabb gyilkosságot ellövik már az elején. Aztán jönnek a "látomások", mikor régen halott szereplők (Bell, Shawnee Smith, stb.) térnek vissza, hogy magyarázatot adjanak a történtekre - de ez nem valami értelmes, mert már rögtön William megismerésekor sejtjük, hogy miért fog ő és hat sorstársa a játékba kerülni. Ugyanakkor itt van Kramer özvegye, Jill (Betsy Russell), aki eddig minden alkalommal a férje ellen volt, most viszont oka van rá, hogy beszálljon a buliba.

A csapda-labirintus remek, legtöbbször az éli túl, akit én is életben hagytam volna és ez tetszett. Peter Outerbridge (Jég veled!) egy alapvetően antipatikus karaktert játszik, ám amikor ott van bent, szurkolunk neki. A végkifejlet csavaros, de nem annyira, és a legkevésbé sem meglepő, sőt, azon gondolkodtam, hogy ez most mi? Mi az utolsó jelenet értelme? Azt jelenti, hogy jön a következő rész?

Nem tetszett, hogy a múltba tekintéseket nincsenek elkülönítve a jelentől. Bár rá lehet jönni, hogy Jigsaw halott, de ha kihagytuk az előző részeket, akkor néha csak nézünk, hogy mi a fene van? Honnan kerültek most ők ide? Gagyi, hogy a gyilkost magyarul Kirakósnak nevezik (igaz, hogy ezt jelenti a neve, de akkor is), az pedig egyenesen nevetséges, ahogy Bell kopasz fejéről lerí, hogy maszk. Viszont az jó, hogy beszólnak a tetű biztosítós fejeseknek, akik báááármit megtennének, csak nehogy valamiért valaha fizetniük kelljen az ügyfeleiknek - én csak tudom, mert nekik dolgoztam.

A színészekről annyit, hogy akinek látványosan szenvednie kell, az jól csinálja, Mandylor egészen hüllőszerű ridegséget sugároz, Bell pedig ismét a mindent tudó, mindenki előtt két lépéssel járó fickó, aki a túlvilágról áll bosszút mások által elrontott életéért. Smith mellett visszatér a negyedik részből ismert Athena Karkanis (Perez ügynök). A rendező az elsőfilmes Kevin Greutert, aki az eddigi öt epizódnál vágóként működött közre, a producerek közt pedig megtaláljuk James Want és Leigh Whannellt, az eredeti Saw megalkotóit.

Érdekességek: Ez a második trilógia része, ami Kramer poszthumusz "ügyködésével" foglalkozik. Az előző rész bemutató dátumától számított egy évvel később, mindig az azt megelőző napon mutatják be a következőt (pl. a Sawt 2004. október 28-án, a Saw II-t 2005. október 27-én). Az első jelenetben látható néger színésznő, Tanedra Howard a VH1 Scream Queens című valóságshowjának győzteseként került a filmbe. Mivel többféle befejezést forgattak, így Costas Mandylor nem sejtette, hogy az általa játszott figurának mi lesz a sorsa. A stáblista végén van még egy plusz jelenet (amit ugye nem láthattam), ebben Amanda (vagyis Shawnee Smith) az előző epizódban Hoffman által megmentett kislánynak mondja, hogy ne bízzon a megmentőjében - hogy ennek mi az értelme, azt valaki mástól kérdezzétek. Cikkem tárgyából létezik egy Rendezői Változat, ami sokban különbözik a mozis verziótól. Végül két vicces név: Karen Cliche (a neve klisét jelent) és Mpho Koaho - mindketten mellékszereplők voltak.

A Fűrész VI. 11 millió dollárból lett és majdnem 28 milliót hozott vissza, ám ez a széria történetében a legkisebb bevételnek számít. A kritikusoknak nem tartottak külön vetítést és bár főként vegyes értékeléseket kapott, így is ez lett a sorozatban a második legjobb kritikákat elnyerő epizód.

Röviden összefoglalva: a Fűrész VI. egyszer nézhető vérontás, de aligha nevezhető nagy számnak, bár a legelső halál marhára gyomorforgató és a későbbiekben fröcsög a vér rendesen. A kaszabolós-belezős alkotások rajongóinak biztosan tetszeni fog!

Pontozás:

imdb: 6/10 (5 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 4/5 (A végén elmaradt a meglepetés.)

Hírek:

- Elkészült a hetedik rész, a Saw 3D, amit szintén Kevin Greutert rendezett, és abban is Tobin Bell a gonosz.

Várható írások: Battle Royale.

Szólj hozzá!

Címkék: horror


2011.09.10. 19:11 Tévésámán

Terminator - A halálosztó (1984)

Ha azt mondom, Arnold Schwarzenegger, akkor biztos, hogy kevesen vannak, akinek elsőre nem a Terminator ugrik be róla. Kalifornia közelmúltban leköszönt kormányzója anno még osztrák állampolgárként a Mr. Universe-cím elnyerésével szerzett hírnevet magának, majd fantasztikusan kidolgozott izmainak hála felfedezte magának Hollywood, mint ideális harcos-alakítót. A halálosztó mellett ő volt az első Conan, az eredeti Menekülő ember, de kipróbálta magát Utolsó akcióhősként, Ovizsaruként vagy éppen szuperhősként (Hull a pelyhes) is. Az igazi elismertséget viszont a keveset beszélő, de annál többet lövöldöző, érzelemmentes, jövőbeli kiborgként kapta meg. Rajta kívül James Cameron is a Terminátor hátán mászott fel a mozivilág élvonalába. Lássuk hát, miről szól ez az 1984-es filmtörténeti gyöngyszem:

A nyolcvanas évek közepén, Amerika egyik nagyvárosában rejtélyes gyilkosság-sorozat kezdődik. Az áldozatok egyetlen közös vonása, hogy mindegyiküket Sarah Connornak hívják... Mikor a rendőrség rájön, hogy ki lesz a következő áldozat, az említett lányt (Linda Hamilton) már ketten is üldözik. Egy borostás, furcsa külsejű pacák (Michael Biehn) és egy talpig bőrbe öltözött, hatalmas termetű fegyveres (Schwarzi). Hamarosan hősnőnk az előbbi fickó, a jövőből érkezett Kyle Reese védelme alá kerül, ugyanis fény derül a megállíthatatlan gyilkos valódi mivoltára és céljára: ő egy félig ember-félig gép gyilkos, akit 2029-ből indított útnak egy masinák által uralt világ, hogy megölje Sarah Connort és ezzel megakadályozza a nő fiának, Johnnak megszületését. John Connor ugyanis az emberiség egyetlen reménye a Föld teljes elfoglalására törekvő Skynet ellen. Vajon a Terminátor sikerrel jár és jövőnk a pusztulás vagy mégis van módja e szörnyeteg legyőzésének?

Még régebben láttam egyszer, most pedig másodszorra, de vannak olyan részek, amiket egyszerűen lehetetlenség elfelejteni. Például amikor a gonosz önmagát "javítja" a tükör előtt; mikor a kezét szedi széjjel, vagy mikor megvívják a végső nagy csatát a gyárban. Ez egy sci-fivel körített akciófilm, pici romantikával, némi humorral; ugyanakkor a tökéletes akciómozi iskolapéldája: a történet csak arra szolgál, hogy helyet adjon a lövöldözésnek, és sokáig teljesen lényegtelen, hogy az üldöző nem ember. Leegyszerűsítve: egy őrült vadászik egy férfira és egy nőre, akik a veszélyes helyzetek alatt összemelegednek.

A három főszereplő: a kevesebb mint 20 mondattal rendelkező, mindent leromboló Schwarzenegger, a szimpatikus Linda Hamilton és a szerintem lényegtelen Michael Biehn. Mellettük kis epizódszerepben feltűnik Lance Henriksen és kész, a többi ember nem fontos. Cameron írta és rendezte a művet, Gale Anne Hurd (az említett úr későbbi felesége) pedig producerkedett (meg beleszólt a forgatókönyvbe). A hölgyet íróként is feltüntették, ám a direktor szerint semmit sem írt a szkriptbe. Ugyanakkor elismerik inspirációul Harlan Ellison sci-fi-író műveit - ő többek közt a Végtelen határok és a Babylon 5-sorozatokban vállalt oroszlánrészt. Előbbiből két epizódot írt és ezek egyike, a "Soldier" nevezetű, rendkívül hasonlít A halálosztóra, ezért Ellison be is perelte Cameront. Végül kapott egy csomó pénzt és azóta megjelölik forrásként a stáblistában.

A sztori nem rossz, de különös, hogy állítólag a direktor ötlete ugyanúgy egy álomból származott, mint nemrég az Avatarnál. A mellékes időutazás/időparadoxon-vonal elgondolkodtató, de korántsem fontos, itt a speciális effektek és az akció dominál. Izgalmas, hogy az egyszerű lány és a különös férfi hogyan menekülnek a szörnyeteg elől, ám a játékidő alatt többször fedezhetünk fel fura dolgokat. Az első, hogy bár látjuk, hogyan szerzi a Terminátor a cuccait, a későbbiekben mégsem magyarázzák meg, honnan lesz a motorja vagy a napszemüvege; hogy hova teszi azt a rengeteg fegyvert és így tovább. Kárpótlásul viszont elhangzik a legendás "Visszatérek!", van lézercélzós pisztoly, rendőrőrs porig rombolása és kamionos üldözés.

Érdekességek: A gyilkos fémcsontváz ötlete állítólag egy álomból/látomásból származott. Egyes források szerint Cameron beteg volt, mások szerint álmodta, ahogy ez a lény kilép egy tűzgyűrűből. A futurisztikus kreatúrát költségkímélésből emberünk áthelyezte a jelenbe és az utolsó jelenettől előrefelé írta meg az eseménysort. Egyéb ihletforrásul az '50-es évek sci-fijeit és a már szóba került Végtelen határokat említette meg. Állítólag sem ügynöke, sem lakása nem volt ekkor, a kocsijában lakott:) A forgatókönyvet mindössze egy dollárért adta el a producer Hurdnek, azzal a feltétellel, ha ő maga rendezheti meg. Nagyon sok színész neve szóba jött Terminátorként, elsőként pl. O.J. Simpsoné, akit viszont azzal utasítottak el, hogy "nem lehet elhinni róla, hogy hidegvérű gyilkos" - mindössze pár évvel a nagy port kavart per előtt... Lance Henriksen szintén sokáig ezzel a szereppel volt megbízva, mert a kiborg eredeti funkciója az lett volna, hogy beleolvadjon a tömegbe - erre ő tökéletes, plusz a finanszírozók ragaszkodtak a szerepeltetéséhez. Végülis rendőrnyomozó lett belőle.

Schwarzit első körben Reese szerepére szerződtették, de utána ő maga győzte meg Cameront, hogy mennyire jól tudná életre kelteni a gonosz robotot. Azonban miután felvették Arnoldot, kilenc hónapot kellett várni a forgatás kezdetére, mert még ennyi volt hátra a Conan, a barbárból. Ezt az időt Cameron viszont hasznosan töltötte, mert összedobta az Aliens forgatókönyvét, meg besegített a Rambo II sztorijába is - és nem utolsósorban finomított A halálosztón. Az osztrák izomkolosszus egyébként nem volt elragadtatva a filmtől, egy interjúban, amit a Conan kapcsán csináltak vele, azt mondta róla: "Valami szar mozi, amit forgatok, csak pár hétig tart." A Terminátor kiképzése több hétbe tellett, ezalatt megtanították a színésznek, hogyan tartsa valósághűen a fegyvereket - később a Soldier of Fortune magazin elismerte Schwarzeneggert, hogy milyen realisztikusan bánik a géppuskákkal és pisztolyokkal. James Cameron hangja egyszer hallható, mikor Sarah az üzenetrögzítőjét hallgatja le, ő az, aki lemondja a randit:) Pár évvel ezek után Hamilton és a rendező összeházasodtak, ám aztán gyorsan el is váltak. Amikor Reese a jövőbeli visszaemlékezések egyikében gránátot hajít egy gép lánctalpa alá, azt a jelenetet csak huszonhatodszorra sikerült megcsinálni rendesen. A két férfi főszereplő mindössze egyetlen közös képsorral rendelkezik: amikor a klubban a katona másodszor lövi le a kiborgot. A rosszfiú alakítója egyik délután, a forgatási szünetben beugrott egy közeli kajáldába harapni valamit, ám csak jóval később vette észre, hogy még mindig rajta van a maszkja, vagyis hiányzott egy szeme, kilátszott a fémből lévő állkapocscsontja és az arca csupa égési seb volt:) Végezetül pedig egy furcsa hiba: a telefonkönyvből a robotember úgy keresi ki az adott számot, hogy az ujját használja támpontként - ahogy mi is tennénk - pedig a szemével simán rá tudna fókuszálni, és megtalálhatná egy pillanat alatt.

A Terminator 6 és fél millió dollárból készült és bár senki sem számított rá, hogy sikeres lesz, több mint 78 milliót hozott vissza; sőt, két héten át első volt a jegypénztáraknál. Készült belőle többféle képregény, regény és SEGA plusz Nintendo-játékok sora. 2008-ban az amerikai kongresszus beválasztotta a Nemzeti Filmarchívumba. Az Amerikai Filmintézet 100 Legjobb Filmes Mondatai közül a "Visszatérek!" a 37. lett, a Premiere magazin hasonló listáján a 95. Ugyanezen intézet 100 Év...100 Borzongás listáján a 42., és az Empire magazin 500 legjobb filmjének listáján is szerepel. A Terminátor az egyetlen karakter, aki az említett Filmintézet Top 100 Gonosza és Hőse listáján mindkét oldalon helyet kapott (hős a második rész miatt lett).

Szerintem nem rossz, az effektek felett kicsit eljárt már az idő, de a lövöldözés és a sok király dolog benne ma is megállja a helyét. Pár helyen megmosolyogtató/logikátlan, de mindenképpen tiszteletet érdemel, mert valódi kult klasszikus!

Pontozás:

imdb: 8.1

Szerintem: 5/5

Hírek:

- Gale Anne Hurd legközelebb a jövőre látható Very Good Girls című drámát pénzeli, amely két lányról szól, akik ugyanazt a férfit akarják megszerezni, és ez próbára teszi a barátságukat, főszerepben Dakota Fanning.

- Arnold Schwarzenegger ismét felbukkan a The Expendables II-ben.

- Michael Biehnt a Jacob névvel ellátott kaszabolós horrorban láthatjuk 2012-ben.

- Lance Henriksen a magyar Thelomeris (sci-fi) mellett játszik még a Blood Shotban (vámpíros horror-vígjáték), a Gemini Risingben (szintén tudományos-fantasztikus) és a The Arcadianben (ez is az); a Mass Effect 3-ban, meg az Aliens: Colonial Marines-ben pedig szinkronizál (mindkettő videojáték). Ezen kívül részt vesz két sorozat munkálataiban: az egyik a TRON: Uprising, a másik pedig a The Last Airbender: The Legend of Korra, ezekben szintén csak hallani lehet őt.

Várható írások: Fűrész VI., Battle Royale és ha adják a következő Terminator-epizódokat, akkor azok is.

Végül pedig jöjjön két nagyszerű Terminátor-témájú klip:

A másodikat levették.

Szólj hozzá!

Címkék: akció sci fi


2011.09.08. 20:24 Tévésámán

Pókember 3. (Spider-Man 3., 2007)

Sosem voltam oda Pókemberért. A külseje oké, de a képességei túl egyszerűek, meg ő a "vesztes hős" archetípusa, ami alapvetően szimpatikussá teszi, de ha választanom kell közte és mondjuk Spawn között, akkor inkább az utóbbit választom. Viszont a Póknak nagyon király ellenfelei vannak, mondjuk Venom, Mysterio, a Goblinok vagy Carnage. Így amikor beindult a Marvel filmgyára, és kijött az első Spider-Man mozi, az engem is érdekelt, hiszen szuperhősös film, Willem Dafoe-val a főgonoszként, Kirsten Dunsttal a főhősnőként és a rendezői székben Sam Raimi ült - ez csakis jó lehetett! Az első tetszett, meg a második is, sőt a második még jobb volt, mint az elődje. Ezek után nagyon kíváncsi lettem a harmadikra, amit egyszer régebben már megnéztem angolul, de nagy csalódásként maradt meg. A második alkalom után a véleményem kicsit pozitívabb irányba változott, de erről majd később, most a sztoriról:

Peter Parker (Tobey Maguire) élete egészen jól alakul. Bár magánemberként még mindig ugyanaz a félénk természetű egyetemista srác, aki volt, de Pókemberként népszerűsége csúcsán áll. Azonban alteregójának sikerei lassan megmérgezik kapcsolatát a szép Mary Jane-nel (Kirsten Dunst), aki elveszti a munkahelyét és egy idő után már nem találja helyét a világban. Eközben a még mindig pókvérre szomjazó Harry Osborn (James Franco) kreál magának egy, az apjáéhoz hasonló futurisztikus harci ruhát és csatába indul egykori legjobb barátja ellen, ám az összecsapás végén amnéziássá válik és elfelejti vérbosszúját. Peter így visszakapja cimboráját, M.J. pedig Harry-nél vigasztalódhat. A dolgok viszont egyre inkább kezdenek elfajulni, mikor hősünk egészen megváltozik egy földönkívüli parazita ruha miatt; megjelenik életében a csábító Gwen (Bryce Dallas Howard) és új ellenfelek is felbukkannak. Ők pedig: a véletlen folytán gyilkossá váló Flint Marko (Thomas Haden Church), aki egy különös baleset után Homokemeberré alakul; és a görcsösen felkapaszkodni próbáló Eddie Brock (Topher Grace), aki mindent megtenne, hogy olyan életet élhessen, mint Parker. Az ellenlábasok száma nőttön nő, a szerelmi ügyek egyre kesze-kuszábbak lesznek, már csak az a kérdés, hogy az új Pókember meg tud-e birkózni ezekkel, vagy vissza kell vedlenie régi önmagává, hogy ismét győzhessen?

Ez a film mindenképpen a sorozat leggyengébb darabja, ám a legnagyobb baja az, hogy az alapvetően hihetetlenül király Venomot képesek voltak így elbaszni. Ha viszont ezen túllépünk, akkor egy egész jó kis mozit kapunk, ugyanis a Peter-M.J.-Harry szerelmi háromszög érdekes eseményeket szül, pláne úgy, hogy a két férfi emberfeletti erőkkel bír; plusz ugye ott van a már említett Gwen negyedikként. James Franco és Thomas Haden Church kitűnően alakítják az alapvetően jó embereket, akiket viszont valami mégis rosszra kényszerít - utóbbi szerintem önmagában elviszi a hátán az egész mozit, de csak ember alakjában. A lányok szépek, a poénok ütősek, az akciók látványosak - csak ez az elcseszett Venom ne lenne benne!

A történet elég bonyolult és szövevényes ahhoz, hogy akár két film is kitelne belőle. Az első felében láthatjuk, ahogy Mary Jane lába alól lassan kicsúszik a talaj és aztán válságba kerül a kapcsolata Peterrel. Itt jön a "másik nő" és a parazita, ami átalakítja hősünket, majd következik Harry akaratlan pálfordulása. Közben a Homokember teszi a dolgát és néha felbukkan a Parker állására pályázó Eddie, akiről lassan egyre többet tudunk meg. Aztán minden kiteljesedik, Peter szembenéz saját sötét oldalával, a tét ismét a vörös hajú leányzó élete lesz és jön a nagy, utolsó összecsapás, ahol mindenki elnyeri méltó büntetését, meg minden szálat elvarrnak.

