Rovatok

Filmrajongó

Több mint 1000 bejegyzésből álló magyar nyelvű filmadatbázis, filmrajongóktól filmrajongóknak. Nem vagyunk kritikusok, nem vagyunk szakértők, csak két tv-néző, akik szeretik a filmeket:) Ha nem tudod, mit nézz este, vagy hogy megéri-e látni az adott filmet, keress rá (jobb oldalt a Kategóriák vagy A héten a tvben listában) és olvasd el a véleményünket róla! Erre a címre tudtok írni nekünk: jasonx@chello.hu

Hirdetés

Kategóriák

akció (122) áldokumentum (7) animációs (47) bekategorizálhatatlan (3) dokumentum (11) dráma (233) fantasy (125) háborús (15) hill (17) hírek (34) horror (180) kaland (69) katasztrófa (4) krimi (58) magyar (46) musical (11) néma (10) paródia (30) rövidfilm (1) sci fi (141) spencer (22) sport (36) szatíra (6) szuperhős (90) thriller (53) történelmi (17) vígjáték (429) zene (45)

Friss topikok

2011.05.10. 20:51 Tévésámán

Thor (2011)

Baráti társaságom kitalálta, hogy menjünk moziba és nézzük meg ezt. Engem nem annyira érdekelt, senki se volt biztos, hogy igazán jó lesz - azért biztosítéknak ott volt Natalie Portman, Anthony Hopkins és a 3D által ígért lenyűgöző látványvilág. Hogy ebből mennyi jött be? Olvass tovább és a sztori ismertetése 
után megtudod;)

Egy másik dimenzióban, egy messzi világban hatalmas harcosok élnek, akik sokszor meglátogatják a Földet - az ősi vikingek isteneknek tekintették őket. Királyuk, a 
Mindenek Ura, Odin (Hopkins) már nagyon-nagyon öreg és lassan készül hogy átadja trónját egyik fiának. Vajon kit választ majd? A rendkívül erős, ám arrogáns, dölyfös 
Thort (Chris Hemsworth) vagy a látszólag békésebb, diplomatikusabb Lokit (Tom Hiddleston)? A mérleg nyelve elvileg Thor felé dől, ám ő nem várja meg, hogy az ölébe hulljon a dicsőség - inkább elindul négy bajtársával és testvérét is magával viszi, hogy betörjenek az ősi ellenség, a jötün jégóriások birodalmába... Tette viszont nem várt következményekkel jár, Odin ugyanis közbelép, és súlyos büntetést mér rá: elveszi tőle a hatalmát és fegyverét, a Mjölnirt, majd száműzi fiát a Földre...
És itt kezdődik a történetünk, aminek során az egykori istennek bizonyítania kell, hogy megfelelő lenne királynak, meg kell védenie újdonsült barátait és szerelmét (Portman), közben pedig számolnia kell az otthonára leselkedő belső és külső veszélyekkel is! De Thor most már csak egy gyarló ember, vajon képes lesz helytállni így is?

Thor az egyik leghíresebb amerikai képregényhős, aki már több mint 40 éve harcol a gonosz erőivel a nyomtatott képkockákon. Alapvetően nekem az volt a gondom a figurával, hogy olyan mint Superman: a külseje nem valami érdekes, túlontúl erős - nincs méltó ellenfele. Érdekes persze, hogy egy ennyire közkedvelt figurát az északi mitológiából vettek kölcsön és nem maguk találtak ki, de ezen kívül semmi különleges nincs a mennydörgés urában...
A mostanság elsősorban a Pókember-szériával azonosított Sam Raimi már 1990-ben meg akarta filmesíteni ezt a karaktert, és ezek után még jó 21 évet kellett várni, mire 
elkészült a Thor-mozi. Gyártótól-gyártóig, rendezőtől-rendezőig, forgatókönyvírók során haladt végig a történet - hol túl drága lett volna, hol nem vállalták, volt akinek épp akkor járt le a szerződése, így nem is foglalkozhatott vele, stb., és ez így ment hosszú-hosszú ideig...

Az itt tárgyalt 2011-es filmben az alkotóknak egészen sikerült eltalálni és kissé érdekesebbé tenni ezt a szuperhőst. A filmben Thor úgy viselkedik kezdetben, ahogy az 
elvárható valakitől, aki úgy élt addig, hogy bárkit vagy bármit legyőzött - és aztán később ebből adódnak majd a konfliktusok, mert ugye elveszti az erejét, de az önhittségét nem... A Földön töltött idő alatt van pár remek poén, a legjobb talán az étkezdében a bögrés:) - ugyanakkor a fényes Asgardban van valami megfoghatatlan hidegség, komolyság, ami szöges ellentétben áll a mi világunkkal. Ahogy azt már kitalálhatta az olvasó, a 3Ds látványvilág az utóbbi helyszínen tényleg monumentális, ezen kívül a jó egy évtizede bevett "kék színnel ijesztgetnek minket"- motívumot maximálisan kihasználhatták a jégóriások hazájának megjelenítésénél - a térhatás ott is nagyon jól mutat.

A rendező nem más, mint Kenneth Branagh, az angol színjátszás egyik mestere - különös választás egy Marvel-filmhez nem? Branagh gyermekkora óta rajong Thorért, ezért kitűnő választás volt - Anthony Hopkins szavaival élve "ezt az istenekről szóló képregény-történetet átszőtte shakespeare-i atmoszférával". Elsősorban az V. Henrik című dráma szolgált alapul, hiszen az egy fiatal királyról szól, aki megmérettetéseken és büntetéseken megy keresztül, háborút vív, egy másik földről való lányba lesz szerelmes és ott van még a legendás szerző utánozhatatlan karakter-fejlesztése is - ezeket mind megpróbálták belenyomni a meglévő keretekbe. A megvalósult filmben tényleg van valami magasztosság, az itt felvonuló isteni figurák túlmutatnak a képregények világán.

 

A címszereplőt játszó Chris Hemsworth-t eddig sorozatokban láthattuk, meg az új Star Trekben ő volt Kirk apja, de most biztosan elindul a világsiker felé. Külsejében igazán harcoshoz méltó és simán elhihető róla, hogy északi férfi, a játéka sem rossz. Natalie Portman most is gyönyörű, egy tőle egész szokatlan kutatónő-szerepben - 
azért nem egy hűdekomoly tudósról van szó, a karaktere inkább egy okos, de mégis bájos, olyan kislányos nő:) Anthony Hopkins fantasztikus Odinként, remek választás volt. Szerintem Tom Hiddleston se rossz, már valahogy a megjelenése is vészt jósló, a tekintete jeges, az egész figurája a játékidő során egyre inkább visszataszítóvá válik.
A mellékszereplők közt találjuk Stellan Skarsgardot (A Karib-tenger kalózaiban Bocskor Bill), Rene Russot, Clark Gregget (Vasember 1 óta a S.H.I.E.L.D. ügynöke, Coulson), valamint felbukkan még Stan Lee (tudtam, hogy hol fog jönni:D) és az író J. Michael Stranczynski (aki a Babylon 5 atyja is). Kiemelném még az Idris Elba által alakított Heimdallt, ő egy marhajó karakter; Colm Feore Laufey királyát (a legfőbb jégóriás), aki igazán ijesztőre sikeredett; na meg Ray Stevenson Volstaggját, ő meg vicces és az egyetlen igazán vikinges külsejű alak. Meg még ott a Destroyer nevű animált szörny, az is rohadtjó lett!

A történettel végülis semmi gond, bár rengeteg kitalálható dolog van benne, plusz ugye ha ismered a Marvel világát, akkor nem fognak meglepetések érni. (De egyébként sem...) Ha már történet: aki teheti, az várja meg a stáblista végét, mert ott van még egy jelenet, egy olyan, ami egészen megváltoztatja az addig látottakat!
Ja és van egy kérdésem: ha a jégóriások tudnak bármilyen fegyvert létrehozni jégből (a puszta levegőből), akkor miért nem csinálnak maguknak páncélzatot is?

Érdekességek: Chris Hemsworth-nek nem esett nehezére a kalapács forgatása, mert egy időben építőmunkásként dolgozott. Ahhoz, hogy elérje azt a külsőt, amit a filmben is láthatunk, hat hónapos kimerítő edzéstervet hajtott végre, amihez speciálisan előírt óriási kalóriamennyiséget fogyasztott minden nap. Natalie Portman elsősorban 
Branagh miatt vállalta a szerepet, azt nyilatkozta, hogy egy képregény-film az ő rendezésében egészen őrült ötlet, így nem hagyhatta ki:) Colm Feore maszkját öt órába tellett felrakni. Tom Hiddleston három legendás filmest választott inspirációul Loki eljátszásához: Peter O'Toole-t, Jack Nicholsont és Clint Eastwoodot. Ez Anthony Hopkins első képregényen alapuló munkája - egy interjúban elmondta, hogy nem tudott semmit a sztoriról, mikor elvállalta a feladatot; az apa-fiú kapcsolat ábrázolása és ennek központi szerepe miatt volt vonzó számára az ajánlat. Mikor Odin és Thor alakítói először látták meg egymást teljes páncélzatban, Hopkins állítólag azt mondta Hemsworth-nek: "Istenem, itt nincs is szükség a játékunkra, igazam van?" Idris Elbát több támadás is érte, amiért őt választották Heimdallnak, ugyanis egyesek nem nézték jó szemmel, hogy legyen egy néger is az asgardi istenek közt - a színész erre csak annyit mondott: nevetséges. Stan Lee mindig is szerette volna eljátszani Odint, de látva a választott színész teljesítményét, meg volt elégedve - saját aprócska szerepéről pedig viccesen azt nyilatkozta, hogy "meghatározó a filmben":) Elba négy produkcióra szóló szerződést kötött a Marvellal, Russo pedig szintén szerződött az esetleges folytatásokra - azonban egyikük sem lesz benne a Thor legközelebbi felbukkanását jelző Avengers-ben. A fegyvertárban látható egy rövid ideig a képregény-univerzum egyik nagy erejű mágikus tárgya, az Eye of Agametto  - ez az a különös színű szemgolyó, ami az őrök után néz. Emellett az egyik leghíresebb, szintén óriási hatalmú fegyvert, az Infinity Gauntletet is elkészítették, ennek viszont (eddig) nem volt szerepe a mozi(k)ban. Végezetül két vicces név: Dale Godboldo (egy ügynök) és Dakota Goyo (a fiatal Thor).