A színészek közül, mint már említettem, Church és Franco viszik a pálmát, a visszatérő szereplők szokásos színvonalon teljesítenek. Howard szép és ez éppen elég; Grace viszont antipatikus hülye, én tutira nem őt választottam volna erre a szerepre. Pár pillanatra ismét láthatjuk Willem Dafoe-t, James Cromwell is megjelenik, Bruce Campbell remekül komédiázik francia főpincérként, valahol benne van Elizabeth Banks (Hívatlan vendég) és Stan Lee szintén beugrik egy kis bölcsesség-elhintésre. Plusz Raimi szerepeltette a lányait, meg a tesóját, Tedet.

Érdekességek: A bemutató dátumát már akkor kitűzték, mikor a Pókember 2 még el sem jutott a filmszínházakba. Ezen alkotás nyitó-stáblistája alatt az előző két epizód legfontosabb jelenetei ismét végigpörögnek előttünk. Tobey Maguire örült, hogy megformálhatja Peter Parker egy másik arcát is. Kirsten Dunst minden itt hallható sikolyát a második részben rögzítettek közül vágták össze. Bryce Dallas Howard maga hajtotta végre az összes kaszkadőrmutatványát, pedig akkor már terhes volt - de még nem tudta. Dunst egyébként természetes szőke, Howard pedig vörös, itt mindketten a másik eredeti hajszínét viselik:) Danny Elfman, aki Raiminek jó ideig zeneszerzője volt, kreatív okokra hivatkozva ebben a produkcióban már nem vett részt, ám érdekes módon a Charlotte's Webet vállalta el helyette, ami egy olyan pókról szól, aki jóra használja a képességeit. A három gonosz közül mindössze a Homokember neve hangzik el, a többieké egyszer sem. A Spider-Man 3-ben mindhárom Raimi-testvér együtt dolgozott: Sam rendezett, Ivan írta a forgatókönyvet, Ted pedig a Daily Bugle egyik alkalmazottját játszotta. 140 perces játékidejével ez a trilógia leghosszabb darabja. Ha egy kicsit jobban figyelünk, a jazz-klubos részben Peter és Gwen mögött ülve felfedezhetjük Willem Dafoe-t - ez azonban nem hiba, hanem a direktor egyik jellegzetessége, miszerint főbb szereplőket statisztaként alkalmaz. A végső csatát a tévében közvetítő, kissé vicces fizimiskájú úr Hal Fishman, egy igazi tévébemondó, aki akkor 75 éves volt, de még mindig dolgozott. Néhány hónappal a bemutató után hunyt el.

Homokember-rovat                    

Sam Raimi és Tobey Maguire együttes javaslatainak eredményeképp került bele ez a "gonosz" a moziba. Míg a képregényben egy piti bűnöző, itt átalakították a körülmények áldozatává és szimpatikussá tették - ez nagyban az őt alakító színész érdeme is. A Homokember képességeinek ábrázolását egy külön erre fejlesztett program hozta létre, az összes effekt és a program maga együtt három évig készült! A homok élethű dinamikájának visszaadásához mindenféle kísérletet végeztek az anyaggal, például megnézték, hogyan viselkedik ha valahonnan lehull, hogy néz ki, ha ellep valakit, hogyan fröccsen, stb. Homokszobrászok véleményét is kikérték. A legtöbb esetben viszont nem ezt a matériát használták a felvételeken, hanem kukoricadarát, amit később a stáb elfogyasztott:D Thomas Haden Church 16 hónapon át edzett a szerepre, 5 kilónyi felesleget adott le és 14 kilónyi izmot szedett magára. A színész egy interjúban elmondta, hogy a metrós harc-jelenetek forgatása során három helyen eltörte az öklét, mert egy még el nem készült mű-téglafal helyett a valódiba bokszolt bele teljes erőből. Sandman az egyetlen főellenfél, akinek végzete különbözik a többiekétől.

Venom-rovat

A rendező kezdetben elég erősen tiltakozott, az ellen hogy őt használják, inkább a Vulture nevű Pók-ellenfelet akarta, ám Avi Arad, Topher Grace játéka és a figura forgatókönyvbeli adaptációja meggyőzték őt. Az itt megjelenített Eddie Brock egyrészt a tabloid/paparazzi-újságírás allegóriája, másrészt pedig az Amazing és az Ultimate Spider-Manbeli inkarnációinak egybeolvasztása - ő jelképezi Peter sötét oldalát. Grace hat hónapon át készült a szerepre, 12 kiló izmot szedett fel a szörnyeteg megformálásához. Bár nagy képregény-rajongó és kedveli az általa megformált szereplő nyomtatott változatát, mégis elmondása szerint a forgatás nagyon kellemetlen volt számára. A kosztümje ugyanis rendkívül kényelmetlennek bizonyult, sokáig tartott a fel- és levétele, ráadásul még cipzár se volt rajta, így ameddig viselte, nem tudott kimenni wcre. A tetejébe pedig az általa használt műfogak felsértették az ínyét. Az animátorok Venom mozgását nagymacskákéról mintázták, a hangjához pedig többek közt a tasmániai ördög hangját használták fel.

Az én véleményem az, hogy a filmben látható Venom megcsúfolása ennek az egyébként kurvajó karakternek. Nézzétek meg ezt a képet, szerintem ilyennek kellett volna lennie. Minimum kétszer akkora, mint Pókember, robosztus, erőt, kegyetlenséget, őrületet sugároz és nincs benne semmi emberi. (Raimi egyébként leginkább ezt a vonását kifogásolta.) Eddie Brock az általam látott képregényben nyüzüge kis senki helyett egy kétméteres izomkolosszus volt! Plusz negatívum még, hogy miért pont macskákról mintázták a mozgását, mikor semmi köze azokhoz és a hülye vinnyogó hangja se tetszik. Egyszerűen semmi se jó benne, ez a figura rontja el az egész mozit, de rohadtul!

A Pókember 3. 258 millió dollárból készült, a Karib-tenger kalózai 3. megjelenéséig a világ legdrágább filmje címet birtokolta. 890 milliót hozott vissza, ezzel a trilógia legsikeresebb darabja lett, valamint a Marvel égisze alatt megjelent akkori legnagyobb bevételt produkáló alkotás címét is kivívta, és a mai napig a Sony legnagyobb sikere. A kritikusoktól vegyes fogadtatásban részesült.

Pókember 4-rovat

Még 2007-ben bejelentették, hogy lesz negyedik rész, amiben Maguire, Dunst és sokan mások újból eljátsszák megszokott karaktereiket, a rendezői székben pedig még mindig Raimi ül. A mindegyik részben látható, félkezű Dr. Curt Connors figuráját dolgozták volna át képregénybeli szörny-alteregójává, a Gyíkemberré; valamint szóba került John Malkovich a Vulture-ként és Anne Hathaway, aki egy újonnan kitalált női szupergonoszt, a Vulturess-t játszotta volna. Tavalyig úgy volt, hogy ez a film meg is születik, ám januárban a Sony bejelentette, hogy Raimi visszalépett, így a Pókember 4. készítését leállították. A Spider-Man 1-3. dirigense azt nyilatkozta, hogy az elé kitűzött 2011. májusi bemutatási határidőre nem tudott volna egy elfogadható művet összehozni, ezért állt el végül a rendezéstől.

De most vissza a lényeghez: Másodjára sokkal jobban tetszett a Spider-Man 3, főleg a poénok, a szimbióta-Pók-akciók és Thomas Haden Church játéka miatt. Nem annyira rossz, mint amilyennek mondják, de Venom ledegradálását képtelen vagyok megbocsátani ennek a bandának, így csak közepes osztályzatot kap a film.

Pontozás:

imdb: 6.2 (5 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 3/5

Hírek:

- Sam Raimi producere és írója lesz a jövőre látható The Evil Deadnek, ami saját klasszikus minimálhorrorjának újrázása, valamint pénzeli még a hasonló stílusú The Possessiont is (korábbi címe: The Dibbuk Box, főszerepben Jeffrey Dean Morgan). Következő rendezése az Oz, The Great and Powerful című fantasy lesz, amiben ismét James Francot irányítja majd, valamint színészként is láthatjuk a jó poénnak ígérkező Geezers!-ben. (A The Possessionből lett a Démoni doboz; az Oz-ból meg az Óz, a hatalmas; amit láttam és írtam is róla.)

- Steve Ditko (aki Stan Lee mellett a Pók másik kitalálója) adatlapján olvastam, hogy jövőre láthatjuk A csodálatos Pókembert, főszerepben Andrew Garfielddal; két év múlva pedig a mágikus erőkkel bíró Doctor Strange-nek szurkolhatunk a mozikban! (Az első elkészült, sokkal bénább lett, mint a Raimi-féle változatok, akit érdekel, olvassa el a róla szóló cikkemet - Furcsa Doktor pedig csak most, 2016 végén érkezik, ha jól tudom.)

- Tobey Maguire a hamarosan elkészülő Call of Duty: Modern Warfare III-ban hallható szinkronhangként.

- Kirsten Dunst szintén borzongatós műben vállalt szerepet: a Charm horror/vígjáték/krimi lesz. Emellett játszik még az On The Roadban is, ami egy beat-generációs road-movie, főbb szerepekben Garrett Hedlunddal (TRON 2), Sam Riley-val (Franklyn) és Kristen Stewarttal. (Ez az Úton.)

- James Franco jövőre sorozatgyilkost alakít a vásznon, a megtörtént események alapján készülő The Night Stalkerben.

- Thomas Haden Church Willem Dafoe-val együtt bukkan fel a sci-fi műfajba tartozó John Carterben, ezen kívül pedig a Lucky Them címmel ellátott drámában is láthatjuk, amiben egy rockújságírónőnek (Marisa Tomei) kell megtalálnia a volt pasiját (Alec Baldwin). (Előbbi csúnyán megbukott.)

- Topher Grace 2012-ben az érdekes húzásnak ígérkező The Giant Mechanical Man névre hallgató romantikus vígjátékban egy ezüstre festett utcai szoborembert formál meg, a sztori pedig róla és a beleszerető állatkerti gondozóról (Malin Akerman) szól.

- J.K. Simmons az Ultimate Spider-Man rajzfilmsorozatban ismét J. Jonah Jamesont személyesíti meg, ezen kívül egy plágiumos drámában, a The Words-ben szerepel még, Zoe Saldana, Olivia Wilde és Bradley Cooper mellett.

- Bruce Campbell is megjelenik az Oz, the Great and Powerfulban, valamint szintén támogatja a The Evil Deadet.

- Elizabeth Banks-et a már ezen hasábokon többször emlegetett Az éhezők viadalában láthatjuk legközelebb. (Írtam róla, jó szar volt.)

Várható írások: Terminátor.

Szólj hozzá!

Címkék: szuperhős


2011.09.06. 23:17 Tévésámán

Már megint te?! (You Again, 2010)

Ismét egy jó példa arra, hogy ismert nevekkel bármit el lehet adni. Néztem a műsorújságot, azt írják Kristen Bell, Jamie Lee Curtis, Sigourney Weaver. Bellt láttam a Fanboys-ban, ott remek volt, Curtis-hez elég ha csak a Halloween-mozikat említem, Weaverhöz meg az Alien-sorozatot - ennél több nem is kellett, hogy leüljek a You Again elé.

Marni (Bell) élete jelenleg nem rossz. Jó állása van, szép, fiatal, és rémes múltját inspirációnak használja. Most éppen hazautazik a bátyja esküvőjére, de még a repülőúton kiderül, hogy a jövendőbeli ara (Odette Annable) nem más, mint az a J.J., aki annak idején pokollá tette a gimnáziumi létét. Azóta sok idő eltelt, de ezek a sebek Marni lelkén még mindig nem gyógyultak be, és amikor szembesül ősellenségének látványos pálfordulásával, eldönti, hogy megvédi testvérét e hazug nőszemélytől és egyúttal bosszút is áll! De az azóta Joannává vedlett J.J.-t se kell félteni: ő ezalatt megpróbálja átvenni szőke hősnőnk szerepét a családjában... A helyzet még bonyolultabbá válik, mikor fény derül arra is, hogy a vőlegény anyja (Curtis) és az ara nagynénje (Weaver) szintén gimnáziumi riválisok voltak! A nők között beindul a gerillaháború - de vajon a bosszú nem áll majd az esküvő útjába?

Az alapötletet már sokat láthattuk: az "ellenség a családban"-motívumról van szó, csakhogy duplán! Ezen kívül a két nagyszerű színésznő játéka és a néhány beugró ismert arc már elviszik a hátukon ezt a bugyuta kis limonádét. Viszont nem tetszett, hogy ismét felbukkant a hülye amerikai klisé, miszerint a csaj csak akkor lesz jócsaj, ha leveszi a szemüvegét és kontaktlencsét tesz be. Ezt annyira utálom, mert egy szemüveges lány is lehet szép, plusz én szintén pápaszemes vagyok, így meg pláne zavar. Aztán mi ez a mizéria a fogszabályzóval? Miért van az, hogy aki valami ilyesmit visel, az csak ronda és vesztes lehet?! Persze a vesztes majd fellázad és jön a bosszú, aztán a hepi end - mindenki boldog.

Kristen Bell kitűnő választás volt, mert valahol a csúnya és a szép között van, így nem nehéz neki az átváltozás. Egyébként éppen emiatt olyan szimpatikus, mert nem az a hollywoodi műnő. Curtis és Weaver első rangú színésznők és mindketten jól néznek ki, még így az ötödik ikszen túl is. A többiek közül csak Betty White-ot, a nagyit emelném ki, ő vicces volt. Ismertebb arc még a végén beugró Patrick Duffy (vagy nevezzem Bobby Ewingnak?), az elején szekuritiskedő Dwayne "The Rock" Johnson, és a meglepetés-vendég Cloris Leachman. A rendező Andy Fickman, aki elég gagyi mozikat rendezett eddig (mondjuk A Boszorkány-hegyet). Érdekesség, hogy az Egyről a kettőre-sorozat - amit Mozsárágyúval éppen nézünk - két egykori szereplője is benne van: Christine Lakin (Al) és Staci Keanen (Dana, őt itt is ugyanígy hívják), plusz ugye Duffy is játszott abban a szériában.

Néhány egyéb tudnivaló: A premierre Curtis és Weaver ugyanazokat a ruhákat vették fel, amiket a filmben is viseltek (lásd a lentebbi képet). Betty White és Cloris Leachman hasonló viszonyban lévő karaktereket keltettek életre évtizedekkel korábban, a Mary Tyler Moore című tv-sorozatban. Christine Lakin a Veronica Marsban együtt szerepelt Bellel, Odette Annable-t pedig a Cloverfieldben láthattuk. A Már megint te?! 20 millió dollárból készült és 32 milliót hozott vissza, ám csak negatív kritikákat kapott.

Egy jó, bár korántsem új alapötlet, néhány ostoba poén és három szimpatikus színésznő. Értük érdemes megnézni, de másért nem. Túl nyálas, nem eléggé vicces, túl sok benne a cikis pillanat...

Pontozás:

imdb: 5.8 (5 év alatt 0.4-et emelkedett.)

Szerintem: 3/5

Hírek:

- Sigourney Weaver következő érdekes munkája a Red Lights (thriller, pszichológusok vs. látnok) és a Szellemirtók III. lesz. (Utóbbiba mégse került be...)

- Betty White Danny DeVito mellett szinkronizál a The Loraxben.

- Cloris Leachman horrorban játszik jövőre, a Timberwolf címmel ellátott, elvileg vérfarkasos moziban egyik jövendőbeli partnere Wes Studi.

- Újra jön a Dallas, Patrick Duffy sok év után ismét Bobby lesz. (Ez megbukott.)

- Dwayne Johnson folytatásokban folytatja: ismét lövöldözik a G.I. Joe 2.-ben és kocsikázik a Halálos iramban 6-ban. Előbbit még én is megnézném, de az utóbbi tényleg kell? Bár mondjuk, most ez a réteg van túlnyomó többségben, aki az ilyen filmeket szereti, szóval a válasz igen... (A G.I. Joe második része eszméletlenül rossz, akit érdekel a véleményem, olvassa el a róla szóló cikket! A Halálos iramban pedig Paul Walker halála ellenére hamarosan folytatódik a 8. vagy a 9. epizóddal...)

Várható írások: Pókember 3, Terminátor.

Szólj hozzá!

Címkék: vígjáték


2011.09.06. 12:25 Tévésámán

A régi környék (Garden State, 2004)

Tegnap reggel fél órát álltam sorban egy bolt előtt, aztán eljöttem haza, gondoltam, van ennél jobb dolgom is. A tévéműsorba belepillantva láttam, hogy lesz ez, úgy döntöttem, megnézem. Egyszer már volt szerencsém hozzá, de csak annyira emlékeztem, hogy benne van Natalie Portman és hogy jó film - ez így másodszorra is bejött!

Andrew Largeman (Zach Braff) különös életet él. Mintha nem lennének érzései (kb. olyan, mint a Dr. House-ban a beteg, aki nem érzett boldogságot), valahogy semmi sem hat rá. Ebből a lehetetlen helyzetből apja telefonhívása rángatja ki: édesanyja meghalt, ezért Andrew-nak haza kell utaznia a temetésre egykori szülővárosába. Itt pedig hősünk elindul egy hihetetlenül abszurd utazásra, melyen régi és új barátai kísérik el, valamint rátalál a szerelem is egy nagyszájú, aranyos, de kényszeresen hazudozó lány, Sam (Portman) személyében. A kérdés már csak az: mi vár Largemanre az út végén?

Az első jelenetből rögtön kitűnik, hogy ez egy olyan művészfilm-szerű izé, de ugyanakkor vicces is. A legnagyobb poén az, hogy tragédiák sora következik be és mégis az egészet annyira abszurd, humoros módon tálalják, hogy a néző csak nevet. Nevet és nem sír, mert a Garden State legnagyobb erénye az, hogy megmutatja: a tiédnél van elcseszettebb élet, sőt, még abból is van kiút. Szóval, ha padlón vagy, ne aggódj, mert onnan már csak fölfelé vihet az út! Egyébiránt bemutatnak egy furcsa apa-fiú-kapcsolatot, néhány kisiklott életet (a túl gazdag és a túl szegény), láthatjuk a hétköznapi ember fifikáit (már-már olyan magyaros leleményt), a szereplők "őrült" családjait és a helyszínül szolgáló egész "dilis" kisvárost.

Zach Braff író, rendező, producer, főszereplő és a háttérzene összeállítója is volt. Van benne valami rendkívül taszító - fogalmam sincs mi az, a karaktere maga egy jó lelkű vesztes, de a fickó valamiért így is ellenszenves volt. Natalie Portman ragyogó mosolya és sugárzó kedvessége igazán szeretni valóvá teszi a hazudós Samet, egyértelmű, hogy ha bárki más lett volna ebben a szerepben, akkor ez a mű fele ennyire se lenne jó. Meg kell említenem még a sírásó/sírrabló Markot életre keltő Peter Sarsgaardot, aki valahol a visszataszító és a jó fej határán mozog, meg a nagyszerű Ian Holmot, aki egy kis mellékszereplő - Andrew apja.