A Thor 150 millió dollárból lett, eddig 242 milliót hozott, de mivel még bőven vetítik, így sokkal több haszonra számíthatnak még az alkotók. A kritikusok nagyrészt pozitív 
véleménnyel vannak róla.

Egy kora nyári kasszasiker - elszórakoztat, de nem igazán nagy szám, nem is biztos, hogy érdemes másodjára is megnézni.

Pontozás:

imdb: 7.6

Szerintem: 4/5

Hírek:

- Kenneth Branagh legközelebb ismét színészként dolgozik majd, a My Week with Marilyn című drámán, Emma Watson és Judi Dench partnereként.

- J. Michael Straczynski írja a World War Z névre hallgató zombis apokalipszis-mozit, aminek a főszereplője Brad Pitt lesz.

- Chris Hemsworth az alábbi filmekben szerepel hamarosan: The Cabin in the Woods (horror), Avengers (ismét ő lesz Thor) és állítólag benne lesz a Snow White and the 
Huntsman
ben (fantasy) is.

- Tom Hiddleston szintén újra eljátssza Lokit az Avengers-ben.

- Stellan Skarsgard ugyanígy benne lesz a szuperhősöket egyesítő alkotásban, valamint ő lesz Martin Vanger a Tetovált lány amerikai verziójában - mostanság pedig Lars von Trier legújabb állatságában, a Melancholiaban nézhetjük meg.

- Idris Elba a Prometheus-ban (sci-fi) és a Ghost Rider: Spirit of Vengeance-ben játszik az elkövetkezendőkben.

- Ray Stevenson lesz A három muskétás 3D Porthos-a. (Most ez komoly? Azért csinálnak egy ezredik Három testőrt mert most lehet 3dben?!)

- Az itt megismert figurákkal készült el a Thor: Tales of Asgard című rajzfilm, ami mostanában jön ki.

- Bár nem igazán ide tartozik, de az egyik kaszkadőr adatlapján találtam meg, hogy tvre készül élőszereplős Wonder Woman-film Cary Elwes-szel és Liz Hurley-vel! (De nem utóbbi lesz a Csodanő.)

Várható írások: Excalibur, Druidák.

1 komment

Címkék: szuperhős


2011.05.09. 11:13 Tévésámán

Kőkemény igazság (Jury Duty, 1995)

Pauly Shore neve a "mai generációnak" nem sokat mond - ez az úriember volt a '90-es évek Ben Stillerje/Adam Sandlerje. Nem túl jó filmeket csinált és nagyjából mind egy kaptafára ment: a középpontban mindig az által alakított fura srác áll, aki akarva-akaratlanul bekerül egy számára totál idegen, személyiségével teljesen ellentétes környezetbe, amit aztán saját képére formál és nagyon is megfelel mindenféle elvárásnak, vagyis ő lesz majd a végén a nagy király. És amit még mindenképpen meg kell említeni: az ÖSSZES Pauly Shore-film magyar címében szerepel a "kő" szócska (Kő egy csapat, Kőbunkó, Kasza-kő, stb.).

Emberünk ezúttal kedves mamájának köszönhetően elveszti otthonát és mivel sztriptíztáncosként nem tud karriert befutni, ezért kénytelen valami új állás után nézni. Szerencséjére behívják törvényszéki esküdtnek, ő pedig kibulizza magának, hogy a lehető leghosszabbnak ígérkező tárgyaláson kapjon szerepet - nevezetesen a gyorséttermes gyilkos eseténél.
Az élelmes főszereplő azt is eléri, hogy jobb szobát és kiszolgálást kapjon társainál, innentől fogva pedig már csak annyi a dolga, hogy az egyébként is elképesztően hosszúra nyúló tárgyalást még inkább elnyújtsa valahogy. Azonban egy nap felmerül benne a kétség, hogy a megvádolt személy mégsem a keresett őrült gazember - de vajon meg tudja-e győzni a többi esküdtet igazáról, képes-e változtatni a szörnyű ítéleten és fel tudja-e göngyölíteni az ügyet egyedül?

Aki egy kicsit jártasabb a régi filmek témájában az már ennyiből rájöhetett, hogy a Jury Duty a legendás Tizenkét dühös ember (rosszul sikerült) paródiája. Persze, az "Another..." kezdetű akármicsodák és a Horrorra akadva-széria után az embereknek már mást mond a paródia szó, de jelentem, hogy tizenöt éve se mindig tudtak ebben a műfajban jó filmet csinálni.

Az első tíz percet nem láttam, mert még az előző bejegyzést fejeztem be, de a szobámba beszűrődő hangok alapján nem maradtam le semmiről - sőt. Odáig, hogy elkezdődik a tárgyalás, gyakorlatilag ez az izé nézhetetlen. Shore egy igazi tenyérbemászó hülyegyerek, a kutyája egy ronda patkányszerű dög és a legtöbb mellékszereplő se szimpatikus. A poénok mára már nagyon megkopottak, de asszem saját korukban sem ütöttek igazán. Én konkrétan két jó viccet tudok felsorolni a filmből (ha nagyon akarom, akkor hármat). Onnantól fogva, hogy hősünk tényleg az igazságért kezd küzdeni, onnantól lesz jó az egész, de ez csak az utolsó fél óra, tehát a teljes mű háromnegyede értékelhetetlen.

A mellékszereplők közt ott az akkoriban szexbálványnak számító Tia Carrere, a valahogy idekeveredett Stanley Tucci és a maffiózószerepeiről híres Abe Vigoda (Keresztapa, Balhé), aki ezúttal a törvény másik oldalán álló karaktert alakít. A többi esküdt közül ismerős lehet még Billie Bird, akit a Rendőrakadémiában láthattunk Tackleberry idős hölgy-másaként; Richard T. Jones, a Reneszánsz ember Leroy-a; Siobhan Fallon, akit pl. a Totál káoszban vagy a Négybalkézben nézhettünk meg és Brian Doyle-Murray, az Idétlen időkigben a fő mormota-mester vagy mi:)

Néhány egyéb érdekesség: Stanley Tucci karakterét angolban Franknek nevezik, magyarul valamiért Tednek. Shore első szobatársát, a Richard Riehle által alakított Baisley-t angolban igazgató úrnak, magyarban tanár úrnak szólítják - Riehle egyébként jelenleg 11 filmen dolgozik. Egy vicces név a stábból: Y. Hero Abe (ő volt a japán riporter).
A Kőkemény igazság 17 millió dollárt hozott, a költségeiről nem tudok. A neves kritikus, Roger Ebert úgy fogalmazott: "Pauly Shore ebben a moziban olyan, mintha hosszúra növesztett körmökkel nagyon lassan és rendkívül hangosan karmolásznának egy hatalmas táblát" valamint hogy "az ő humora azoknak az embereknek tetszhet, akiknek a magabiztossága és a szociális érzéke annyira a mélyponton van, hogy humort vagy kielégülést találnak abban, ha egy még náluk is sikertelenebb karaktert nézhetnek". A Rotten Tomatoes filmkritika-weboldalon 0 azaz nulla százalékot kapott a 100-ból:)
Pauly Shore-t anno a Legrosszabb Színész Arany Málnájával jutalmazták ezért az "alakításáért".

Összefoglalva: Két-három poén, sok unalom, sok faszság, Tia Carrere, Stanley Tucci - ennyi az egész. Igazából nem ajánlom, viszont én magam is szívesen megtekinteném az ennél ezerszer jobb Kő egy csapatot, csak azt meg sosem adják...

Pontozás:

imdb: 3.6

Szerintem: 2/5

Hírek:

- Stanley Tuccit legközelebb az Amerika Kapitányban és a Jack the Giant Killerben nézhetjük majd meg.

- A vádlottat alakító Sean Whalen benne lesz a Vs. című készülőben lévő szuperhősös moziban, ahol is egy csapat hőst elrabolnak nemeziseik és egy halálos kihívás-sorozat elé állítják őket - szerintem jól hangzik!

Várható írások: Thor.

Szólj hozzá!

Címkék: krimi paródia vígjáték


2011.05.08. 13:54 Mozsárágyú

Detroit Rock City (1999)

     Gene Simmons ugyebár hazánkfia, szóval ha megkérnénk, hogy magyarul mondja el a véleményét a filmről - amelynek producere is volt - , nyilván kijelentené, hogy kurvajó.

     Egészen egyszerű, mégis nagyszerű a történet, és tele van kiaknázható lehetőségekkel; 1978-ban 4 középsulis Kiss-őrült a banda detroiti koncertjére készül, de egyikőjük bigott anyjának köszönhetően a 4 jegy lángok martalékává válik. Utolsó esélyként tekintenek egy menő rádióműsor nyereményjátékára, aminek segítségével mégis eljuthatnak az eseményre... és mivel ez még csak a film első negyed órája, valószínűleg ez se jön be nekik.

     A srácok totál különbözőek, csak a határtalan szerelmük a 4 festett bácsi zenéjéért egyezik bennük. Meg persze, ha valami hupákolásban való részvételről van szó, akkor is egy véleményen vannak. Hawk (Edward Furlong) saját zenekaruk énekese, jelentős lámpalázzal, Jam (Sam Huntington) anyja árnyékában éli mindennapjait, ő a kedves, udvarias gyerek. Trip (James DeBello) nevéből már kitalálható, hogy egy rohadt narkós, aki nélkül viszont egész unalmas lenne a film. Lex (Giuseppe Andrews) pedig a diszkópatkányoknak fájdalmas halált kívánó egyén. Ahogy az lenni szokott, több akadály is eléjük gördül, de barátságuk kiállja a próbát és végül még a szerencse is rájuk kacsint.

     És természetesen csajok is feltűnnek, és megannyi hülye jelenet. Aki valaha is érzett el nem múló imádatot egy zenekar iránt és volt tizenéves, az mind együttérez majd a 4 jófej marhával, felidéződhetnek lelkének legbelsőbb bugyraiban a középiskolában eltöltött évek. Végül pedig mindenki rájön majd, hogy a rockzene örök és halhatatlan, de ez egyértelmű. Amúgy a fel-felhangzó diszkónótáknak is igen nagy rajongója vagyok én. Igazán sajátos elegyet alkot a filmben felcsendülő T-Rex után mondjuk egy Hot Chocolate-szerzemény. Aztán van itt még Thin Lizzy, Golden Earring, Sweet, igazi nagyágyúk, mint a Black Sabbath meg az AC/DC. Ramones, Santana, ELO, még Bowie úr is tiszteletét teszi, szóval van miből válogatni. És egészen véletlenül helyenként egy bizonyos Kiss nevű társulás nótái is hallhatóak. Mert lényegében a zene a fő alkotóelem, meg persze a röhögés.