Néhány érdekesség: Zach-nek ez volt az első forgatókönyvírói és rendezői munkája. A sztori megírásában gyermekkora, meg kezdő színészként a megélhetésért való küzdelme inspirálta őt. A cím egyrészt New Jersey beceneve, másrészt pedig idézet egy Andrew Marvell-versből. Braff az összes jelenetben szerepel, a helyszínek legtöbbje a szülővárosában, South Orange-ben van. Peter Sarsgaard megtanult gitározni a szerepéhez, Natalie Portmannek pedig meg kellett tanulnia bakelitlemez-lejátszót kezelni:) A döglött hörcsög egy valódi, kitömött állat volt, az állattemetőben pedig a sírköveken a stábtagok elhunyt kedvenceinek nevei szerepeltek. Az utolsó jeleneteket a Kennedy reptér négyes hangárjában vették fel, ám mivel nem zárhatták le a helyet, ezért az összes utas, aki elsétál színészeink mellett, valódi. Az egyik társproducer nem más volt, mint Danny DeVito!

A régi környék 2 és fél millió dollárból készült, összbevétele kis híján 36 millió lett. A Sundance Filmfesztiválon a Fox Searchlight és a Miramax 5 millióért vette meg a forgalmazási jogokat, így a rendezőnek már ott megtérült a buli. Ez a mű nagyszerű kritikai fogadtatásban részesült, az Empire Magazin minden idők 500 legjobb filmje közül a 393.-nak szavazta meg, a betétdalokat tartalmazó lemez pedig Grammy-t nyert.

Szerintem ez egy kellemes élmény. Bár a sztori aligha szívderítő, mégis rengeteget nevethetünk, részt vehetünk Andrew és Sam érdekes kalandjában, meg rádöbbenhetünk, hogy mindig van valaki, akinek szarabb az élete, mint a miénk:) De csak annak ajánlom, akinek van egy kis esze, mert ide kell, hogy megértsd, miről van szó.

Pontozás:

imdb: 7.6 (5 év alatt 0.2-t csökkent.)

Szerintem: 5/5

Hírek:

- Zach Braff szinkronhang lesz az Oz: The Great and Powerfulban. Ez az Óz előzménye, a varázsló szemszögéből, rendezi Sam Raimi, a főbb szerepekben Mila Kunis, James Franco és Rachel Weisz. (Láttam, írtam róla.)

- Ian Holm természetesen szerepel a The Hobbit 1-2-ben. (Vagy mégse?)

- Peter Sarsgaardot jelenleg a Zöld Lámpásban láthatjuk, ahol, ha jól sejtem, Ryan Reynolds ellenfelét kelti életre. (Így van, azóta megnéztem, cikket is készítettem vele kapcsolatban.)

- Danny DeVito a The Lorax című animációs filmben a főszereplő valamit szólaltatja meg. A sztori egy erdő megmentéséről szól, a többi hősnek olyan "nagy nevek" kölcsönzik hangjukat, mint Zac Efron és Taylor Swift...

Várható írások: Terminátor, Pókember 3, Már megint Te.

Szólj hozzá!

Címkék: vígjáték dráma


2011.09.05. 11:38 Tévésámán

Elnökcsemete (First Kid, 1996)

Újra itt vagyok! Az utóbbi több mint egy hétben rákattantam a Team Fortress 2-re, valamint úgy voltam vele, hogy a videokazettás listát egyszerűen nem vagyok hajlandó most folytatni, és a tévé se adott semmi jót (kivétel A katedrális, de az meg minisorozat). Sajnálattal vettem tudomásul, hogy a látogatottság csökkent, de nem tudom egyértelműen megmondani, hogy a sulikezdés miatt, vagy, mert lusta voltam új cikket írni... Na, mindegy, a lényeg, hogy megint indul a mókuskerék, az itt tárgyalt First Kid mellett még legalább 3 új írás lesz ezen a héten! De akkor térjünk is rá erre a bizonyos Első Gyerekre!

Mindenkinek van olyan filmélménye, amit még kiskorában szerzett és meghatározó lett a későbbi életében vagy csak nosztalgiával tekint vissza rá - mindegy, milyen színvonalú. Régen rengeteg ostoba vígjátékot néztem és közülük ez volt az egyik, amit már jó egy évtizede nem láttam, így örültem, hogy újra megnézhetem. Már eleve tudtam, hogy korántsem annyira jó, de mivel már tíz napos film-elvonásom volt, így kapva kaptam az alkalmon:)

Az amerikai elnök fia, Luke (Brock Pierce) nagyon utálja a protokolláris életet. Unja magát, nincsenek barátai, szabadidejében pedig a védelmére kirendelt ügynök, Woods (Timothy Busfield) orra alá tör borsot. Aztán egy napon az egyik nagy bevásárlóközpontban édesanyjával vásárló fiúval történik egy apró "incidens", amit viszont a testületbe nem igazán beillő Simms ügynök (Sinbad) hárít el. A nagydarab, folyton komolytalankodó fickót így megbízzák Luke védelmével és innentől indul a közös kalandjuk, amiből persze óriási barátság születik. Ám az Első Gyerek szerez magának pár ellenséget - vajon Simms-nek ismét akcióba kell lépnie?

Tipikus '90-es évekbeli gyerekeknek szóló vígjáték. Az alapszituáció a kelletlen együttlétből indul, hiszen a megtermett négernek mindenhová el kell kísérnie az aprócska fehér fiút - ebben persze már kapásból benne van az "éncsakazértutállakmertezamunkád", az "énmegazértutállakmertegyelkényeztetettkölyökvagy" és a szokásos felnőtt az iskolapadban-klisé. Az első fél óra elég szar, semmi érdekes sincs, az igazán jó dolgok a boxedzéstől indulnak be, és az ominózus sulibuliig meg sem állnak. Ott egy picit leül a sztori, majd jön egy kis akciófilmes beütés, hogy végül aztán minden jóra forduljon. Tetszik benne, hogy tényleg a srác a főszereplő és az akkoriban nagy sztár Sinbaddal egyenlő szerepet/időt kapott, sőt, még többet is. Az erőltetett poénok és a "mondanivaló" viszont már kissé visszásak...

Simms alakítójának kb. minden filmje ugyanolyan: vannak bennük nagyon király poénok és humoros helyzetek, de az egész körítése fájdalmasan béna. Ez itt sincs másképp, emberünk humorzsákat szór mindenfelé, de közben próbál egy komoly szituációt megjeleníteni - ennek viszont nem sok értelme van. Brock Pierce elviselhető, picit idegesítő kiskrapek, de feltételezem, hogy bárki más ugyanígy, vagy még jobban el tudta volna játszani Luke-ot. A Woods-ot életre keltő Timothy Busfield kifejezetten visszataszító alak, színészileg ő a legjobb. Ismertebb arc még Art LaFleur (pl. Oscar, de még 1000 helyen láthattátok), Robert Guillaume (Drágám, add az életed!), Bill Clinton és Sonny Bono (az egykori Sonny & Cherből). A rendező David M. Evans, aki elsősorban kis költségvetésű vígjátékokat és kétes hírnevű folytatásokat dirigált (pl. Beethoven 3-4 és az általam nem látott, de valami rémesen szarnak tűnő Ace Ventura: Pet Detective Jr.).

Néhány érdekesség: Sinbad producer is volt. Brock Pierce a Kerge kacsák 1-2-ben a visszaemlékezések fiatal Gordonját alakította, '97 óta nem filmezik. Timothy Busfield elsősorban tévés színész és rendező. Sonny Bono tényleg képviselő volt akkoriban, Palm Springs polgármestereként kezdte, majd Kalifornia küldöttjévé vált a Fehér Házban. Ez az utolsó mozis megjelenése. Végül egy vicces név: Bob Child (Gyerek Vili, kb.) - egy biztonsági őrt játszott. Az Elnökcsemete 5 millió dollárból készült és több mint 26 milliót hozott vissza, a kritikai fogadtatásáról nem tudok.

Összesítésben: Közepes filmnek mondanám, de a vasárnap délutáni matinéban megállja a helyét - a fiatalabb korosztálynak persze nyilván jobban tetszik, mint nekünk, huszonéveseknek:)

Pontozás:

imdb: 5.1 (5 év alatt 0.5-öt emelkedett!)

Szerintem: 3/5 (Az elején sorakozó sok unalmas/béna rész nélkül egyel jobb pontszámot kapna.)

Hírek:

- Art LaFleur következő szereplése az ázsiai feldolgozásnak tűnő House Hunting című thrillerben lesz. Az előző munkája, a Dahmer vs Gacy érdekesnek tűnt, ám imdbs pontszáma (2.6) alapján biztos, hogy rosszul sikerült és ez a Házvadászat se tűnik valami bizalomgerjesztőnek. Szóval úgy látszik, szegény Art bácsi mostanában mellényúl a szerepeivel...

Várható írások: Pókember 3, A régi környék, Terminátor.

Szólj hozzá!

Címkék: vígjáték


2011.08.25. 20:42 Tévésámán

Egek ura (Up In The Air, 2009)

Az utóbbi években sosem történt olyan, hogy egy bemutatóval megvettek volna engem egy filmre. Általában megérzés, műfaj, szereplők, rendező, feldolgozás alapja, stb. miatt választok, de az HBO-n többször is láttam ennek a műnek a bemutatóját, ami egyszerűen hatásos volt. Nem mondta el, miről szól, kihagyta a legjobb pillanatokat; de bemutatott egy érdekes részletet, ami alapján látnom kellett. Azoknak, akiknek nincs HBO-juk (ez a családunk egyetlen luxuscikke), elmondom, hogy ez a csatorna két éven belül bemutat mindent, ami a mozikban volt, gyakran olyat is, ami hozzánk el se ért. Jelen esetben szintén egy két évvel ezelőtti alkotásról van szó, így én már egyáltalán nem emlékeztem a körülötte lévő felhajtásra - lehet, hogy anno észre se vettem... Tehát: Nem tudtam róla semmit, csak hogy George Clooney a főszereplő és hogy romantikus dráma, meg láttam a bemutatóját, ennyi mégis elég volt - de hogy mit gondolok róla, azt majd csak a sztori ismertetése után:)

Ryan Bingham (George Clooney) élete elég különös. A munkája az, hogy pipogya főnökök nevében kirúgjon embereket a munkahelyükről és ezt az Egyesült Államok bármely pontján megteszi. Emiatt évi 300 napot légi utazással tölt - gyakorlatilag repülők fedélzetén és hotelszobákban lakik, minden cucca belefér egy aprócska kézipoggyászba. Ryan rengeteg pénzt keres és szakmája ásza, de nincs családja, testvéreivel nem beszél, nincs barátnője, de még csak egy normális emberi kapcsolata sincs. Egyetlen hőn áhított célja bekerülni az elit 10 millió mérföldes klubba és megkapni az érte járó Aranykártyát. Megszokott világába azonban belezavar a főnöke (Jason Bateman) által felvett ambiciózus, fiatal Natalie (Anna Kendrick); egyik útján pedig megismerkedik a gyönyörű és hozzá oly mértékben hasonló harmincas nővel, Alex-szel (Vera Farmiga), akivel furcsa kapcsolata alakul ki. Ez a két nő teljesen felforgatja hősünk eddig megszokott életét, ráadásul megbízója arra készül, hogy földre kényszeríti az Egek Urát. Vajon mi lesz ennek a vége?

Sohasem láttam még ehhez foghatót. Rengeteg esetben a képek beszélnek, a látvány nagyon-nagyon egyedi, szép, érdekes és a három főszereplő formálódó kapcsolata is figyelemre méltó. A történet egész egyszerű: a férfi, aki elzárkózik a szerelemtől, mégis szerelmes lesz - ám a megvalósítás miatt ez magasan kiemelkedik a kategóriájából. Elgondolkodtató, vicces, izgalmas és valahogy jó érzése lesz tőle a nézőnek. Nehéz szavakba önteni, hogy mitől annyira jó - még úgy is, hogy a végén lévő csavarra rá lehet jönni. Ha pedig itt tartunk: a befejezése külön tetszik, mert tulajdonképpen nincs:)

Clooney elbűvölő ebben a szerepben. Ahogy néztem, azt gondoltam, de kipróbálnám ezt az életformát, milyen szívesen lennék én is egy ilyen elit repülős klub tagja. Annak ellenére, hogy Ryan nem egy igazán szívmelengető személyiség, mégis imádni fogjuk, mert George bácsi úgy kelti életre:) Vera Farmiga tényleg nagyon szép a korához képest és az általa megformált Alex egy magabiztos, erős, eltökélt nő, akivel szerintem bármely férfitársam szívesen leülne egy italra. Anna Kendrick pedig cuki, figurája esetlen, de tehetséges és nagyon jól ellensúlyozza a vérprofi "főkirúgót". Jason Bateman mellett ismert arc a szerintem kimondhatatlan nevű Zach "Másnapos" Galifianakis és J.K. Simmons - mindhárman csak pár percet szerepelnek. A rendező-forgatókönyvíró-producer a Junot dirigáló Jason Reitman volt, a sztori pedig Walter Kirn 2001-es regényén alapszik.

Egyéb érdekességek: A regényt az író egy hólepte vidéki tanyán írta, repülőgépekre, repterekre és az első osztály utasaira gondolva; ezek alapján megformálva Bingham figuráját. Sheldon Turner forgatókönyvíró és Jason Reitman egymástól teljesen függetlenül kezdtek el írni egy-egy szkriptet a könyvből, ám előbbi korábban lett kész és 2003-ban eladta művét a DreamWorks-nek. Reitman viszont producer apjával, Ivannel megvetette a filmjogokat, majd az így hozzá került Turner-féle iratot két másik fickóval átszabatta, és ő maga is részt vett a munkálatokban. A kész mozgóképre ennek ellenére mégis ki kellett írni az eredeti forgatókönyvíró nevét, mert irományának jó pár eleme benne maradt az Up In The Airben. A direktor úr még 2002-ben kezdte el írni az Egek urát, és ezt szerette volna első nagyjátékfilmjének, de "közbejött" a Juno és a Köszönjük, hogy rágyújtott.

A valóságban nem létezik ez az Aranykártya, amit a 10 millió mérföldeseknek adnak, viszont az 1 milliósoknak jár egy speciális kedvezmény - 2009-ben kb. 400 ezren voltak. Amikor Alex és Ryan először találkoznak és megnézik egymás utazási kártyáit, a nő meglepődik, látva a legendának hitt Concierge Key-t (magyarul nem tudom hogy volt); ez viszont tényleg létezik. Nem hirdetik a létét, csak kiválasztott utasok kaphatnak ilyet és ezzel könnyebben lehet jegyfoglalást változtatni, vagy akár repülőtéri megbeszéléseket szervezni - a film bemutatója után Reitmant meghívták a klubba:) A meztelenkedős jelenetben nem Vera Farmigát láthatjuk (nekem megfordult a fejemben, hogy ez nem lehet az ő teste:D), de azért, mert a forgatás előtt szült. J.K. Simmons a saját gyermekei képét mutatja a karaktere gyerekeiként. Walter Kirn, a regény írója a nagygyűlésen látható, Anna Kendrick mellett, bal oldalon ül. A kirúgásra kerülő emberek nagy része olyan férfi és nő, akiket nemrég bocsátottak el, és egy hamis hirdetésre jelentkeztek, egy állítólagos dokumentumfilmhez, ahol el kellett játszaniuk, hogy hogyan viselkedtek/viselkedtek volna abban a bizonyos pillanatban. Ők viszont nem Clooney-val és partnernőjével beszélgettek, hanem csak a kamerának mutatták a reakciójukat. A nyitóstáblista és a végefőcím alatt repülőgépből fényképezett képek láthatóak: a felszín madártávlatból és a felhők feletti ég. Az Egek ura tele van reklámmal: az összes dicsért márka a valóságban is létezik, ám azok a cégek nem fizettek ezért, csak úgy kerültek be, hogy a rendező szeretett volna valós márkákat használni a hitelesség kedvéért. A promóciós körúton a direktor mindenkit lefotózott, aki interjút készített vele és minden városban, ahol járt, filmezett egy kicsit, a végeredmény pedig egy rövid dokumentumfilmecske lett, a Lost In The Air: The Jason Reitman Press Tour Simulator.

Az említett úriember néhány gondolata az Up In The Airről: "Egyrészt ez egy film egy férfiról, aki mások kirúgásából él. Másrészt történet a fickóról, aki megszállottan gyűjti a repüléssel szerezhető mérföldeket. Viszont egy olyan férfiról is szól, aki találkozik egy nővel, aki nagyon hasonlít hozzá és annak ellenére, hogy mindketten az egyedüllétben hisznek, lassan mégis egymásba szeretnek." "(...) a mozi egy filozófia körüljárása. Mi van, ha úgy döntesz, hogy pontról pontra élsz, úgy hogy nincs semmid és senkid?" "Ha egy olyan pofáról akarsz filmet csinálni, aki emberek kirúgásából él, de mégis azt akarod, hogy szeressék, akkor marhára elbűvölő fickót kell választanod az eljátszására; és én nem tudok George Clooney-nál csodálatosabb élő színészt. Nagy szerencse, hogy igent mondott." "Az utóbbi 10 nap alatt tízszer ültem repülőn, így megtapasztaltam ezt az életstílust. Azt hiszem a repülőgép az utolsó menedék azoknak, akik szeretnek egyedül lenni és könyvet olvasni."

Az Egek ura 25 millió dollárból készült és 163 millió dollárt hozott vissza. Óriási mértékű pozitív kritikai elismerést kapott, rengeteg díjat söpört be és számtalan jelölést kapott. Több kritikus-szervezet elismerte, például a Washington Állami Filmkritikus Szövetség 2009 legjobb filmjének választotta. Még egy aprócska poén, avagy az élet a legkitűnőbb humorista: George Clooney-t egy Ryan Bingham nevű figura eljátszásáért jelölték Oscarra, de nem nyert; azonban ugyanezen az átadón egy Ryan Bingham nevű zeneszerző nyert egy szobrocskát az Őrült szív egyik betétdaláért:)

Nekem nagyon tetszett, ilyen jó romantikus filmet/drámát még sosem láttam. Ajánlom mindenkinek!

Pontozás:

imdb: 7.4 (5 év alatt 0.3-at csökkent.)

Szerintem: 6/5

Hírek:

- George Clooney következő munkája a Gravity című sci-fi dráma lesz. 

- Vera Farmiga a beszédes nevű Goats-ban (Kecskék) játszik David Duchovny-val - egyébiránt vígjátékról van szó. (Ez a Kecskebűvölők.)

- Anna Kendrick szinkronizál a ParaNormanban - ez az animációs film egy fiúról szól, aki tud beszélni a holtakkal és megmenti városkáját egy évszázados átoktól. Ha már átok: a hölgy benne lesz a tvájlájt iklipsz 1-2-ben is. A változatosság kedvéért harmadik munkája szintén komédia: a Rapturepaloozaban két tini egy vallásos apokalipszis közepén próbálja legyőzni az Antikrisztust - érdekesnek hangzik...

- J.K. Simmons benne van a fergetegesnek ígérkező Geezers!-ben.

- Zach Galifianakis szintén hangját kölcsönzi egy rajzolt mozgóképhez, a Csizmás, a kandúrhoz (Ez minek, ki kíváncsi rá?), de látható is lesz a szintén gyerekeknek szóló The Muppets-ben, ami a kedves bábfigurák legújabb szélesvásznú kalandja!

Ma feltehetőleg az AvP-t nézem, de lehet, hogy valami mást. Két napon belül biztosan jelentkezem!

1 komment

Címkék: vígjáték dráma


2011.08.25. 19:02 Mozsárágyú

Egyik kopó, másik eb (Turner & Hooch) 1989

 

     Ezt a filmet milyen rég láttam, és milyen jó volt újra megnézni!

     Most jöhetnék azzal az íratlan szabállyal, hogy ha kasszasikert akarsz, babákkal és állatokkal tedd tele a produkciót, de ez nem az a kategória. Mert itt a kutya, azaz Hooch (Baisley, a Kutya alakítja) csak a hab a tortán; ez a mozgókép önmagában kiváló szórakozást nyújt, nem csak a kutyus okán. (Mert ugyebár elég sok film létezik, amely egy nagy halom trágya, csak tele van üngyülübüngyülü jószágokkal)

     Tom Hanks kiváló Turner nyomozóként. Egy hihetetlenül, már-már idegesítően precíz és rendmániás pofa ő, aki képes annyi fogselymet elhasználni egyetlen fogmosás alkalmával, hogy ha összekötnénk ezeket, elérnének a Holdig meg vissza. A kisvárosban, ahol dolgozik, sohase történik semmi, de mielőtt lelépne egy jobb meló kedvéért, mégiscsak akad dolga; egy nap kisebb vagyont találnak a kikötőben és ezután gyilkosság áldozatává válik egy kedves öregúr (John McIntire), akit mindenki ismert. Vajon kinek állt útjában a bácsi és mi köze mindehhez a pénzkötegnek? Ha van egyáltalán. Ám Turner számára legalább ennyire fontos kérdés, hogy mi legyen az öreg kutyájával, aki leginkább egy vérszomjas fenevad. Már amikor nem egy ennivaló rosszcsont dög.

    

     Kiderül, hogyan képes együtt élni a világ legpedánsabb embere a világ legjobban nyáladzó állatával (Egyébként ma láttam egy nagyon zöld és nagyon ijesztő hernyót), a sörkedvelő Hooch-csal. Jó sok kosz, még több nyál és poénok sora vár reánk. Tom Hanks pedig oltári jó, a legutolsó szemmozdulatig istenien kidolgozta ezt a figurát. Ja, és elmaradhatatlan kellék a szerelem, főhősünk ugyanis találkozik egy kedves állatorvossal (Mare Winningham). Maga a bűntény feltárása végig szem előtt van, pedig nem ez a fő szál, hanem maga a kutya. Azaz ember és négylábú kapcsolata, az, hogy mire képes egymásért állatka és gazdi, mennyire lényeges része lehet az ember életének egy háziállat. Erről jómagam nem tudok beszélni, mert sose volt kutyuskám, pedig jó lett volna. Lényeg a lényeg, mindenféle érzelgős baromság helyett kapunk egy vidám és szívhez szóló történetet, megfűszerezve akcióval, meg sok-sok hahotázással.

     Ismertebb szereplők a következők: Craig T. Nelson (Jégi dicsőségünk), Elden Henson (Kerge kacsák). A kutyaszínész Baisley egyébként 1978-ban született és 14 évesen távozott a mennyei csontokat megrágcsálni. Ezt a filmet a kritika összességében szerette, pénzt is hozott bőven.

     Ez egy jó fej mozi. És mindenképpen kiemelném, hogy a magyar szinkron első osztályú, látszik, hogy nem ma készült.

Következzék egy remek dal, eb témában.

Szólj hozzá!

Címkék: akció vígjáték


2011.08.24. 19:28 Tévésámán

A másik Boleyn lány (The Other Boleyn Girl, 2000)

A fene se néz történelmi drámákat, de ha két olyan világszép színésznő van a főszerepben, mint Natalie Portman és Scarlett Johansson, az már éppen elég, hogy meglessem. Portman ráadásul baromijó színésznő - szerintem mondjuk Johansson is elmegy, de ebben már, úgy hiszem, nem mindenki ért velem egyet. Végülis ezt akkor is megnéztem volna, ha akármi más lett volna, csak hogy őket egy filmben láthassam! De hogy mégis miről van szó? Nos, Boleyn Annát gondolom ismeritek, VIII. Henrik angol király számos feleségének egyike, Anglia királynéja volt, aki arról híres, hogy lefejezték; meg arról, hogy ő volt az anyja a legendás I. Erzsébetnek. De Anna mellett a múlt ködébe veszik húga (vagy nővére?) Mária. A két leány történetéből 2001-ben írt regényt Philippa Gregory, és az ő művén alapul ez a mozi.

Az 1500-as években a nőknek nem volt beleszólásuk saját életükbe. Azt tették, amit mondtak nekik, ahhoz mentek hozzá, akihez apjuk akarta, stb. Jelen esetben azt láthatjuk, hogy a polgári életet élő, de korántsem vagyonos Boleyn Tamás testvére parancsára felajánlja egyik lányát, a szép és művelt Annát (N.P.) a meddő felesége miatt szenvedő Tudor Henriknek (Eric Bana). A kezdeti szimpatizálás után azonban a hölgy hibájából a királyt vadászbaleset éri, ezek után pedig a kisebbik Boleyn-lány, Mária (S.J.) ápolja a sérült uralkodót. Henriknek megtetszik ideiglenes ápolónője és annak dacára, hogy Mária már férjnél van, odarendeli őt az udvarba családjával együtt, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy szeretőjévé teszi. De vajon megkaphatja-e tőle a dolgot, amire a legjobban vágyik: egy fiú trónörököst?

Mivel (talán) mindenki tudja, hogy Annát kivégzik majd, ezért a legvége sejthető, de közben éppen elég érdekes és fordulatos dolog megy végbe. Hol az egyik, hol a másik nő kerül a legfőbb úr kegyeibe; hol egyiket, hol a másikat éri csapás; de a férfi szereplőknek sem könnyű. Van, amikor azt gondoljuk: na, a király most tutira Máriát választja, vagy hogy most biztos ez és ez lesz, de sajnos, aki ismeri a történelmet, az tudja, mi fog következni és így a csavarintásoknak csak egy része éri meglepetésként a nézőt. A sztori egyébként érdekes, hiszen végülis két elnyomott nő különös sorsát mutatja be, akik megízlelik az "édes életet", aztán pofára esnek - vagy elvesztik a fejüket...

Natalie Portman óriási minden tekintetben, Scarlett Johansson pedig nagyon jól játssza a másodhegedűst mellette. Sokszor nehéz eldönteni, melyikük a szebb, éppen melyiknek szurkoljunk, ha pedig egyszerre vannak jelen, akkor is nehéz csak egyikükre koncentrálni. Eric Bana egy temperamentumos, vágyaktól és büszkeségtől fűtött királyt alakít, akiben még nyoma sincs a kövérségéről elhíresült Henriknek. Mellettük kiemelném még Kristin Scott Thomas-t, aki Boleynnét kelti életre; a nyúlfarknyi epizódszerepben megjelenő egyik új kedvencemet, Juno Temple-t; valamint a jéghideg nagybácsit fantasztikusan hozó David Morrissey-t és a Katalin királynét alakító Ana Torrentet (aki szerintem eléggé hasonlít Eva Greenre).

Néhány érdekesség: A történetet már 2003-ban megfilmesítették, akkor viszont csak tévére. E mozi rendezője Justin Chadwick, akinek ez volt első filmszínházakban is levetített alkotása. Portmant az vonzotta A másik Boleyn lányhoz, hogy egy olyan szerepben próbálhatja ki magát, amilyenben még soha. Anna megformálója a forgatás előtt egy hónapon át tanulta az angol akcentust. Eric Bana kizárólag a forgatókönyvet vette alapul és ez alapján alakította ki saját Henrikjét, tudatosan elzárkózva a híres uralkodó egyéb filmes ábrázolásaitól. A Portman nyakában látható, arany B betűs gyöngysor felbukkant a Betty, a csúnya lány című sorozatban is. A regény és a szkript megváltoztatott pár történelmi tényt, hogy izgalmasabbá tegye a sztorit. Mária például korántsem volt olyan ártatlan és erkölcsös, mint ahogy ábrázolják - volt több szeretője és Henrik azért sem akarta feleségül venni, mert ribancnak tartotta. Anna pedig egyáltalán nem tört össze olyan könnyen hatalomra jutása után - sokat költekezett, rengeteg szolgát tartott, és sok ember halt meg azért, mert ellenségesek voltak vele. A történelem-kutatók mára már azon a véleményen vannak, hogy Mária volt idősebb Annánál és nem fordítva, de mivel egyiküknek sem ismert a pontos születési dátuma, így ezt nehéz megállapítani. A filmben van egy részlet, amit leforgattak, de kivágtak, ez pedig a kisebbik lány első férjének sorsa. A The Other Boleyn Girl 35 millió dollárból készült és máig majdnem 78 milliót hozott, ám kritikai megítélése elég vegyes volt. Az alapul szolgáló regénynek van egy folytatása (The Boleyn Inheritance), így talán ezt is láthatjuk majd megfilmesítve.

Egész jó volt, végig fenntartja a figyelmet, a három főhős nagyszerűen teljesít, ám mivel alapvetően lassú folyású, talán kicsit hosszú is, ezért egynél többszöri megtekintésre nem ajánlom.

Pontozás:

imdb: 6.7

Szerintem: 5/5

Hírek:

- A jelenleg éppen első gyermeke születése miatt anyaként tevékenykedő Natalie Portman következő mozija állítólag az Adaline lesz. Ez nem más, mint dráma egy lányról, aki a 20. század elején egy baleset miatt megáll az öregedésben és halhatatlanná válik, de aztán hosszú évek magánya után rátalál a szerelem... (Ezt végül Blake Lively játszotta el helyette.)

- Egy helyütt azt írtam, nem Scarlett Johansson lesz az Avengers Fekete Özvegye, nos, ez téves info volt, mégiscsak ő bújik ismét Natasha Romanoff bőrébe. És ha már bőr, jövőre a szép színésznőt egy Under the Skin című sci-fiben nézhetjük meg, ami űrlényekről szól, akik embereket rabolnak el, hogy megegyék őket.

- Eric Bana Olivia Wilde, Sissy Spacek, Kris Kristofferson és Treat Williams oldalán játszik jövőre a Blackbird névre hallgató drámában.

- Hamarosan bemutatják a Bel Amit, amit nálunk forgattak. Ebben Christina Ricci, Uma Thurman és Rábört Pettinszn mellett Kristin Scott Thomas is felbukkan.

- Juno Temple-nek négy érdekes filmjét mutatják be 2012-ben. A három muskétás 3D-t, a Jack and Diane-t (vérfarkasos leszbi horror:P), A Sötét Lovag: Felemelkedést, valamint a The Brass Teapotot (fantasy/thriller: egy fémpohárról, ami pénzt termel, ha a gazdái ártanak maguknak:O). [Mindet láttam, mindről írtam. Az első magyar címe A három testőr, az utolsóé Dollár, kanna, szerelem.)

Várható írások: Egek ura; Egyik kopó, másik eb.

Szólj hozzá!

Címkék: dráma történelmi


2011.08.23. 21:56 Tévésámán

Ha szorít a szorító (Ready to Rumble, 2000)

Tegnap elég hülye napom volt, úgyhogy akartam egyet röhögni. A videokazettás listámból erre esett a választás - nagy kedvencem, csak Mozsárágyúval együtt akartam megnézni, de hát őt nem érdekli... Ismét egy sportfilmről van szó egyébként, ha ugyan a pankrációt lehet sportnak nevezni. Ez az első jó pont, a második pedig a főhőst megszemélyesítő Oliver Platt, aki egy időben a kedvenc férfi színészem volt. Olyan remek mozijai vannak, mint a Zsaru pánikban, A szörny, vagy éppen ez. Lássuk csak, miről is szól a Ready to Rumble:

Gordie (David Arquette) és Sean (Scott Caan) megszállott pankráció-rajongók. Már időtlen idők óta kedvelik ezt a szórakoztató verekedést, fő kedvencük pedig a legnagyobbak legnagyobbika, Jimmy King (Platt). A srácok elmennek, hogy lássák a következő meccsét élőben, ahol azonban váratlanul a hosszú ideje veretlen bajnokot legyőzi gaz ellenfele, Gyémánt Dallas Page. És ennek a napnak a borzalmai még csak most kezdődnek, így a gondokban jeleket látó Gordie ráveszi haverját, hogy induljanak el és keressék meg a trónjáról elüldözött bunyós-királyt. Közben azonban rájönnek, hogy imádott favoritjuk korántsem olyan jó ember, mint hitték, és hogy nem lesz egyszerű munka visszaszerezni neki a bajnoki övet. Az iszákos Kinggel együtt trióvá bővülő csapat közösen nekivág a csúcsra vezető útnak, de rengeteg veszéllyel kell szembenézniük közben - vajon Jimmy King megint világelső lehet, vagy az újabb vereség miatt végleg kitiltják a szorítóból?

Pár altesti poén, sok hülyéskedés, kigyúrt férfitestek, pár jó csaj és egy sztori a bálványozásról - kb. ennyi ez a film. Ami nagyon érdekes benne, az egy legenda hátterének bemutatása. Sean és Gordie számára Jimmy King egy isten, de hamar kiderül, hogy ő is csak ember, ráadásul talán többet hibázott életében, mint te vagy én. A pozitív szellem és a fanatikus rajongók belé vetett hite végül segít neki felkelni a padlóról, de csak nagy áldozat árán. Az egyik mellékszál a szülő-gyermek kapcsolat bemutatása: Jimmy és fia, Jimmy és szülei, Gordie és az apja viszonyának bemutatása - ez például egészen komoly téma. Megjelenik még benne az álláskeresés/állástalanság dilemmája, a viszonzatlan szerelem, a hitért való kiállás és a "pénz beszél"-elv is. Viszont a komolyság elveszik a komolytalanság miatt. Az elején kifejezetten ostoba viccek vannak: ilyen a szippantós autó, ami a wc-poénok királya; a zsaru-sztereotípia; a vesztes-alapfigura és így tovább. Később a jókedv forrása az egymás elagyabugyálása és a pankráció lesznek, mint megoldások bármire.

David Arquette egy igazi seggfej, a magyar szinkronját adó faszikám hangját se kedvelem, de maga a figura egészen szimpatikus, főleg a komolyabb megnyilvánulásai. Scott Caan egy senki, ezt a szerepet bármely hasonló korú pasi eljátszhatta volna. Oliver Platt remekel, bár a testalkata nem valami pankrátor-szerű. A mellékszereplők közt ott van Rose "BűbájosboszorkamajdRodriguezrendezőúrmúzsája" McGowan, Martin Landau (aki mindenkit eltángál), meg a valódi bunyós Bill Goldberg (Csontdaráló), aki a sportág egyik reklámarca. A vörös hajú Isaac alakítóját, Chris Owent láthattuk a Kőagy őrnagyban, Kathleen Freemant meg a Csupasz pisztoly 33 1/3-ban. Érdekesség még Jimmy apja, Lewis Arquette, aki Patricia és David Arquette apja; valamint a címben lévő legendás mondatot mondó Michael Buffer szintén megjelenik, és mondja is a végén, hogy "Let's get ready to rumbleeeeeeeee!"

A rendező az a Brian Robbins, akit színészként láthattunk a Turbózombi, véruszkár című opuszban; azonban e mozi mellett csupa trágyát rendezett csak. A forgatókönyvet meg a Kerge kacsák atyja, Steven Brill hozta össze. A sztori jó, az akció látványos, a Nitro-lányok se semmik, és végülis a két fiúval lehet szimpatizálni. Azért van pár ostoba részlet, főleg az elején, de ezek még így sem idegesítőek; a vicces dolgok nem mindig ütnek, de az akció kárpótol értük. Nekem maga az ötlet tetszik a leginkább, hogy a két legnagyobb rajongója felkarolja a lecsúszott sztárt és segítenek neki újból a dobogó tetejére kerülni.

Néhány érdekesség: A Ready to Rumble alapját a Turner tévétársaság azóta megszűnt músora, a World Championship Wrestling (WCW) adta. Scott Caan maga csinálta minden kaszkadőrmutatványát. Oliver Platt egyszer véletlenül tényleg behúzott a híres pankrátor Randy Savage-nek a játékidő első felében lévő fantázia-jelenetben. A végső harcban megjelenő tripla ketrecet két alkalommal használták a WCW adásaiban. David Arquette maga is birkózott ebben a tévés bajnokságban, társa pedig az itt negatív figurát játszó Dallas Page volt - David megnyerte a bajnoki övet, később pedig egy ilyen ketrecharcban veszítette el - az ezekért a meccsekért kapott pénzt elhunyt birkózók és bemondók családjainak ajánlotta fel. A végefőcím alatt bakik és kivágott jelenetek futnak (ezeket még sohasem láttam), majd végül kiírják, hogy "Egyetlen pankrátor sem sérült meg a forgatás során.":) A Ha szorít a szorító 24 millió dollárból készült, máig 32 milliót hozott be. Negatív kritikákat kapott - a rossz bevétel és megítélés miatt a tervbe vett folytatása nem készülhetett el.

Én kedvelem, szerintem jó film, bár a megvalósításba bele lehet kötni. Az agyatlan vígjátékok kedvelőinek viszont biztos tetszeni fog.

Pontozás:

imdb: 5.3 (5 év alatt 0.5-öt emelkedett!)

Szerintem. 5/5

Hírek:

- David Arquette rendezi és pénzeli a Glutton című horrort, melyben nővére, Patricia lesz a főhős, mellette pedig felbukkan a Vészhelyzetes Abraham Benrubi.

- Dallas Page a Pizza Man névre hallgató családi akció-sci-fiben lesz látható. Milyen lehet egy ebbe a műfajba tartozó film?:)

- Scott Caan az izgalmasnak tűnő Geezers!-ben szerepel legközelebb, többek közt Tim Allennel.

- Martin Landau az új Frankenweenie-ben szinkronhangként működik közre, a tök jó címmel rendelkező, rejtelmes témájú Mysteriaban pedig látni is lehet majd. (Előbbiről írtam cikket, akit érdekel, keressen rá itt jobbra!)

- Rose McGowan jelenleg az itthoni mozikban futó Conan-újrában pompázik; jövőre pedig az ijesztgetős Rosewood Lane-ben és a könnyed vígjáték Fortune-ben játszik - utóbbiban Heather Graham és Kim Basinger a partnernői.

Várható írások: A másik Boleyn-lány.

Szólj hozzá!

Címkék: sport vígjáték


2011.08.22. 12:05 Tévésámán

Magyar Vándor (2004)

Nem szeretem az augusztus 20-át. Az ünnep rendben van, csak a dátummal akad problémám - plusz most volt a második év, hogy itthon ültem és semmi se történt... [2013. óta ez a helyzet szerencsére pozitív irányba változott.] Ilyenkor pedig az embernek marad a tévéműsor, amit egyébként e jeles nap alkalmával teleraknak néznivalóval. Tavaly a nagyszerű Retúrt és utána a közepes A mágust néztem, most pedig választhattam három mű közül. Az első volt a Honfoglalás, amit hosszú évek óta nem játszottak le, mert annak idején óriásit bukott. Én csak gyerekként láttam, mindössze Gryllus Dorkára, meg Franco Nerora emlékszem és hogy kardoztak benne - egyébként kissé kellemetlen emlék is, mert a nagyszüleim temetésén e film betétdala szólt... A második lehetőség a felújítása óta már harmadszorra sugárzott Lúdas Matyi, ami egyrészt magyar filmtörténeti mérföldkő (az első színes mozink), másrészt szórakoztató, de már láttam. És harmadiknak jött ez, amit régen szerettem, a hibáival együtt. Végülis látjátok a döntésemet -  megint egy olyan alkotás kerül sorra, ami szerintem kevés embernek tetszik, így jó téma számomra. A sok lehúzó kritika mellé jön egy majdnem teljesen pozitív. (Aki szerint a másik kettő jobb lett volna, nyugodtan kommenteljen!)