     Így leírva, látom, hogy semmi értékelthetőt nem osztottam meg az olvasókkal, egy póknak is száz a térde; ez egy szórakoztató film.

Na most akkor, idehelyezek egy érdekes linket, amelyből kiderül, hogy Gene Simmons egy remek fickó. Kicsivel lejjebb található majd maga a lényeg, Demon fejét kell keresni az oldalon.

http://www.bumerang.hu/?ezaz=2_20100218#8

1 komment

Címkék: zene vígjáték


2011.05.07. 16:46 Tévésámán

Igazság Ligája: Két Földi válság (Justice League: Crisis on Two Earths, 2010)

Valami van a blog.huval, az tuti. A múltkor egy 40 perces rémálom volt összerakni a Vasember 2-bejegyzést, se 8-as, se 9-es Explorerrel nem működött - remélem mostmár megcsinálták. Tudom, persze, mindenki FireFoxot meg Operát használ, csak én vagyok ilyen elmaradott, dehát ez van, én meg vagyok elégedve az Explorerrel.
Nade térjünk a tárgyra!
Ismét szerencsém volt az HBOn megtekinteni egy egész estés DC Universe-rajzfilmet, a másodikat, ami az Igazság Ligájáról szól. A véleményemet majd később, előbb lássuk a sztorit:

Mialatt az Igazság Ligája (Superman, Batman, Wonder Woman, Green Lantern, Flash és Martian Manhunter) új főhadiszállásukat építik a világűrben, a Földön megjelenik Lex Luthor. Azonban ő nem az a Lex Luthor, akit mi ismerünk, hanem egy párhuzamos dimenzióból jött szuperhős! A különös jövevényről kiderül, hogy az, akinek mondja magát és szüksége van a segítségre, otthonát ugyanis a Szindikátus néven ismert szuperbűnözők csoportja tartja rettegésben - akik történetesen a Liga tagjainak alternatív verziói. Hőseink fontos döntés elé kerülnek: Segítsenek a furcsa idegennek és hagyják itt planétánkat? Egyáltalán rájuk tartozik egy másik dimenzió harca? És ha elvállalják a feladatot, vajon van esélyük a rettentő erejű Szindikátussal szemben?

Ez a rajzfilm rohadtjó volt.
Egyrészt az ismert figurákat új külsővel láthatjuk (főleg a marslakó néz ki nagyon jól az új alakjában), másrészt fordulatos, izgalmas sztorit rittyentettek nekik és még egy igen érdekes gonoszt, Owlmant is megismerhetünk - ő Batman őrült változata.
Superman most nincs annyira előtérben, Batman ismét remekül kiismeri az ellenfeleket és nagyban hozzájárul a győzelemhez, Wonder Woman és Green Lantern háttérben maradnak, Flash vicceskedik, J'onn pedig reflektorfénybe kerül - még a szerelem is rátalál! Sőt, az új Luthor is jó arc, tetszik a páncélja is.

Lássuk az ismertebb eredeti szinkronhangokat!
Superman: Mark "NCIS" Harmon, Batman: William Baldwin, Luthor: Chris "Mr. Big" Noth, Superwoman (Wonder Woman gonosz mása): Gina Torres [Firefly-Serenity], Owlman: James Woods, az elnök: Bruce Davison (az X-Menben a szétfolyó szenátor:)).

Néhány érdekesség:
A Crisis on two Earths a Justice League rajzfilm-sorozat első és második évadját összekötő, el nem készült Justice League: Worlds Collide-ból lett. Ebből azért nem lett semmi, mert nem volt elég ember, hogy az új sorozat és a film egyszerre készülhessen. Dwayne McDuffie, az író 49 évesen ezév februárban hunyt el - szívműtétje közben komplikációk léptek fel. Owlman nevét a magyar szinkronban Olmennek ejtik. James Woods szövegét műholdas kapcsolat segítségével vették fel - Woods maga ott se volt a stúdióban.
A Két Földi válság egyenesen dvdre jött ki, de a rajongóktól nagyszerű elismeréseket kapott.

Én is csak megerősíteni tudom ezt, ez a film rendkívül jól sikerült. A régi kedvencek új köntösben tálalva, egy remek sztori, király akciók, karakteres mellékszereplők és amit még nem is mondtam: egy csomó tök jó poén! Aki szereti a JL-t, az mindenképpen nézze meg, de aki egy igényes animációs akciófilmet vagy egy nagyszerű szuperhős-kalandot akar látni, az sem fog csalódni benne!

Pontozás:

imdb: 7.0

Szerintem: 5/5

Hírek:

- A rendezőpáros, Sam Liu és Lauren Montgomery jelenleg Frank Miller kultikus képregényét, a Batman: Year One-t öntik animációs formába.

- William Baldwin a High Midnight című vámpíros horrorban lesz legközelebb látható (is).

Várható írások: Kőkemény igazság, Detroit Rock City.