Mi az a magyar vándor? Nos, ez egy mozdulatsor, amit Magyar Zoltán talált ki, a lólengés olimpiai számában - 1976-ban bajnok lett vele Montréalban. Ez a mutatvány bekerült a sportág történetébe, azóta is létezik. Jelen esetben a magyar vándor nem más, mint egy hétfős társaság. Ősapáink, a hét honfoglaló vezér: a laza Álmos (Gesztesi Károly), a különös találmányokat fabrikáló Előd (Gyuriska János), a falánk Ond (Griefenstein János), a pesszimista Kond (Seress Zoltán), a harcias Tas (Szabó Győző), az arisztokrata beütésű Huba (Szervét Tibor) és a költői vénával rendelkező Töhötöm (Hajdú "Steve" István). A vezérek az őshazában töltött utolsó éjjelen rendesen felöntenek a garatra (kivéve Ond és Kond, nekik egyéb problémájuk akad) és másnap arra ébrednek, hogy népük otthagyta őket. Hamarosan a hetesfogat útra kel, hogy megleljék magyarjaikat, közben pedig korokon át utazva népünk történelmének legnagyobb eseményei mellett haladnak el. De vajon hány korszakot és évszázadot kell végigjárniuk, mire megtalálnak minket?

(Még gyorsan hozzátennék annyit, hogy a cím harmadik aspektusa a Tas által minden egyes lóval történő utazás kezdetén, akaratlanul bemutatott akció, ami megegyezik bajnokunk találmányával, ám ezúttal a nyeregben végzik, egy vágtató paripa hátán.) A rövid bevezető után páran már felszisszenhetnek, hogy mi ez a hülyeség? A lényeg az, hogy adott ez a hét férfi, akiket legendás alakoknak tartunk (lásd: Hősök tere gigászi szobrai), ám valójában alig tudunk róluk valamit. Ugyanakkor nevüket minden magyar ismeri, mert kötelező tananyag:), és mivel ennyien vannak, ezért mindenki találhat magának köztük egy-két szimpatikus alakot - ők az ideális főhős-alapanyag. Velük pedig végigjárhatjuk dicső és kevésbé dicső történelmi pillanatainkat, miközben a cél az (lenne), hogy jól szórakozzunk.

Mi az, ami tetszik benne? Az alapötlet nagyon jó, hiszen a már bejáratott "ősember napjainkban"-formuláról van szó, de itt nem csak napjainkhoz, hanem a török hódoltság, a tatárjárás vagy éppen Mátyás király idejének szokásaihoz, embereihez is alkalmazkodniuk kell, ez pedig rengeteg poént rejt magában. Emellett vannak jól kitalált viccek nagy eleinkhez, pl. a kopogtató Anonymus képtelen válaszolni arra a kérdésre, hogy "Ki az?", Rózsa Sándor (vagy valami másik betyár?) beszéde érthetetlen, Mátyás király pedig unja a saját túlzottan jó hírét:) A film másik óriási humorforrása a múltunkra utaló szóviccek és képi poénok tömkelege, pl. az első írásos emlék megtalálása, a Batu kán arcába vágott "Nem hajt a tatár!" vagy a fegyverletételre készülő osztrák tábornok kérdése: "Ez világos, nem?":D A hab a tortán gyakorlatilag az akkoriban élt összes nagy névnek és ismert arcnak felvonultatása, legyen szó kisebb szerepről vagy csak beugrásról. Például a török korban ott ül a többiek közt az eredeti Jumurdzsák az Egri csillagokból (Bárdy György), a kurucok menedékén találkozhatunk a Tenkes kapitányával (Zenthe Ferenc), Mátyást pedig Helyey László játssza, aki már többször életre keltette legendás királyunkat, sokan azonosították is őt ezzel a szereppel. Az énekesek/trubadúrok sorában látható/hallható többek közt Korda György, Nagy Natália, Hajós András és a rapper Pain (utóbbinak semmi értelme). Plusz pont, amiért rengeteg gyönyörű nőt is felvonultatnak:)

A többi ismert szereplő: Balla Eszter (hárem-énekesnő), Bodrogi Gyula (Wienersnitzel tábornok), Bánsági Ildikó ("török" nő), Básti Juli ("török" nő), Csuja Imre (Batu kán), Csányi Sándor (tatár hírvivő), Fekete László (Toldi), Fesztbaum Béla (tatár szakács), Freinreisz Károly (viking), Für Anikó (török énekesnő), Gallusz Nikolett (hárem énekesnő), Gálvölgyi János (török pasa), Gáspár Sándor (török hoteligazgató), Haumann Péter (Anonymus hangja), Józsa Imre (recepciós), Kovács "Kokó" István (viking), Kováts Adél ("Kleopátra"), Liptai Claudia (Béla király ágyasa), Lukács Sándor (részeg milliomos vikingnek öltözve), Magyar Attila (alabárdos), Mucsi Zoltán (tatár hírnök), Növényi Norbert (viking), Oroszlán Szonja (Toldi barátnője), Pindroch Csaba (a főbetyár), Reviczky Gábor (III. Béla), Scherer Péter (tatár hírnök), Soma ("éjszakai műszak" vezetője), Tunyogi Bernadett (énekesnő), Tunyogi Orsi (hárem énekesnő), Jamie Winchester (zenész).

A történettel nincs baj, de a forgatókönyvben sok a hiba, emellett pedig a megvalósítás furcsasága rányomja bélyegét az egészre. Itt jönnek azok, amik nem tetszenek. Eldönthették volna, hogy melyik irányba megy a humor, az elején ugyanis tele van populáris kultúrára utaló, mai viccekkel (a hülye kínai árus, Anonymus átáll a sötét oldalra, Béla udvarában a gyagya szóviccek, maga Pain), később meg átvált a teljesen történelmi poénkodásba. Utóbbi jó dolog, előbbieket kihagytam volna. Aztán jön a következő dolog, a hirtelen a semmiből előkerülő musical-szerű dalbetétek. Ezek között van jó (a háremes, meg Korda úr fellépése) és van borzalmas (a rap és a vezérek énekelgetése, utóbbi esetében érthetetlen, hogyan szerethetik egyesek, annyira buta és oda nem illő); mindezt viszont ellensúlyozza az alap muzsika, amiben király számok vannak (kedvencem a Roy és Ádám-féle Az otthon itt van).

Először igencsak erőteljes a gusztustalankodó humor (hányás, "szaunni"), a török részben igen hangsúlyos a szexualitás, és vannak érthetetlen dolgok is. Például: miért mindig Tas adja ki az indulási parancsot; a kaput, amit bedöntenek, ki teszi vissza a helyére, mielőtt kimennek; vagy mi értelme volt a tatár korban a 6-os és a 9-es összecserélésének? Egyébként szinte végig ugyanaz ismétlődik: hőseink betérnek az adott kor hoteljébe, ahol kivesznek egy szobát (általában a 6-ost), majd kénytelenek részt venni a "folklórműsorban" vagy valami más kalandban, végül elalszanak és másnap új korban ébrednek. Ha nem a hotelben, akkor pedig az erdőben alszanak és ott történik mindez, ám a vége felé két alkalommal nagyon hülyén oldották meg a váltást (a betyároktól a focihoz rém gagyi, a fritzektől a ruszkikhoz szintén béna). Az se tetszik, hogy vezéreink neveit mindenhol kiröhögik. (Inkább nevezném Elődnek a fiam, mint Brendonnak vagy Dzsánkárlónak.)

(A képen sorrendben: Tas, Előd, Ond, Kond, Töhötöm, Álmos, Huba.) A hét vezérről, szerintem: Álmosról azt írják a neten, hogy kereskedő, nekem ez nem tűnik fel, azért írtam, hogy laza, mert mindig nyugodt és mindenkit aranyapámnak hív. Előd találmányai és a külseje is tetszik, nem lehet eldönteni, hogy hol végződik a szemöldöke és hol kezdődik a sapkája:D Elkészíti a C-vitamint, a Rubik-kockát és a gyufát, de a többiek sosem értik meg, mert általában valamivel elbaltázza, vagy maga se érti teljesen, amit létrehoz. Nekem ő az egyik kedvencem. Ond külsőre leginkább egy koshoz hasonlít, ráadásul folyton Kondnak nevezteti magát, ami egy pöppet idegesítő, meg értelmetlen. Benne az tetszett, hogy folyton magyaros ételeket akar enni, de olyanokat, amiket még "nem találtak fel", így a többiek sose tudják, mire gondol. Kond a másik nagy kedvencem. Egyrészt ő a legmagasabb, másrészt a szarvasagancsos sapkája miatt olyan királyi a külseje. Ő annyira magyar, a borúlátása, a depressziója - a többiek lenézik, kiröhögik, idegesítőnek találják, pedig közben ő az egyetlen józan gondolkodású és szerintem a legokosabb is közülük. Csak szegény tele van komplexusokkal, amik nagy részéért biztosan a társai felelősek. Tas egy kissé erőltetett figura, nehéz megkedvelni. Huba talán a múlt évezred magyar filmjeinek itt maradt emléke, de olyan furcsa, hogy megmondja, direkt raccsol és emiatt kissé gőgösnek tűnik. Ő van leginkább előtérben, egy igazi úriember, de mégsem túl szimpatikus. Ezen kívül érthetetlen, hogy honnan van monoklija, mikor a honfoglalás korában ilyen még nem létezett... Végül a költő Töhötöm, aki pedig mindig kudarcot vall, mert az első pár szó után sose bírja folytatni a verseit. "Megírja" a Nemzeti dalt, a Családi kört, a Falu végént, a Mamát, és valami operett-részletet is. Összefoglva: mind hülyék, de kedves fickók:) Utalnak rá vagy láthatjuk még: a vérszerződést, elhangzik "A magyarok nyilaitól ments meg uram minket!", Dózsát és seregét (ők egy B-közép-paródia?), a 6:3-at, és pár magyar termék reklámját (Pick, Boci, Kristályvíz, Soproni). A hotelekben mindig megismétlődik egy hőseinktől független jelenet: a kocsmárosnő és a vendég, amelyik megfogdossa.

A Magyar Vándor egyik legmegosztóbb vonása az, hogy nem érzékeltetik egyértelműen, hogy komoly történelmi utazásról van szó (büszkék legyünk?) vagy paródiáról (röhögjünk a múltunkon?). Éppen ezért sokan nemzetgyalázónak, lejáratónak, stb.-nek tartják. A másik gond a komplett videoklippek elhelyezése a filmen belül - ha promóciós anyagról lenne szó, akkor annak elsőrangúak lennének, de így szerintem az említett Kordás és háremes résztől eltekintve mind szar és zavaró. Az első fél órában tényleg lehetetlenség eldönteni, hogy mi történik, de Tolditól kezdve marhajó lesz az egész! Onnantól már nincs annyi baromság és egy nagyszerű alap-atmoszféra alakul ki. Szerintem a napjainkban játszódó lezáró szekvencia a legjobb. Budapest szép, augusztus 20. van, tűzijáték, és sikerült egy nagyon kellemes, boldog, fennkölt hangulatot teremteniük a készítőknek, amit egyetlen más magyar filmben sem éreztem még. Az utolsó negyed óra ott a fővárosban szerintem óriási!

A sok ellentmondás okát kereshetjük a rendező-producer Herendi Gábor személyében, aki elsősorban reklámfilm-rendező volt, mielőtt berobbant a Valami Amerikával. Gyakorlatilag onnan áthozta a fele bandát és egy másik környezetbe rakta őket; emellett a szponzorok vissza akarták kapni a pénzüket, ez magyarázza a nyilvánvaló reklámokat. A Magyar Vándor 400 millió (!) forintból készült és ha minden igaz, 305 és fél milliót hozott vissza. Sok negatív kritikát kapott, a közönség visszajelzései szintén felemásak. Én azt mondom, ha az első fél órát leszámítjuk, akkor egy remek filmről van szó, azzal együtt viszont már korántsem olyan jó... 

Pontozás:

port.hu: 6.4 (5 év alatt .03-at csökkent.)

imdb: 5.5 (5 év alatt 1 teljes pontot növekedett!)

Szerintem: 4/5 

Itt megnézhetitek a hétköznapi nézők véleményét a moziról. Egyébként ajánlom a port.hu-t, ott négy különböző ember kritikáját is elolvashatjátok e filmről.

Hírek:

- Hajdú Steve és Szabó Győző is játszik a Koltay Róbert által rendezett Magic Boys-ban, aminek főszereplői Vinnie Jones és Michael Madsen lesznek!

Tegnap a Lost in Space-t néztem, így mára marad a videózás. Nem tudom megmondani, mi lesz a következő írásom témája, de hamarosan újra jelentkezem!

2 komment

Címkék: zene magyar vígjáték történelmi


2011.08.20. 17:28 Tévésámán

Űrcowboyok (Space Cowboys, 2000)

Ez a mozi jó példa arra, hogy a remek színész mindig az marad, még ha meg is öregszik; meg arra, hogy ennyi nagy névvel nem lehet szart csinálni - és persze megmutatja, hogy Clint Eastwood rendezőként elsőrangú. Ha mindehhez a jóhoz még hozzádobjuk, hogy egy sci-fi/dráma/vígjátékról van szó, akkor már mindenképp látni kell az Űrcowboyokat!

1958. Egy hosszú, kimerítő kiképzés után az amerikai Daedalus-csapat mégsem indulhat az űrbe, helyettük egy csimpánzt küldenek fel... Negyven évvel később az akkorra már baráti Oroszország váratlanul segítséget kér a NASA-tól, hogy egy nagyon régi, űrben keringő műholdat segítsenek megjavítani. Az orosz tábornok (Rade Serbedzija) elmondása alapján fontos kommunikációs eszközről van szó. Az említett űrobjektumon egy évtizedekkel korábbi rendszer üzemel, így kénytelenek bevonni a munkába az utolsó embert, aki még ismeri ezt a gépezetet, a nyugdíjas, egykori Daedalus-tag Franket (Eastwood). Őt viszont kemény fából faragták, így volt főnökét (James Cromwell) megzsarolva eléri, hogy összeszedhesse a régi csapatát és együtt induljanak a földön túli útra! Így tehát Frank; a műszerész Jerry (Donald Sutherland); a navigátor Tank (James Garner); és a pilóta Hawk (Tommy Lee Jones) negyven év várakozás után mégiscsak elindul az űrbe - feltéve, ha ezek a jóval hatvanon túli urak teljesíteni tudják az eléjük állított fizikális és mentális kihívásokat... Vajon sikerrel járnak az "űrapókák", vagy még a Földön feladják?

A már ismert öreg újrakezdő(k) sztorija ez, megspékelve egy kis tudományos fantasztikummal. A film lényege Jones és Eastwood párosa, ők a főszereplők, Garner és Sutherland pedig inkább a poénok szórása miatt vannak ott. A remek James Cromwell megint egy "negatív" figura bőrébe bújik, Rade Serbedzija pedig újfent egy klisé-oroszt kelt életre. Ismertebb arc még Marcia Gay Harden (Whip it, A köd), Jay Leno, és az elején megjelenik még a manapság nagyon sztárolt Jon Hamm (Sucker Punch), fiatal pilótaként. Eastwood nem csak rendező, de producer és a főcímzene szerzője is volt.

Az eseményekben rengeteg poén-lehetőség rejlik, a vicces helyzetekről elsősorban Sutherland gondoskodik. Van egy finoman megjelenített szerelmi szál, Hawk figurájában pedig valahogy az egész élet benne van. Vagyis, hogy mi a fontos, miért érdemes élni; mi az, amiért akár meghalni is megéri. A számítógépes animáció minimális, én speciel észre sem vettem, mikor volt, a legtöbb dolgot úgy gondolom, hogy makettekkel, meg életnagyságú díszletekkel jelenítették meg. Pici bepillantást nyerhetünk a NASA űrhajós-képzésébe, meg felvetődik egy érdekes kérdés, hogy vajon nincsenek-e most is a fejünk fölött tucatjával a filmbeli Ikon műholdhoz hasonló konstrukciók? Az egyetlen érdekesség, amit találtam az, hogy a színészek karaktereikként jelentek meg a moziban a Jay Leno Showban, a valóságban meg ugyanígy négyen elmentek ebbe a műsorba vendégként, hogy reklámozzák az Űrcowboyokat. Ráakadtam két vicces névre: Cooper Huckabee (valami mérnököt alakított) és Kristin Quick (Gyors Kriszta, ő meg egy múzeumi látogató volt):) A Space Cowboys 65 millió dollárból készült és ennek pontosan a dupláját, 130 milliót hozott vissza, a kritikusok kedvelték.

Nekem tetszett, vicces és ha elsőre nézed, izgalmas, az utolsó jelenete pedig marhajó! Sci-fi, de inkább lehetne űrutazásos vígjáték-drámának titulálni, ezért elsősorban azoknak ajánlom, akik a négy főszereplő valamelyikét (esetleg mindegyiküket) kedvelik.

Pontozás:

imdb: 6.4 (5 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 5/5 (Azért a második nézésnél már nem üt olyan nagyot a csavar.)

Hírek:

- Donald Sutherland a már több másik írásomban emlegetett Az éhezők viadalában játszik legközelebb. (Láttam, írtam róla, nem tetszett.)

Ma biztosan megnézek valamit az esti kínálatból, holnap pedig a videokazettás listámról, szóval legkésőbb hétfőn jelentkezem friss írással.

Szólj hozzá!

Címkék: vígjáték dráma sci fi


2011.08.19. 15:16 Tévésámán

Nyomás utána! (Nati con la camicia, 1983)

A Spencer-Hill-filmeket önmagukban is lehetne paródiáknak tekinteni, most viszont egy konkrét kém-kifigurázásban komédiázik és bunyózik az ismert páros! Már jó ideje meg akartam nézni ezt újra, mert csak arra emlékeztem, hogy ebben Hill figurája hasbeszélő és hogy milyen jó poénokat szül ez az adottság:) Aztán kiderült, hogy miről is szól ez, vagyis rájöttem, hogy már láttam, de azért nagyon jól szórakoztunk rajta!

Doug (Spencer) kedvezménnyel szabadul a börtönből, első útja pedig egy bárba viszi, ahol nekiáll szép lassan felenni a konyhát. Ugyanide tér be a görkorival közlekedő Rosco (Hill), aki pedig egy őt majdnem elgázoló kamionsofőrön akar bosszút állni. Hamarosan kitör a bunyó, egy félreértés miatt pedig hőseink elkötnek egy kamiont, így kénytelenek menekülőre fogni a dolgot, hisz nyomukban vannak a zsaruk! A kék szeműnek vakmerő ötlete támad: a repülőtéren másoknak adják ki magukat, így feljutnak az egyik járat első osztályára. Minden rendben megy, amíg meg nem jelenik egy kormányügynök és legnagyobb meglepetésükre nekik ad egy táskányi pénzt, majd lelép. A kalandok pedig csak most kezdődnek, hiszen ezek után bérgyilkosok, spionok meg fakabátok erednek a nyomukba; egy csomó pénzük lesz, de az életük veszélybe kerül és senkiben sem bízhatnak. Szerencsére még így se akad olyan helyzet, ahonnan egy pár jó nagy pofon ki ne tudná húzni őket! De vajon elég ennyi a világot fenyegető legújabb őrült gonosztevő legyőzésére?

Jó volt? Jó volt. Remek poénok, sok nagy bunyó, Bud megint a pénz megszállottja, Terence meg a trükkös. Érdekes módon itt nincs szerelmi szál, elmaradnak a nagy zabálások, cserébe viszont sokkal több a verekedés és az egyéb poénforrás. Az első fél óra olyan, mintha egy másik filmet néznénk, ezután jön a váltás, ettől kicsit fura az egész. A mellékszereplők közt újfent ott van Riccardo Pizzuti, aki ezúttal a rosszfiúk egyik alvezére, de ő maga nem harcol; a társát alakító Faith Minton nevű hölgy viszont egyáltalán nem olyan jó nő, mint amit megszokhattunk a páros filmjeiben, ez kicsit csalódás volt. A rendező Enzo "E.B. Clutcher" Barboni, akinek ez az egyik kifejezetten jó alkotása. Egyetlen érdekességet találtam a Nyomás utána!-ról a neten: A hajós verekedést tényleg egy hajón vették fel, ami ráadásul tele volt utasokkal a forgatás idején is.

Nekem tetszett, bár emlékszem, hogy régebben nem szerettem ezt a filmet. Talán az eleje a legjobb, de a furcsaságok és gagyi dolgok mellett is ajánlom mindenkinek, aki szereti Bud Spencert és Terence Hillt! Kellemes másfél órás agykikapcsoló szórakozásként:)

Pontozás:

imdb: 7.2 (5 év alatt 0.7-et emelkedett!)

Szerintem: 5/5

Emberek, lesz megint Charlie angyalai-sorozat! Kérdés: Minek? Az előző két film (meg, ha jól tudom volt még egy, amiben már ismeretlenek játszottak) sem lett akkora siker, szóval kit érdekel ez még mindig? Valakit biztos... (Úgy tudom, ez megmaradt az ötlet szinten...)

Várható írások: Űrcowboyok.

Szólj hozzá!

Címkék: hill spencer


2011.08.19. 12:08 Tévésámán

A texasi láncfűrészes mészárlás (The Texas Chain Saw Massacre, 1974)

Nem tudom, mikor jött volna el az a pillanat, hogy újra megnézem ezt a filmet, de megválasztottuk a többi szerkesztővel a Cinegore első kerekasztal-elemzésének, így mindenkinek túl kellett esnie rajta, hogy véleményt nyilváníthasson. Bőrpofa, a texasi láncfűrészes a populáris kultúra része, így még az is ismeri, aki nem látta a róla szóló alkotások egyikét sem. Az általam nagy négyesnek nevezett horror-ikon-csapat egyik tagja (a többiek Jason Voorhees, Freddy Krueger és Michael Myers), közülük övé a legkorábbi slasher. A legtöbben talán a 2003-as újrából és annak előzményéből ismerhetitek a szóban forgó karaktert, de lehet, hogy vagytok egy páran, akik hozzám hasonlóan belefutottak A texasi láncfűrészes visszatér című borzadályba, ami az egyik legszarabb film, amit valaha láttam. De biztosan sokaknak ismerős az őrült amerikai gyilkos, Ed Gein neve - ő volt ugyanis az egyik inspiráció a műhöz. Lássuk, mit dobott össze szinte lehetetlen körülmények közt, minimális pénzből a Tobe Hooper-Kim Henkel páros!

Öt fiatal egy kisbuszban utazik nyáron Texason keresztül. Van itt egy jópasi, egy diszkós külsejű pasi, egy jó nő és egy még jobb, plusz utóbbi komplexusokkal teli, tolószékes bátyja. A nyugis kocsikázásba belerondít egy fura stoppos (Edwin Neal), aki a frászt hozza rájuk, ám szerencsére sikerül tőle megszabadulni. A megpróbáltatások azonban nem érnek véget, mert miután odaérnek a testvérpár nagyapjának egykori házához, a társaság tagjai kezdenek eltünedezni. Mind azután, hogy átmentek a szomszéd birtokára. A környékkel amúgy sincs rendben valami, az emberek furák, minden lepusztult és még szörnyen meleg is van. Az utolsónak maradt lány és hátrányos helyzetű tesója elindulnak a többiek után, ám ekkor rájuk támad egy hatalmas fickó, aki arcán valami maszkot visel és fegyverként egy láncfűrészt lóbál. A fiatal, szép és kedves Sally (Marilyn Burns), az utolsó túlélő pedig ezután egyedül kénytelen szembenézni a horrorral, amit a Sawyer család háza rejteget...

Anno a pár évvel ezelőtti megtekintés után csak a hősnő elképesztő domborulatai maradtak meg, ám így másodszorra, hogy még friss az élmény, el tudom mondani, hogy baromi durva az egész. Már a kezdő stáblista megteremti az iszonytató légkört, ami után röviden megismerjük az öt hőst, és a környéket jelenleg foglalkoztató sírrablási ügyet. Nem sokkal később már jön is a stoppos és e szekvencia végén a néző már sejtheti, mire számítson. Ha elsőre nézzük, úgy, hogy még semmit nem tudunk, akkor viszont lesznek csavarok, pl. a benzinkúton; de a csúcs maga a ház, ahol a gonosz lakik. Ide még Ed Gein is simán beköltözhetne, olyan otthonosan érezné magát, hogy el se akarna többet menni:) Nem írom le, hogy néz ki és mi van benne, nézzétek meg! A már említett kelletlen útitárs mellett még felbukkan pár zakkant - a film legőrültebb figurája címért Leatherface és a nagypapa majdnem egyenlő eséllyel indulhatna. Extra ijesztővé teszi az egészet a képzeletünkre bízott dolgok sokasága, mert annyi mindent nem látunk, de azon nyomban el tudjuk képzelni, hogy mi történik - minden néző a számára leginkább brutális dologra gondolhat ekkor.

A láncfűrészelősdi nagyon minimális pénzből készült, az író-ötletgazda-zeneszerző-producer-operatőr és rendező Tobe Hooper, meg a történetért felelős társproducer, Kim Henkel fejéből pattant ki az egész. A színészek között egyetlen ismert arc sincsen, mindössze egyvalaki van az egész stáblistában, akiről tudhatjátok, hogy kicsoda, ő pedig a narrátor az elején, John Larroquette - a House kómás faszija, a Kitúr-lak főhőse, a Joey-sorozat mellékszereplője. A fiatalok közül a másik lány és a két fiú alig szerepelnek, nincs sok dolguk. A tolószékes srác engem nagyon irritált - végülis megértem őt, de egyszerűen idegesítő volt. Marilyn Burns nagyon izgatóan nézett ki akkoriban, emellett pedig marhára tudott sikítani és karaktere szenvedését olyan módon adta át, hogy a néző szinte érzi - ő baromijó volt. A sok őrült karakter közül Edwin Neal a legjobb, ám Gunnar Hansen Bőrpofája sem szégyenkezhet elborultság és kegyetlenség terén. Mindegyik "gonosz" ronda, háborodott elméjű és erőszakos.

Az egész eseménysorban csak pár perc van, amikor tényleg semmi se történik, ezek általában a mozgáskorlátozott fiúhoz kapcsolódnak. Míg a '78-as Halloween vagy a '80-as Péntek 13 mára már lassúnak, gagyinak, unalmasnak hatnak, addig a Texasi fölött nem tudott eljárni az idő, mert olyan dolgok vannak benne, amiktől 30 éve féltek az emberek, most is félnek tőlük és még 30 év múlva is fognak. Mindezt a rendkívül jól komponált zene koronázza meg, ami a legtöbb esetben hiányzik, ha meg mégis jelen van, akkor idegtépő, inkább zajnak nevezhető. A zenét a játékidő alatt a mindenütt és mindenhol hallható rádió helyettesíti, amiben mindig valami erőszakos cselekményről, bűntényről vagy ilyesmiről beszélnek.

Ami érdekessé teszi ezt a maszkos gyilkost a többivel szemben, az a saját kiszolgáltatott helyzete. Emberünket elvileg Bubba Sawyernek hívják, és a helyi vágóhídon dolgozik. Nem tud beszélni, csak vinnyog, hörög, ordít. Hatalmas teste és nagy ereje ellenére elnyomják, terrorizálják és még nagy valószínűséggel az álarcaiból ítélve nemi identitás-zavarban is szenved. Bubba a társadalom defektusainak szerencsétlen egybeesése, mert ahol felnőtt, ott még simán normálisnak számít. Ki tudja, hogy a hatalmas USA területén, a sok-sok elszigetelt tanyán meg kisvárosban nem élnek-e hozzá hasonló emberek? De akár itt, Európában is megbújhat egy-két ilyen. A történetben viszont sokkal több van, mint hogy egy maszkos fickó láncfűrésszel akar lekaszabolni pár tinit - a háttérben meghúzódva, majd egyre inkább előtérbe kerülve a társadalom több nagy tabuja jelenik meg. A csak érzékeltetett véres események pedig inkább pszicho-horrorrá teszik a The Texas Chain Saw Massacre-t, mint slasherré.

INNENTŐL SZPOJLER 

Néhány érdekesség: Hooper ötlete a láncfűrészről egy hosszas, barkácsboltban lévő sorban állás alatt ugrott be. Henkel sztoriját a már említett Gein és egy fiatal sorozatgyilkos, Elmer Wayne Henley élete ihlette; ezeken kívül viszont semmilyen valóságalapja nincs. A rendező szerint a kulturális és politikai berendezkedés változása is hatással volt a mozira; erre utal a valósnak titulált fiktív eseménysor, ami rámutat a kormányok tevékenységére, akik "hazudnak nekünk arról, hogy mi folyik a világban". Az alacsony költségvetés miatt a stáb heti hét napon át, napi tizenhat órában forgatott, az egyik legnagyobb hőségben, amit Texasban valaha mértek - a legmagasabb érték 43 fok volt! Kronologikus sorrendben vették fel a történéseket. A helyszínül szolgáló házban egyáltalán nem volt semmiféle lehetőség a hűtésre, és még a levegő sem mozgott. A forróság a színészeket is megviselte.

John Duganre öt órán át tették fel a nagypapa maszkját, mire azt mondta, nem hajlandó ezen a procedúrán többet átesni, így minden jelenetét egyben kellett felvenni. Ez 31 órányi folyamatos felvételt jelentett, ahol az iszonyatos melegben mindenki a jelmezében, légkondicionálás nélkül, egy rakás rothadó étel és bomló állattetem között volt kénytelen dolgozni. Gunnar Hansennek egyetlen inget adtak Bőrpofa jelmezeként, amit nem mertek kimosni, nehogy a mosodások elveszítsék vagy megváltozzon a színe, így végülis négy hétig hordta ugyanazt a ruhát - a negyedik hét vége felé már kénytelen volt egyedül enni, mert olyan büdös lett a jelmeze, hogy a többiek képtelenek voltak megmaradni mellette:P A helyen, ahol forgattak, ténylegesen lakott egy család, akik ez idő alatt is ott tartózkodtak, ráadásul kiderült, hogy az egyiküknek marihuána-ültetvénye van a kertben. Hooperék féltek, hogy ebből baj lehet, ezért kihívták a helyi sheriffet, aki azonban mégse jelent meg kivizsgálni a dolgot... Teri McMinnt, aki a másik lányt játszotta, a húskampós részben a lábai közt futó szalaggal rögzítették, ami elég fájdalmas volt számára. Edwin Neal azt nyilatkozta, hogy a vacsora-jelenet leforgatása élete legrosszabb élménye volt, annak dacára, hogy még a vietnami háborút is megjárta. Később kijelentette, hogy ha megint találkozik majd Hooperrel, biztosan kinyírja:) Abban az ominózus jelenetben a nagypapa etetését a sokadik próbálkozásra úgy vették fel, hogy Hansen tényleg megvágta Burns ujját, a vér pedig valódi volt.

A jópasi lefejezésekor a színész feje előtt kb. három centire lengette a gyilkos alakítója a járó motorú láncfűrészt. Mikor Sally kiugrik az ablakon, azt kaszkadőrnő hajtotta végre, de Marilyn Burns így is megsérült az üvegszilánkoktól a landolás felvételekor. Az ő kosztümjét se mosták ki, ami így a rászáradt művértől a negyedik hét végére gyakorlatilag megszilárdult. A vér egy része az övé volt, ami a bokrok közti üldözés felvételekor szerzett sebekből származott. John Larroquette saját bevallása szerint egy marihuánás cigit kapott fizetségül a narrációért:) A tolószékes srác és a maszkos főgonosz alakítói elég rossz viszonyban voltak, azonban később kiderült, hogy a fiú csak végig a szerepében maradt, ezért viselkedett olyan negatívan nagydarab kollégájával. Később jó barátokká váltak. A házban látható emberi csontváz valódi - Indiából rendelték és ez így sokkal olcsóbb volt egy hamisítvány elkészítésénél. A díszlettervező az autóutakon fellelt döglött állatokat összeszedte és behordta a házba, hogy az ott lévő vadállatias életmód megjelenítése még valósághűbb legyen. A "zene" állítólag azokból a hangokból áll, amiket egy állat hallhat a vágóhídon...

SZPOJLER VÉGE

Bubba Sawyer-rovat

Gunnar Hansen szabad kezet kapott a figura felépítéséhez, így ő eldöntötte, hogy Bőrpofa visszamaradott, sosem tanult meg normálisan beszélni. Ennek élethű eljátszásához fogyatékos gyerekek beszédét és mozgását tanulmányozta. Hogy mindenkinél magasabb legyen, platformcipőket viselt, de ez és a maszk miatti látótér-kiesés gyakran ahhoz vezetett, hogy emberünk beverte a fejét az ajtófélfákba és nekiment mindenfélének. Hansent felkérték, hogy játssza el Leatherface-et a 2003-as verzióban, de ő személyes sértésnek vette, hogy a részvételével készült mesterművet újrázzák, ezért nem vállalta. A mai napig azt meséli, hogy annyira különbözik filmbeli figurájától a valóságban, hogy a legtöbb embert sokként éri, ha elmondja nekik, hogy ő bújt meg a láncfűrészes álarca alatt.

A The Texas Chain Saw Massacre hozzávetőlegesen 83 ezer és 300 ezer dollár közötti összegből készült, a bevétele kis híján 30 millió lett, ezzel egyike a valaha készült legsikeresebb független filmeknek. Az egyetlen forgalmazó, amely elvállalta a bemutatást, a Bryanston volt, erről azonban később kiderült, hogy a maffia pénzmosodája és rendesen megvágták Hooperéket a haszonnal - mindössze 8100 dollár maradt nekik, amit húsz ember között kellett szétosztani. Később beperelték a kétes szervezetet, ám az csődbe ment - szerencsére jött a New Line és megvette a Láncfűrészest, majd kifizette a stábtagokat. Az alkotás bemutatója elég hírhedt esemény lett: a legtöbb országban nem fért bele a 18-asnál lejjebbi kategóriákba, sok helyen betiltották. A nézők annyira elborzadtak tőle, hogy kimentek a vetítésről; sok panasz érkezett az erőszakossága miatt és egyes filmszínházak le is vették a műsorról. 1974-ben vegyes kritikákat kapott, ám később, lassacskán kezdték elismerni. Sok díjat nyert, bár főleg a bemutató utáni években; manapság az egyik legnagyobb hatású és legijesztőbb horrornak tartják. Bőrpofa alakja alapozta meg a később oly gyakran feltűnő, barkácseszközökkel gyilkoló, nagy termetű, arctalan, csöndes, személyiség nélküli gyilkost. Többen azt állították, A texasi láncfűrészes mészárlás azokat a problémákat mutatja be szimbolikusan, amikkel a '60-as, '70-es évek Egyesült Államának kellett szembenéznie; a Sawyer család pedig a tipikus, tévében bemutatott amerikai család groteszk paródiája. A filmet az Entertainment Weekly magazin a világ második legfélelmetesebb horrorjának választotta (az első Az ördögűző lett).

Röviden: Ez egy brutális, gusztustalan és megrázó alkotás, szívből nem ajánlom, hogy megnézzétek, de aki meg akarja tudni, hogy milyen az igazi horror, az bátran veselkedjen neki!

Pontozás:

imdb: 7.5

Szerintem: 5/5 (Nem szívesen látnám újra.)

Hírek:

- Tobe Hooper démonos mozit rendez: a sokat mondó nevű Djinnt jövőre mutatják be.

- Készül egy Boneboys című horror. Ennek írója és producere Kim Henkel, a szereplők közt pedig megtaláljuk Marilyn Burns-t, Edwin Nealt és John Dugant is.

- Jön az új trend miatt a The Texas Chainsaw Massacre 3D, ebben szintén felbukkan Marilyn Burns egy mellékszerepben, John Dugan pedig ismét eljátssza a nagypapát.

- Teri McMinnt a Cousin Sarah-ban láthatjuk - ez még nincs bekategorizálva, de a posztere és a szinopszisa alapján horror vagy thriller lesz.

- Edwin Neal is marad a borzongatós műfajban, következő munkája az egyből videóra készülő Disciples.

Várható írások: Nyomás utána!, Űrcowboyok.

Szólj hozzá!

Címkék: horror


2011.08.17. 20:11 Tévésámán

Wes Craven's New Nightmare (Az Új Rémálom - Freddy feltámad, 1994)

A hatodik részben Freddy meghalt - tényleg! - és három évvel később néhányan biztosan feltehették a kérdést: akkor hogy is van ez? Halott, de mégsem? Mégis hány bőrt lehet még lenyúzni az összeégett pofájáról?:) A választ a fantasztikus képzelőerejű Wes Craven adta meg, aki régi ötletéből összehozott egy igazán egyedi, nagyon király horrort! Lássuk, miről szól a rendező Új Rémálma:

Közeleg a tíz éves évfordulója a Rémálom az Elm utcában bemutatásának. A rajongók nagyon várják vissza a pengeujjú gyilkost a mozivásznakra, a New Line Cinema pedig az újabb szép bevétel reményében nagyon megörül, amikor Wes Craven felkeresi őket azzal, hogy már készíti a hetedik felvonás forgatókönyvét. Ezalatt Heather Langenkamp (az első és harmadik rész Nancy Thompsonja) megpróbálja normális körülmények közt élni mindennapjait. Férje speciális effektus-készítő, ő maga még mindig színész, és van egy fiuk. Egy napon aztán kezdetét veszi Heather kálváriája: először rémálmai lesznek, aztán földrengés dönti romba otthonát, majd pedig gyermeke kezd rendkívül furcsán viselkedni. A tetejébe még a régebben őt zaklató ismeretlen telefonáló is újra felbukkan. A felkérés a legújabb Nightmare-re pont a legrosszabbkor jön, de egyre több jel kezd afelé mutatni, hogy maga Freddy áll a háttérben - de ő csak egy karakter egy filmben. Vagy mégsem?

SZPOJLER HÍR

Értitek a lényeget? A film a "valóságot" mutatja be, ahol a színészek saját magukat játsszák - persze nem mindenki. A valóság pedig átmegy az álomvilágba, egy látszólagos filmforgatásba és mi meg csak nézünk, hogy aztarohadt, mi folyik itt?!