3 komment · 1 trackback

Címkék: szuperhős animációs


2011.05.05. 18:37 Tévésámán

Vasember 2. (Iron Man 2, 2009)

  

A Vasember az utóbbi évek egyik legjobb szuperhősös filmje lett. Van benne minden, ami kell: A hamvából feltámadó főnixmadárként szárnyaló Robert Downey Jr., aki Tony Starkként nagyszerű dumát lök és tök szimpatikus, vicces főhős; a kopasz és szinte felismerhetetlen Jeff Bridges, aki kitűnő, karakteres főgonosz; a gyönyörű és vörös hajjal nagyon cuki Gwyneth Paltrow és mindez megspékelve látványos akcióval, poénokkal, háborúellenes felhangokkal és rockzenével - mi kellhet még? Nos, pár évvel később elkészült a folytatása, amiben mindent meg akartak duplázni, ami az előző részben volt, de ez valahogy nem jött össze... 

Miután Tony Stark felfedte a nyilvánosság előtt, hogy ő a Vasember, rengeteg dologgal kell számolnia. Egyrészt médiasztársága mellett igazi hőssé válik, így még több figyelem vetül rá; másrészt a szenátus és a katonaság el akarja venni tőle a páncélzatát. A bajokat tetézi a tehetségtelen, de gazdag Justin Hammer (Sam Rockwell), aki le akarja mosni Tony-t a technológiai versenypályáról; a rejtélyes Ivan Vanko (Mickey Rourke), aki valahogy képes volt saját otthonában lemásolni a miniatűr ARK-reaktort és még egyéb meglepetéseket is tartogat; na meg az ismét mindenáron a "helyes" utat követni akaró Rhodey (Don Cheadle). És mellettük hősünknek meg kell küzdenie az őt fenyegető súlyos palladium-mérgezéssel és a cége is kezd a fejére omlani... Vajon ki tud majd mászni Vasember a csávából vagy a fémruha lesz a koporsója?

 

Itt jönnek SZPOJLEREK, úgyhogy csak az olvassa el, aki már látta.

 

Mi az, ami jó volt benne?

Mickey Rourke, Scarlett Johansson, a War Machine és a Hammer-robotok. Az akció is tetszett, pláne amiben az előbb említett szereplők is benne voltak. A holografikus tervező-részleg, Stan Lee felbukkanása és a sokszor lehengerlő látvány is ott volt a szeren.

De mégsem jó az egész. Valahogy el lett cseszve, a sztori nem klappol, hiába a jó karakterek és a jó színészek; hiába a szép képi világ és a látványos csaták, az egészben nincs lélek...

Az "igazi", képregénybeli Starknak is meg kell küzdenie démonjaival, de itt valahogy nem tudtam együttérezni Downey Jr. karakterével. Paltrow-nak leginkább idegesítő jeleneteket adtak, Pepper itt korántsem olyan cuki, mint az előzményben és szinte nem is lényeges. Don Cheadle-nek annyira fura arca van, de sokkal jobb színész, mint Terrence Howard, szóval én örülök a váltásnak, bár az szar, hogy egy ilyen pofából lesz a tök király War Machine... Scarlett Johansson abszolút mellékes, szép és elver jópár bunkót is, de ha nem lenne benne, annyira nem hiányozna:) Sam Rockwell mindig seggfejeket játszik, ez itt sincs másként, kár, hogy valamelyik vasöklű nem törölte jól képen...

Az abszolút favorit Mickey Rourke. Olyan csúnya, olyan laza, nyugis, rejtélyes - egyszerűen király! Nálam ő viszi a pálmát. Mellékszerepekben még feltűnik ismét maga a rendező-producer, Jon Favreau, aki ezúttal jóval több szerepet íratott magának; valamint Samuel L. Jackson mint Nick Fury.

Az eseményeknek nincs egy összefüggő főszála: Van a titkos kór, ami rágja hősünket - ehhez a vonalhoz kapcsolódik Jackson és Johansson is. Van Hammer, aki az elején csak úgy van, később meg üvöltözik, és végül ugye lefőzik. Van Vanko, aki jön, odabasz, elkapják, aztán mozgósít egy robot-sereget és megint jól odabasz, de megint lenyomják. Nagyon háttérben van még a Pepper-Tony szerelmi szál, ami végül finoman előremozdul, de egészen addig semmi értelme nincs. És van még a magánéleti válság + apa-fia-kapcsolat, ami meg a nagy áttöréshez vezet. Ezeket kis akció-részek meg egy csomó pici utalás az érkező Avengers-mozira választja el egymástól.

A komolykodás és a sok probléma együtt nem jönnek ki túl jól, ezen kívül az eredeti szinkron negyede oroszul és franciául van - tudom, lehetett volna felirattal nézni, de nem szeretem a feliratot... Valahogy minden együtt már túl sok, ennek a fele is elég lett volna egy mozira. Gondoljunk csak bele, az Iron Manben szinte végig a terroristák jelentik a fenyegetést - ők döbbentik rá Tony-t a sok rosszra, amit a cége okozott és aztán végül ők vezetnek el Obadaiah Stane-hez is. Mindez szépen felépítve, jól jelenik meg.

De itt már nincs ilyen - ha akarom, akkor a mérgezés-szál a fő sztorivonal, amibe bekapcsolódnak az Avengerek és Tony apja a múltból, de akkor meg a Vanko-Hammer-vonal nem kéne bele és még ott az "add át a páncélod, mert így helyes" is, ez már így tumultus az eseménysorban. Ugyanezt le lehet vezetni visszafelé is, ha a másik irányzatot tekintjük a főárnak.