SZPOJLER OFF

Tök jó benne, hogy megismerhetjük azokat az embereket, akik az első Rémálmot csinálták: láthatjuk Wes Cravent (író, rendező, ötletgazda, producer), Robert Shaye-t (producer, mellékszereplő), Sara Rishert (társproducer), Robert Englundot, John Saxont (Nancy apját alakította) valamint Jsu Garciat (az egyben volt) és Tuesday Knightot (a négyben szerepelt). Bepillanthatunk a forgatásba, a makettek készítésébe és a színészek magánéletébe is. Emellett viszont kibontakozik előttünk az anya harca a fiáért; egy igazán ijesztő történet őrületről, halálról és a természetfeletti gonoszról; a valóság meg az álomvilág pedig összemosódik. A történet nagyon izgalmas, tényleg félelmet keltő, főleg amiket a kissrác csinál és a már kétszer jól bevált Craven író-Langenkamp főszereplő páros harmadszor is kitűnően működik. A színészek remekelnek, főleg az elképesztően kék szemű hősnő, a vicces napszemüvegekben grasszáló Englund, és a gyermek, Miko Hughes (ő mondja az Ovizsaru legendássá vált mondatát a fiúkról és a lányokról:D). Mellékszerepben megjelenik Lin Shaye, a producer úr felesége, aki a legelső epizódban tanárnőt alakított; meg még kiemelném a babysittert, Tracy Middendorfot - szerintem jól játszik és cuki. Craven ismét írt, pénzelt és rendezett, és egészen élethű volt önmagaként is:D

A történet nagyon komplex, nincs benne humor vagy gagyi, ez egy vérbeli horror. Az itt megjelenő Freddy minden addiginál jobban néz ki, hosszú kabátja, térdig érő bakancsa és organikus látszatot keltő penge-keze van; az arca meg borzasztóan csúnya, szinte alig emlékeztet régebbi önmagára. A speciális effektes fiúk kitettek magukért, a kórházi szobás mészárlás nagyon emlékezetes - meg a nyelves rész, de az irtó béna. A sztoriban külön tetszik a gyermeket megvédő plüssállatka, ez olyan aranyos, de mégis reális dolog, hiszen ki más védene meg a rosszembertől az ágyad alatt? Az eddigi Kruegerrel kapcsolatos marhaságokat elfelejthetitek, mert most véresen komoly, igazi szörnyeteg. Egy dolgot azért nem értettem: Miért Englundot írták ki első számú főszereplőnek, mikor egyáltalán nem az? (Valószínűleg az ő nevével lehetett a legtöbb embert becsábítani a mozikba...)

(A képen saját Freddy-bábum egy kis önreklámmal:D - Sajnos valószínűleg még a költözéskor vagy a dobozban töltött "fogsága" alatt a kisujjáról letörött a pengéje, amit elvesztettem, így öt helyett már csak négy van neki...) Néhány érdekesség: Az ötletet, amit itt valóra váltottak, Craven már a harmadik Elm utcai gyilkoláskor felvetette, akkor azonban elutasították őt. Ez az epizód nem tartozik hozzá a többihez. A forgatás előtt Craven végignézte az összes részt, aztán azt mondta, képtelen volt követni az eseményeket és hogy a folytatások rosszak, méltatlanok az eredetivel megegyező címeikre - a poén az, hogy a harmadikat ő csinálta:D A forgatókönyvnek volt némi valóságalapja, mert Heather Langenkampot tényleg zaklatta egy őrült rajongó. Az itt látható halálos fegyvert az első epizódhoz készített poszterek alapján szerkesztették meg.

Utalások az első részre: Nancy és apjának ruhái a végén, konkrét jelenetek a tévében az említett műből, Heather autója, a "Screw your pass!"-jelenet, és a Craven dolgozószobájának polcán lévő fotó az eredeti Elm utcai srácokról. Langenkamphoz köthető még, hogy valóban filmes trükkmester a férje, Miko Hughes-nak pedig az apja az igazából. Az egyik ápolónő a kórházas szekvenciában Wes Craven lánya. Freddy a stáblista szerint önmagát alakította - persze Robert Englund volt az, akinek maszkja olyan ijesztőre sikerült, hogy amikor a legkisebb szereplő először meglátta, sírva rohant a mamájához:) A kis Miko egyébként a játszóteres részben lévő rakétát és a megvarrt oldalú plüssdínót is megkapta (előbbit az apja vette meg neki, utóbbit ajándékként vihette haza), a sérülésmentes állatka a rendezőé lett. Amikor Heather felhívja Englund lakását, az általa beütött számok kombinációja az ismert Rémálom-dallamot adja ki. A játszótéren, amikor a késes kezűről van szó, az előtérben, homályosan látható egy kisfiú, aki zöld-piros csíkos pulóverben biciklizik át a képen. Az említett kórházi halál-jelenetet egy forgó szobában vették fel. A stáblista végén gyerekek éneklik a már sokat hallott versikét. Végezetül egy vicces név a szereplők közül: Star-Shemah Bobatoon (egy nővérke volt). A New Nightmare 14 millió dollárból készült és 18 milliót hozott vissza. Kivételesen a kritikusok elismerték, még úgy is, hogy nem hozott be túl nagy hasznot. Az eltelt évek alatt kultfilmmé vált, ezt a státuszt egy kisszámú rajongói közösség tartja fenn.

Röviden összefoglalva: Összetett történet, jó színészek, óriási főgonosz, szép effektek, bepillantás a kulisszák mögé (film a filmben), főhajtás a nagy előd előtt; emellett ijesztő, izgalmas és élvezetes! Egyetlen apró negatívum a túl hangos zene, de ez elnézhető. Mindenkinek ajánlom, akinek az első rész tetszett! (Ez még talán jobb.)

Pontozás:

imdb: 6.4 (5 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 5/5

Várható írások: A texasi láncfűrészes mészárlás.

Szólj hozzá!

Címkék: horror


2011.08.14. 23:03 Tévésámán

Piedone Afrikában (Piedone l'africano, 1978)

Az utolsó rész a Piedone-sorozatból, ami eddig még hiányzott a Filmrajongóról. Az egyiptomi epizód után úgy emlékeztem, hogy ez sokkal jobb, így anno sajnáltam, amikor lemaradtam róla. Most viszont, miután megnéztem, azt mondom, hogy a legjobb rész a hongkongi és vele kb. egy szinten van az első, a jelen esetben tárgyalt mű a második, az egyiptomi meg a harmadik.

A történet szerint Rizzo felügyelő (Bud Spencer) kap egy fülest Nápolyban, miszerint a drog Johannesburgból jön és összefüggésben van valamiféle gyémántokkal. Az informátor nem tud többet mondani, mert megölik. Hősünk így elutazik Afrikába, ahol újból találkozik egykori beosztottjával, a kétbalkezes, lármás Caputoval (Enzo Cannavale) és új segítőtársra lel az aprócska néger fiú, Bodo személyében. A pofonok ezúttal a szavannák szépséges tájain, a vadállatok birodalmában csattannak a rosszfiúk képén!

Ebben minden benne van, ami a sikerhez kellhet: egy nagy sztár, egy aranyos kisgyerek, szép tájak, Afrika vadjai és a hab a tortán a szemrevaló színésznő, Dagmar Lassander. A sztori nagyjából összefügg, Piedone motivációja érthető és a korrupt zsaru-trükk is nagyon jól működik. Persze becsúszik pár hülyeség, pl. a bunyók során egyszer nagyon látszik, hogy Spencer tudja, merre fog mozdulni az ellenfele; van egy baromira feltűnő vágás és érthetetlen, hogy a mentőautóban a négy gazember hogy nem veszi észre az ablakon kikandikáló Bodot. Én speciel egyetlen olyan poént találtam benne, ami még most is nevetésre késztetett; viszont láthatjuk Budot táncolni, a kisgyerek pedig majdnem annyit eszik, mint ő:D Negatívum, hogy Caputo marhára irritáló, ahogy Forgách Gábor hangján folyamatosan sipítozik; a gonosz fickó pedig egyáltalán nem félelmetes.

Néhány érdekesség: A filmben feltűnik az ...és megint dühbe jövünk! Bugsy-ja (az igazi nevét nem tudom). Bodot valójában Baldwyn Dakile-nek hívják, utoljára a '90-es évek elején szerepelt filmben. Szomorú apropója a most vetített Piedone-filmeknek, hogy Enzo Cannavale ebben az évben, március 18-án távozott közülünk, 82 évesen. Nyugodjék békében!

Piedone Afrikában nem olyan rossz, meg lehet nézni, de inkább ajánlom a hongkongit vagy az elsőt, mert viccesebbek, izgalmasabbak és nincs bennük ennyi marhaság.

Pontozás:

imdb: 6.2 (5 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 4/5

Várható írások: Wes Craven's New Nightmare, A texasi láncfűrészes mészárlás - 1977-ből. 

Szólj hozzá!

Címkék: spencer


2011.08.14. 15:32 Tévésámán

Háború a Földön (Battlefield Earth: A Saga of the Year 3000, 2000)

Nem tudom, ki hogy van vele, de engem érdekelnek a nagy bukások színészek, zenészek, filmek esetében, ezért sokat tanulmányozom az ezekkel foglalkozó listákat. Például így akadtam rá a wikipedia szerinti Legrosszabb Filmek Listájára, ami évtizedekre lebontva tartalmazza a legnagyobb mozgókép-ipari ballépéseket. Ennek az összefoglalónak van/volt néhány közös pontja az imdb Bottom 100-as gyűjteményével, és ezek egyike a Háború a Földön. Nem olvastam utána túlságosan sokat, de azt tudtam, hogy mindkét összeállításban igen előkelő helyet foglalt el, így valami hihetetlen szarra számítottam - ám legnagyobb meglepetésemre ez a mozi korántsem volt annyira rossz. Legalábbis számomra. Mivel viszont egy filmtörténeti darabról van szó, ezért most rendhagyó módon elsőként közlöm a saját véleményemet, aztán pedig a nemzetközi megítélést - csak tényeket. Nem vagyok filmkritikus, ezért ha elolvassátok ezt az írást, akkor majd eldöntethetik a végén, hogy nekem hisztek, vagy a hozzáértőknek. Vágjunk bele!

A 3000. évben járunk. Ezer évvel ezelőtt a Földet elfoglalták a psychlok, ezek a hatalmas termetű, ijesztő külsejű lények, akik aztán egyszerű bányász-kolóniává alakították bolygónkat, ahol az ember őskori körülmények közt, apró közösségekben vagy rabszolgaként élhet csak. Az űrlények technikája, de már puszta testi erejük is látszólag legyőzhetetlenné teszi őket. Egyik főszereplőnk Jonnie (Barry Pepper), egy fiatalember, aki megelégeli, hogy a mítoszok lényeitől várjon segítséget és elindul felderíteni, hogy kik is a Föld új urai, akikről az átlagember alig tudhat valamit. A másik "hős" pedig Terl (John Travolta), a psychlok biztonsági főnöke, aki bármit megtenne azért, hogy ótvar munkája alól felmentsék végre és hazatérhessen szülőbolygójára. A két teremtmény útja kereszteződik, mikor Jonnie-ból rabszolga lesz; Terl megbízatását pedig határozatlan időre meghosszabbítják, vagyis itt ragad. Az arrogáns, hatalommániás biztonsági főnök kieszel egy tervet, aminek segítségével rengeteg aranyhoz juthat, így megvásárolhatja szabadságát a feletteseitől. Ehhez viszont szüksége van emberi segítségre, mégpedig egy olyan emberére, aki képes lenne kezelni a bonyolult bányagépeket. Találjátok ki, kit választ ki erre a "megtiszteltetésre"? Pontosan, Jonnie-t, akinek rengeteg dolgot megtanít, ám az "emberállat" mégse lesz kezes bárány, hanem rögtön népe szabadságáért kezd harcolni. Vajon sikerül az embereknek újfent uralmuk alá hajtani saját planétájukat, vagy örök rabszolgasors és kihalás vár rájuk?

Elindult a film, és egy darabig suspense-elnek, vagyis nem láthatjuk az űrlényeket, még a nevüket sem tudjuk, csak az emberek babonáit halljuk. Aztán Jonnie-t követve eljutunk a világvége utáni Washingtonba, ami bár elég irreális (1000 év alatt simán összedőlnek azok az épületek, a kocsikból se sok maradt volna és így tovább), de hangulatos. Aztán jön a kihalt bevásárló központos levadászás és megismerjük a psychlokat. A nyelvük nagyon tetszett, szerintem a külsejük is jó lett, főleg Travoltáé. Ripacskodik, de azt mondom, hogy Terl alapból egy nagypofájú, ripacskodó alak, szóval emberünk jól játszik. (Itt már az angol nyelvű kollégák biztosan körberöhögnének.) Tetszett még, hogy láthatjuk az űrlények életét, nem csak akkor szembesülünk velük, mikor az emberi hős találkozik egyikükkel. Sőt, Terl több időt kap, mint Jonnie és ez nem baj, mert Barry Pepper egyetlen szimpatikus vonása, hogy külsejében hasonlít a Rhapsody of Fire énekesére. Valahogy idekeveredett Forest Whitaker, aki az űrlény-góré jobbkezét alakítja, és felismerhetetlenül, de megjelenik Kelly Preston (vagyis John Travoltáné) is. Mellettük még ismerős volt valahonnan az egyik fókuszban lévő embert játszó Kim Coates, nos ő az Idegroncs-derbiben a Tom Arnoldot üldöző nyomozó.

A véleményem: Jók voltak az űrlények, a belső intrikáik, a külsejük és a hangjuk. A sztori eleje érdekes volt, de aztán onnantól kezdve, hogy az embereket magukra hagyják a bányánál, egyszerűen borzalmas az egész. A végső nagy csata mindennek a legalja, szóval ennél hülyébb, átgondolatlanabb ötletet ki sem találhattak volna. Ez egyszerűen olyan szar, hogy szégyellem leírni, akinek van bátorsága, nézze meg, azt' megtudja. A két órás játékidő első fele még a nézhető kategóriában van, az a sok dolog, amivel támadták, nekem fel se tűnt, de csak addig, ameddig el nem kezdődik a "bányászat", mert onnantól már számomra is gagyi lett:D Én csak egy dolgot nem értettem: Mi az értelme van annak a jelenetnek, mikor Jonnie levágja egy hajtincsét és odaadja egy másik embernek? Még csak nem is egy nőnek adta, csak egy pali kapott, azt hittem, akkor már legalább mindenkinek ad, mint valami megváltó, de mégse. Totál baromság. Az imdbs adatlapján pedig annyi plot hole -t (történeti hiba) tüntettek fel, mint amennyit még egyetlen más filmnél sem láttam. Aki akar látni egy tényleg rossz filmet, az nézze meg, de más NE!:)

És most jönnek a tények. Innentől csak azoknak, akiket tényleg érdekel.

Tudjuk mi Travolta úr vallása? Ugyanaz, mint Tom Cruise-nak, vagyis a szcientológia, amit az 1950-es években talált ki egy L. Ron Hubbard nevezetű egyén. Ő volt az, aki a Battlefield Earth alapjául szolgáló regényt megalkotta. A könyv 1982-ben jelent meg és rá egy évre Hubbard kijelentette, hogy készül belőle a film; saját kezűleg írt meg hozzá három különböző forgatókönyvet, egy évre rá pedig már ment is a kampány. A szcientológusok nagy feneket kerítettek a készülő alkotásnak, amihez mindenféle ajándéktárgy készült; '84-ben versenyt hirdettek, amiben ezeket a cuccokat lehetett megnyerni, a fődíj egy komplett túra lett volna a forgatáson; a Hollywood Boulvard-on meg felállítottak egy 10 méteres, felfújható Terlt:) A nagy erőlködés ellenére a produkció a forgatás kezdete előtt bedőlt.

De Ron bácsi dörzsölt volt és a megjelenése évében küldött egy dedikált példányt a könyvből a már jó ideje egyháza tagjaként működő Travoltának, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a pályája csúcsán lévő színész segít majd megvalósítani a vallásalapító filmtervét. Az évek múltak, a Szombat esti láz sztárja mindig emlegette a könyvet és hogy mennyire szeretné átvinni a sztorit a vetítővászonra. Állítólag olyanokat mondott, hogy "a 3000. év Ponyvaregénye", "a sci-fik Schindler listája" meg hogy "olyan, mint a Star Wars, csak jobb". Én nem olvastam a könyvet, de annyit tudok róla, hogy vegyes megítélése volt, ráadásul elég hosszú (1050 oldalas). Láttam a Battlefield Earth-öt és ezek után azon gondolkodtam, hogy lehetséges jónak mondani egy olyan írást, aminek csak az első felében ennyi hülyeség található? [A könyv megjelent magyarul, két kötetben, pár hónapja láttam egy antikváriumban Budapesten.]

Az alkotás elkészültének útjába több dolog is akadályt gördített. Egyfelől rengeteg speciális effektet igényelt, így a költségei elég magasak lettek volna; másrészt a narratívára azt mondták, hogy naiv és idejétmúlt. A harmadik részlet pedig az egész dolog kötődése ehhez a különös valláshoz - hiába volt ott Travolta hírneve, a stúdiók megijedtek, hogy ezt Hubbard mozgalmának negatív megítélése elnyomja majd. Egy stúdióvezető azt nyilatkozta: "Egy átlagos filmben van tíz dolog, ami miatt megbukhat, ebben pedig van egy tizenegyedik is: a szcientológia. Ez valami olyan, amibe senki nem akar belefolyni." Egy névtelenségbe bukrolózó producer még durvábban fogalmazott: "A Háború a Földön dögszagot áraszt. Sohasem lett volna szabad elkészíteni. Ez Travolta 80 milliós hiúsági projektje."

És ezzel elérkeztünk a filmkészítés sarkpontjához, a költségvetéshez. Akkoriban létezett egy Franchise Pictures nevű független filmstúdió, ami arra specializálódott, hogy sztárok filmötleteit támogatja, amiket máshol nem hajlandóak pénzelni. Ők tehát beszálltak, melléjük pedig a német Intertainment is, akik cserébe a pénzért az elkészült mozi mellett még megkapták egyéb Franchise-alkotások terjesztési jogát. A főszereplőt játszó szcientológus sztár részt szintén vállalt a kiadásokból saját 5 milliójával. A pénz összejött, elkezdődött a forgatás. A 100 milliós büdzsé lefaragása érdekében Travolta lemondott szokásos 20 milliós gázsijáról, a felvételeket pedig Kanadában készítették, így fele annyiba került. De még így is ez volt a Kanadában addig forgatott legdrágább mű.

Ekkor történt egy kisebb kavarodás, mert a Szcientológiai Egyház először azt mondta, hogy az ebből befolyó összeg őket támogatja majd, később meg azt, hogy nem; Terl alakítójának ügynöke pedig kijelentette, hogy az egyház távol maradt a munkálatoktól. Sokan Hollywoodban attól féltek, hogy ha sikeres lesz a Battlefield Earth, akkor a pénzt Travolta új tagok toborzására használja majd fel. Erre ő megmondta, hogy azért akarja megfilmesíteni, mert egy király sci-fi, nem azért, mert Hubbard írta. Az utómunkálatok során a Mean Magazine nevű folyóirat megszerzett egy példányt a forgatókönyvből és azt egy másik író nevével, Sötét Erők címen körbeküldte pár stúdiónak. Csak negatív visszajelzések jöttek, olyanok, mint "a buta történeti szálat még ostobábbá teszik az elbaltázott párbeszédek és a nevetségesen sekélyes karakterek", meg olyanok, hogy "teljesen kitalálható történet, ami nem elég jó ahhoz, hogy kompenzálja az eredetisége hiányát". Valaki azt írta: "Olyan izgalmas, mint nézni, ahogy egy légy levegőt vesz."