Szerintem úgy lehetett volna ezt jól megcsinálni, ha arra hegyezik ki az egészet, hogy Iron Man és War Machine rivalizálnak, aztán összefognak egy nagy ellenség ellen, aki lehetett volna Vanko és a társa Hammer - igaz, hogy ez egy klisé, de egy jól bejáratott klisé és sokkal élvezetesebb lett volna a mozi, mint így.

Talán az egész mögött a forgatókönyvíró Justin Theroux áll (Trópusi vihar). Őt Downey Jr. javasolta, lehet, hogy az ő írása tette ilyenné az alkotást végül...

Whiplash-rovat

Ivan Vanko a képregénybeli Crimson Dynamo és Whiplash összetétele - Anton Vanko az eredeti Crimson Dynamo, a hamis iratokban szereplő Boris Turgenev név pedig a második Dynamot jelöli. Rourke a felkészüléshez az orosz Butyrka nevű büntetés-végrehajtási intézetet látogatta, ezen kívül ő találta ki az orosz szövegeket, a rengeteg tetkót (maga választotta őket), az aranyfogakat, és a madarat is - utóbbiakért saját maga fizetett. Elmondása szerint a szerep legnehezebb része a számítógép-zseniség eljátszása volt, mivel Rourke maga egyáltalán nem ért hozzájuk:) Ivan szlovák akcentussal beszél, azonban az imdb megfigyelői szerint többször is rosszul ejt ki szavakat.

 

SZPOJLER: Elvileg Rhodey nem tudta volna beindítani a Mark II-es páncélzatot, hiszen az összes Vasember-ruha a Tony mellkasában lévő reaktorról üzemel, magától nem megy egyik se! Utalások az Avengers-re (amit én is észrevettem): főhősünk egy Amerika Kapitány-pajzs prototípusával támasztja ki a részecskegyorsítóját meg ott a stáblista utáni jelenet. 

Egyéb érdekességek: Samuel L. Jackson kilenc (!) filmre szerződött a Marvellel, eszerint még legalább hat alkalommal el kell játszania Nick Fury-t (Iron Man 1-2-ben és most a Thorban szerepelt már). Ez a film Jon Favreau első folytatása mind rendezőként, mind színészként. Scarlett Johansson hat hétig tréningezett a forgatás előtt és a teljes féléves munkaidő alatt is, hogy formába kerüljön. A szülinapi partin a dj DJ AM, alias Adam Goldstein, aki nem sokkal a forgatás után túllőtte magát és meghalt - a Vasember 2-t az ő emlékének dedikálták. 

Készült belőle regény-feldolgozás (az író Alexander C. Irvine), valamint két rövid képregény-sorozat; az Iron Man vs Whiplash (4 részes) és az Iron Man 2: Public Identity (3 részes). A Vasember 2-t 200 millió dollárból hozták össze, több, mint 623 milliót termelt, a kritika is dicsérte. 

Összefoglalva: Kurvajó látvány, remek akciók, jó zene (Queen, AC/DC, stb.), fantasztikus robotok, karakteres főgonosz (Rourke), jó színészek és egy csomó apró király kis dolog - de az egész nem áll össze, nekem nem tetszett.

 

Pontozás:

 

imdb: 7.1

 

Szerintem: 4/5 (Azért láttam már sokkal-sokkal rosszabbat is és talán egy újranézés javíthatna az eredményen.)

Utólagos szerkesztés: Javított is! Másodjára már csak Hammer volt idegesítő.

 

Hírek:

 

- Stark kalandjait három részesre tervezték, a következő epizódot jövőre láthatjuk, a rendező elvileg Shane Black lesz, a főgonosz pedig talán a képregénybeli nagy ellenség, a Mandarin lehet.

 

- Jon Favreau rendezte a most jövő nagy durranást, a Cowboyok és űrlényeket, amiben Sam Rockwell is játszik; valamint pénzeli a The Avengers-t, amit elvileg még idén bemutatnak majd - ebben újra láthatjuk Robert Downey Jr.-t Vasemberként és Scarlett Johanssont Black Widow-ként.

 

- Don Cheadle és Scarlett Johansson megint együtt szerepelnek a 2014-es Under the Skin című sci-fiben.

 

- Mickey Rourke királyt alakít az Immortals-ban és állítólag szerepelni fog a The Expendables 2-ben is. Ezek mellett a Mississippi Wild névre hallgató thrillerben láthatjuk még Dakota Fanning és Robert Duvall oldalán; valamint az érdekesnek ígérkező The Blind Bastard Clubban, ami a tönk szélén, a társadalom peremén élő vakokról szól. Ebben Rosario Dawson és Lenny Kravitz lesznek Rourke partnerei.

 

- Samuel L. Jackson Nick Fury-t hamarosan az Amerika Kapitányban és a Nick Fury-ben is megint életre kelti -hű társa, Clark Gregg is elkíséri majd az utóbbiban.

- Stan Lee alábbi művei kerülnek megfilmesítésre az elkövetkezendőben: The Amazing Spider-Man (a fiatal Peter Parker kalandjai - valami baromság), Deadpool (ez tutira jó lesz!), Doctor Strange [ezekben producerként részt is vesz majd] valamint az Ant-Man (2014-ben, ennek csak írója).