Elkészült az alkotás és jöttek a bemutatók. Különös módon a promóció úgy nézett ki, hogy Hubbard könyvét újranyomták, ezúttal már a film plakátjára emlékeztető borítóval, Travolta meg körbejárta Amerikát és ezeket a könyveket dedikálta. Kiadtak akciófigurákat, köztük egy 28 centis beszélő Terlt:) Viszont gyorsan terjedt a mozi rossz híre, szájról-szájra, meg a kritikákkal is, így a bevétel rendkívül látványos mértékben kezdett csökkenni. A bemutatás ideje véget ért, a 44 millió dolláros kiadások mellett kevesebb, mint 22 milliót hozott be. Ha ez nem lett volna elég, kiderült, hogy a Franchise átverte az Intertainmentet, mert azt állították, hogy 75 millióba került a Battlefield Earth, a 31 milliós különbséget pedig elsikkasztották. A német cég ezért beperelte amerikai társát, aminek az lett a vége, hogy utóbbira kiszabtak egy 122 milliós büntetést és így a Franchise csődbe ment.

A Háború a Földön pénzügyileg a világ 12. legnagyobb filmes bukása, a kritikusok katasztrofálisnak nevezték és tulajdonképpen minden aspektusába belekötöttek. Az egyik érdekes dolog, hogy egy kivétel az összes jelenetét ferdén vették fel - ez nagyon sokakat zavart, de nekem fel se tűnt:) Aztán írták még, hogy túl sok lassítás van benne (ez valamennyire igaz), sorakoznak benne a fölösleges párbeszédek, ezek mellett kifogásolták a trükköket és az elképesztően hülye fordulatokat tartalmazó sztorit. Kapott azért néhány elismerést, hiszen Travolta és Whitaker párosát, valamint a dizájnt dicsérték. Szinte tökéletes egyetértés van abban, hogy a valaha készült egyik legrosszabb film, az Arany Málnát kiadó szövetség elnöke beválasztotta a 10 Legjobb Rossz Film közé, a Dallas-Fort Worth Film Critics Association pedig 2001-ben megszavazta a legrosszabb filmnek. Az évek során összesen 9 Arany Málnát kapott. 2000-ben a Legrosszabb Film, Legrosszabb Főszereplő (Travolta), Legrosszabb Mellékszereplő (Barry Pepper), Legrosszabb Mellékszereplő Színésznő (Kelly Preston), Legrosszabb Rendező (Roger Christian) és Legrosszabb Forgatókönyv (Corey Mandell és J.D. Shapiro) "díjait" kapta. Később megszavazták neki Az Utóbbi 25 Év Legrosszabb Drámája címet és 2010-ben Az Évtized Legrosszabb Filmjének járó "elismerést" is.

Következik egy pár idézet kritikusoktól. Jonathan Ross: "Minden szar a Háború a Földönben. Minden. A túlerőltetett zene, a hihetetlenül hülye díszletek, a borzasztó párbeszédek, a lapos alakítások, a béna speciális effektek, a kezdése, a közepe, de főleg a vége." Christopher Null: "A psychlok úgy néznek ki, mintha szteriod-függő raszták lennének." Mark Bunker: "Arra készült, hogy megismertesse L. Ron Hubbardot egy új generációnyi gyerekkel. Azért jött létre, hogy pozitív gondolatokat ültessen a gyerekek fejébe a szcientológiáról." Az egykor maga is ebbe az egyházba tartozó Lawrence Wollersheim azt mondta: "Nagyon fejlett tudatalatti üzenetek vannak elrejtve a Battlefield Earth eredeti kópiájában, ezzel titokban új tagokat toboroznak a mozinézők közül, valamint ráveszik őket, hogy ódzkodjanak a pszichiátriától és a jelenleg működő mentálhigiéniás szervezetektől." Az újságíró Duncan Campbell erre azt válaszolta cikkében: "Az egyetlen tudatalatti hang, amit észrevettem ebben a 121 perces filmben, az úgy a 10. perc környékén jött és úgy tűnt, mintha azt mondaná: Haaaagyd eeeeel eeeeezt aaaaa mooooziiiiit mooooost.":D Azt én is megfigyeltem, hogy főleg a játékidő elején, de állandóan az isteneket emlegetik és a szcientológia erről szól, nem? Szóval csak van valami kapcsolat a vallás és a film között... Tavaly az eredeti forgatókönyvet megalkotó J.D. Shapiro levelet írt a New York Postnak, amiben elnézést kért az elkészült filmért, ami nagyrészt rajta kívülálló okok miatt lett olyan, amilyen, mert szkriptjét teljesen átírta a már szóba került Corey Mandell. Shapiro azt mondta: "Csak egyszer láttam a filmet, a premierjén, de az is túl sok volt."

Végül néhány egyéb érdekesség: Eredetileg tervezték egy folytatás elkészítését, merthogy a film csak a könyv első felét meséli el. Ez viszont nem készülhetett el, ráadásul Travolta 2001-ben azt nyilatkozta, hogy sose volt ilyen terv. Ugyanebben az évben bejelentették, hogy a tokiói székhelyű Pine Com International egy 13 részes, részenként egy órás anime-sorozatot készít a könyvből, ám ezt a projekt megbukott és azóta sem lehet hallani róla. Barry Pepper azt mesélte a forgatásról, hogy igen rossz ellátás volt, ezért Travolta odautaztatta saját szakácsát és vele készíttetett ételt a stábtagoknak és a szereplőknek. Forest Whitaker megbánta, amiért szerepet vállalt ebben a műben. Egy átlagos psychlo 270 centi magas, nagyon szőrös és több mint 500 kilót nyom.

Ezek után én még mindig ki merem jelenteni, hogy láttam ennél sokkal rosszabb filmeket, de a hossza és a második felének agyatlansága miatt mégsem ajánlom senkinek.

Pontozás:

imdb: 2.4

Szerintem: 3/5

Hírek:

- Roger Christian rendezi a tök jó ötleten alapuló Prisoners of the Sunt, ám ez már így korántsem tűnik olyan vonzónak:D

- John Travolta felbukkan majd a The Expendables II-ben. 

- Barry Pepper állítólag benne lesz a The Lone Rangerben, ami Johnny Depp címszereplésével készül.

- Forest Whitakert legközelebb a Vipaka című horrorban láthatjuk.

Mivel ilyen rendhagyó filmről van szó, ezért belinkelek két videót - mindkettő angolul van. Az első a tárgyalótermes jelenet, ahol Terl megtudja, hogy a Földön ragad élete hátralévő részére; a második pedig a 2010-es Arany Málna díjátadó, ahol J.D. Shapiro óriási sikert aratva átveszi a Battlefield Earth-nek járó Az Évtized Legrosszabb Filmje díjat:)

Várható írások: Piedone Afrikában, Wes Craven’s New Nightmare, The Texas Chainsaw Massacre.

7 komment

Címkék: sci fi


2011.08.12. 17:25 Tévésámán

Amerika Kapitány: Az első Bosszúálló (Captain America: The First Avenger, 2011)

Avengers-felvezetés, utolsó felvonás. Az egyik legkorábbi szuperhős Amerika Kapitány, aki először 1941-ben lépett a képregények hasábjaira, Joe Simon és Jack Kirby révén. 70 éves története során több ember is magára öltötte a kék kosztümöt és kezébe vette a jellegzetes, elpusztíthatatlan anyagból készült pajzsot; a figura külseje is változott, de népszerűsége töretlen maradt. Ráadásul a Kapitány már 1944-ben meghódította a mozik közönségét, a most tárgyalt alkotás sorban az ötödik róla szóló film.

Steve Rogers (Chris Evans) alacsony, vézna, betegségre hajlamos fiatal férfi a második világháború idején. Egyetlen álma, hogy folytatva a családi hagyományt, katona lehessen, ám mindig elutasítják. A töretlen lelkesedésű fiatalember azonban nem adja fel, újra és újra megpróbál belépni a seregbe, egy nap pedig rámosolyog a szerencse, mikor a szuperkatona-szérumon dolgozó tudós (Stanley Tucci) felfedezi a benne rejlő óriási akaraterőt. A kis ember a sok izompacsirta közt nehezen boldogul, ám kitűnik eszével és önfeláldozó magatartásával, így végül őt választják ki tesztalanynak a kísérlethez. Az eredmény várakozáson felüli, Rogers már az átalakítóból kilépve egy náci kém nyomába ered, ám hősies akciója hiábavalóvá válik. De a média mégis felkapja és a sereg finanszírozási célból egy teljes revüműsort kreál a mintakatona köré, aki kap egy jelmezt, egy róla szóló dalt és egy méretes pajzsot. Egy nap előadás után megtudja, hogy legjobb barátját és még számos embert foglyul ejtettek a közeli ellenséges erődítményben. A csak Amerika Kapitánynak nevezett Steve mindenféle tiltás ellenére egymaga indul útnak, hogy kiszabadítsa földijeit, az akció pedig látványos sikert hoz. Innentől kezdve már a kétkedő tábornok (Tommy Lee Jones) is meg van győződve, hogy az új hősnek a frontvonalon a helye, így csatasorba állítják a Howard Stark (Dominic Cooper) cuccaival felszerelt szuperkatonát a rettegett náci szekta, a HYDRA ellen, aminek feje a hősünhöz hasonlatos erejű Vörös Koponya (Hugo Weaving). Az őrült gonosz a fél világ elpusztítására készül - vajon sikerrel járhat, vagy megállítja őt az elképesztő testbe zárt félénk brooklyni srác?

Először is, szerintem ez a figura gagyi. A külsejében nincs semmi érdekes, a képességei unalmasak, egyedül a pajzsában van valami extra. De nem lehet hibáztatni érte senkit, végülis nagyon-nagyon régi, és azok közül az ősi alakok közül csak kevesen állják meg a helyüket manapság. A filmbeli Steve Rogers egy szimpatikus fickó, nagyon tetszett benne, hogy egyfelől vakmerő és bízik az erejében, másfelől viszont magánemberként még mindig ugyanaz a srác, aki volt. Nem lesz hirtelen tökéletes katona, attól, hogy úgy néz ki és mert elvileg megvan minden képessége, hogy az legyen. Ellenfele, a Vörös Koponya már más tészta: jól néz ki, mert szörnyeteg; emellett fegyvergyártó, őrült és gonosz. Ám a filmben valahogy elsikkadt ez a menőség belőle, pedig Hugo Weaving elsőrendű színész - talán a forgatókönyv hibája. 1 jó pont, 1 rossz.

SZPOJLER GYÜN!

Az elején a kisember sorsának bemutatása életszerű, itt még nincs túl sok nyoma a fantasztikumnak, ezután pedig jön a "legkisebb fiú" története. A barátaimnak nem tetszett a már itt érezhető patriotizmus, ami a játékidő előre haladtával hatványozottan növekszik; engem azonban hidegen hagyott, hiszen egy Amerika Kapitány című mozira ültem be, mégis mit vártam volna?:) Amikor emberünk átalakul, akkor viszont jön egy tök jó Marvel-önreflexió: a gyerekek Captain America-képregényeket olvasnak, a szuperkatona pedig cirkuszi látványosság lesz, amit egy idő után mintha élvezne. Ez még akár a mai hollywoodi trendekre való rápirításnak is vehető, tehát mindenképpen el kell ismerni. Még 2 jó pont.

SZPOJLER VÉGE

Aztán ott vannak a színészek: Evans alakítása nekem tetszett; Tommy Lee Jones és Stanley Tucci szintén hozták a formájukat, a női főhős nem sok vizet zavar. Sajnos Weaving úr aligha tündökölhetett, de ahogy már írtam, szerintem ez nem az ő hibája volt. Kifejezetten idegesítő karaktert sem tudnék mondani, plusz Stan Lee most is beugrik egy jelenetre, ahol egy marhajó poént mond:D; Samuel L. Jackson meg ismét szemkötőt ölt. Erre így adok még 1 pozitív pontot.

De jönnek a levonások. Elsőnek az akció - vannak király pillanatok, mondjuk a lángszórósok, meg a páncélozott náci katonák, ám mindenkit túl gyorsan lenyomnak, gyakorlatilag nincs kihívás. A Kapitányt üldözik motorral, de a motorja helyett csak a hátán lévő pajzsra lőnek. Mikor elhajítja fegyverét, akkor abban a 10 másodpercben sosem lőnek rá, pedig nem golyóálló; az emberei között meg van olyan, aki keménykalapban mehet a harcba, sőt, a főhősnő hajadonfőtt megy lövöldözni. A HYDRA fegyverei egyszerűen túl erősek, mégis simán el tudják intézni őket; de van itt látványos giga-tank, elképesztő méretű Horten-repülőgép, meg misztikus energiával töltött lövedékek. 1 jó pont a repülőért, 1 rossz a felsorolt hülyeségek miatt.

A humor, ahol van, az tipikus mozis poénkodás, ami csak akkor üt, ha sok emberrel együtt, elsőre nézed - ez alól kivétel Lee úr szereplése:) A komoly, drámai elemek kezdetben jól működnek, utána viszont a fantasztikum elnyomja őket. Legalább a romantikus szálat eltalálták, elkerülve a klisészerű összeborulást. Ami még tetszett, az a két-három utalás a Thorra (világfa, a misztikus kocka) és Tony Stark apjának megismerése. Az amcsi propaganda ebben az esetben megkerülhetetlen, úgyhogy aki nem bírja az ilyet, az semmiképp ne nézze meg! (Még egy dolog, ami miatt bizonyos, hogy elsőként a tengerentúli piacra készült: a "szupercsapatban" van néger és ázsiai, ahogy a Thorban is.) 1 plusz pont, 1 mínusz.

Tehát, összesítésben 6 jó, 3 rossz, az egyenlő egy hármassal. Erről van szó: ez a mozi egy közepes alkotás. Vannak benne jó színészek, látványos dolgok, fantasztikum és dráma; de ha nem vagy amerikai, akkor irritáló lehet a túláradó kék-fehér-piros érzelemnyilvánítás; az ellenfél hiába karakteres alapfigura, egyszerű tucatgonosszá degradálódik; a futurisztikus technikai dolgok pedig szinte fel se tűnnek. Ugyanakkor még saját keretei közt sem túl reális az egész. A végső konklúzió levonása előtt azonban jöjjön

Néhány érdekesség: A projekt már 1997-ben elkezdődött, ám Joe Simon, az egyik alkotó, beperelte a Marvelt, mert nem volt egyértelmű, kit illetnek meg a Kapitány jogai, ez legalább három évre leállította a munkálatokat.  Simon még mindig él, 98 éves, a másik kitaláló, Jack Kirby viszont már nincs köztünk. Stan Lee kimaradt a figura megalkotásából, de ő volt, aki kiagyalta az eldobott pajzsot és több híres kalandot írt a karakternek. A 2007-2008-as forgatókönyvírói sztrájk újból betett a produkciónak, ám ezt a problémát sikerült áthidalni. Az alcím ellenére ez az utolsó elő-film A Bosszúállókhoz. Joss Whedon segített a forgatókönyv megírásában, a történetben pedig a '40-es évek sztorijait vonultatták fel és azt, hogy mihez kezdene Captain America a mai világban. Ez volt az utolsó Marvel-film, amit a Paramount terjesztett, a jogokat ugyanis megvette a Disney - ez viszont rosszat jelent a Bosszú Angyalaival kapcsolatban, mert tutira nem lesz elég erőszakos... (Ezt eltaláltam.)

Az első Bosszúállóban nincsen nyitóstáblista, de még főcím sem. Chris Evans már ezelőtt is alakított szuperhőst, ő volt Az Emberi Fáklya a Fantasztikus Négyes I-II-ben. Háromszor utasította vissza a felkérést, míg végül a producerek és a rendező (Joe Johnston - Jumanji) rábeszélték. Stanley Tucci azért vállalta a szerepet, mert így végre beszélhetett német akcentussal, ami régi álma volt. Hugo Weaving maszkot viselt a forgatáson, ám az olyan vastagnak bizonyult, hogy később muszáj volt számítógépes animációt alkalmazni a Vörös Koponya életszerűbbé tételéhez. A vékony, alacsony Steve Rogers-t szintén Evans játssza, a testét egy különleges módszerrel arányosan lekicsinyítették, úgy, hogy egy részét "kiradírozták". A gyerekek kezében látható képregénynek ugyanaz a borítója, mint az 1941-es első Captain Americáé. A mágikus kocka neve Tesseract. Az óriás-repülőgépet nem véletlenül neveztem Hortennek: a dizájnjához valós második világháborús gépeket és ötleteket használtak fel, amiket a német Horten-testvérek alkottak meg - ezeket csupaszárny repülőknek nevezik, a konkrét modell a H-XVIII-as volt. A Stark-kiállításon látható vörös, tűzálló ruha utalás az 1939-es Human Torch-ra, aki egy android szuperhős volt, a Timely Comics első kreációja - belőlük lett a Marvel, a Torch-ból pedig a Fantastic Four Johnny Stormja. Ez év februárjában megjelent egy 8 részes Captain America digitális képregény-széria, ami a hősök és a gonoszok előéletét mutatja be a mozi kezdetéig. Végezetül egy vicces név: Lex Shrapnel (a srác, aki a legjobb az elején a kiképzésen).

Cikkem tárgya 140 millió dollárból lett, eddig 254 milliót hozott, a kritikai fogadtatása nagyon jó lett. Chris Evans-t hat filmre szerződtették, az Amerika Kapitány forgatókönyvírói pedig már készítik a folytatást, tehát lesz második rész. Összefoglalásként egy idézet; Kirk Honeycutt, a The Hollywood Reporter újságírója írta: "A Marvel utolsó Avengers-előtörténeteként, a két Vasember és A hihetetlen Hulk után, ez a film egy kissé túl egyszerűnek, az alkotók rutinmunkájának tűnik."

Pontozás:

imdb: 6.9 (5 év alatt 0.6-ot csökkent.)

Szerintem: 3/5

Hírek:

- Chris Evans A Bosszúállók mellett elvileg benne lesz a Holdutazással/összesküvéssel operáló Luna című sci-fiben.

- Tommy Lee Jones a Men In Black 3-ban újból valagba billent pár idegent Will Smith oldalán. (Nagy film, de Jones csak mellékszereplő benne, írtam róla cikket.)

- Dominic Cooper a beszédes című Abraham Lincoln: Vampire Hunterben szerepel legközelebb (horror-vígjáték).

- Stanley Tucci a Jack the Giant Killerben és Az éhezők viadalában játszik jövőre (első fantasy, második sci-fi/dráma). (Bukott - csalódást okozott, utóbbiról elolvashatjátok a véleményemet a Filmrajongón.)

- A szerintem itt lényegtelen Dr. Arnim Zola alakítója, Toby Jones szintén benne lesz Az éhezők viadalában, ezen kívül a Tintin-moziban és a Snow White and the Huntsmanben - utóbbiban Chris "Thor" Hemsworth mellett. (A harmadikként említett műről készítettem bejegyzést.)

A moziban jöttem rá, hogy a 3D nem csak azért jó, mert szebb látványt tesz lehetővé, hanem arra is, hogy ne lehessen kamerás felvételt csinálni a filmről! (Plusz be lehet vasalni 170 Ft-ot szemüveg-használati díjként...) Várható írások: Háború a Földön, Wes Craven's New Nightmare, Piedone Afrikában, A texasi láncfűrészes mészárlás eredetije.

Ja és még valami: Ha megnézitek az Amerika Kapitányt, mindenképpen maradjatok a stáblista után!

3 komment

Címkék: szuperhős