Várható írások: Az Igazság Ligája - Két földi válság.

1 komment

Címkék: szuperhős


2011.05.02. 17:54 Tévésámán

A ház hideg szíve - The Haunting (1963)

 

Még kisebb koromban láttam az HBO-n a '99-es Az átok trailerjét és akkor úgy gondoltam, milyen ijesztő film lehet. Aztán évekkel később megnéztem és tetszett.

Aztán az 1001 film amit látnod kell mielőtt meghalszban olvastam az eredeti, '63-as The Hauntingról, aminek az a '99-es az újrája és egy csomó tök jó dolgot írtak róla (legfélelmetesebb horror, nem ajánlatos egyedül nézni, stb.). Tehát már kétszeresen is érdekelt. Aztán teltek az évek és lassan az 1001 filmből összeállított listán maradt másik utolsó névvel, a Vijjel együtt valami legendás magasságba ért nálam A ház hideg szíve, bár még sosem láttam. Nos, most végre erre is sor került, lásuk mi is ez!

 

Anglia egy eldugott csücskében áll a pompázatos, ódon Hill House, amelyről köztudott, hogy elátkozott, kísértetjárta hely. A paranormális esetek megszállott kutatója, Dr. Markway (Richard Johnson) megegyezik a ház tulajdonosnőjével, hogy egy időre beköltözzön néhány "kutatóval" az ingatlanba, hogy utánajárjanak a hely rossz hírét okozó jelenségeknek.

A csapat összeáll: a doki; a félénk, elgyötört, nincstelen Eleanor (Julie Harris); a különös Theo (Claire Bloom) és a ház jövendőbeli örököse, Luke (Russ Tamblyn).  Miközben megismerik a Hill House történetét és a hozzá kapcsolódó rejtélyes tragédiákat, egymással is megismerkednek. Ámde ez a kísérlet korántsem valami vicc vagy egy kellemes kikapcsolódás - a terror jeges keze hőseink szívét szorongatja, ahogy egyre több időt töltenek el a gonosz épületben, ami valami érthetetlen módon külön "vonzódik" Eleanorhoz. Vajon meddig fognak kitartani és vajon mi a rémség, ami fogva tarja őket?

 

Mit kell tudnunk erről a filmről?

A rendező-producer az a Robert Wise, aki a The Day The Earth Stood Still eredetijét is csinálta, a mű alapját pedig Shirley Jackson 1959-es The Haunting of Hill House című regénye szolgáltatta. Az írónő maga is tanácsokkal látta el a rendezőt a sztori kapcsán, amely az ember egyik nagy félelmét, az elátkozott házat jeleníti meg.

Hiszen manapság pláne az emberek visszahúzódnak otthonaikba a társadalom elől, otthonról élik a mindennapjaikat az internetes világokban, stb. Képzeljük el, milyen lenne, ha az egyetlen hely, amit biztos menedéknek gondolnánk, ellenünk fordulna - mégis hogyan veheti fel az ember a harcot egy épülettel, de ami még égetőbb kérdés, miként küzdhetünk meg a természetfeletti erőivel?

 

 

A természetfeletti - ez a történet kulcsa. Dr. Markway ezt kutatja és állítása szerint az általa kiválasztott és meghívott embereknek mind van valamilyen élményük a megmagyarázhatatlannal; aztán ott a kétkedő Luke, majd jön az abszolút hitetlen karakter, a doktor felesége (Lois Maxwell) – mindketten szembesülnek azzal, hogy attól, hogy nem hisznek valamiben, attól az még nagyon is létezhet. És ott van még az őrültnek tűnő gondnok és felesége (Valentine Dyall - Rosalie Crutchley), akik tudják az igazat és maguk módján megpróbálják figyelmeztetni a karaktereket a veszélyre, de ők rájuk se hederítenek...

 

 

Mindegyik hős valamiért szimpatikus. Eleanor olyan, mint egy fészkéből kiesett kismadár, aki a rá leselkedő vadállatot hiszi az anyjának - Julie Christie fantasztikusan alakít, a nagyon hosszú haja miatt pedig még tetszett is, a külseje egy kedves ismerősömre emlékeztetett, ezért még inkább szurkoltam neki. Theo maga a rejtély: mindent tud, mindent sejt, mintha belelátna a többiek fejébe - Claire Bloom gyönyörű, vonzó, de egyben mégis taszító. (Egyébiránt elvileg a karaktere médium és leszbikus is, mindkettő kicsit érezhető, de egyik sem biztos.) A doktor mindenek feletti pozitív hozzáállása és nyugalmat árasztó személyisége miatt volt szimpatikus, plusz közte és Eleanor közt már a kezdetektől fennáll valami vonzódás, valami kis feszültség a levegőben. Luke pedig a laza, gazdag srác, aki próbálja jól érezni magát - kicsit tapintatlan, kicsit bunkó, de aztán ő néz a legnagyobbat, mikor szembesül a szörnyűségek valódiságával.

 

A majdnem két órás játékidő alatt egy pillanatra se fogunk unatkozni, hiszen míg éjjel az ijesztgetések miatt izgulunk; addig nappal a karakterek közti kölcsönhatásokat és kapcsolataik alakulását követhetjük figyelemmel. Emellett a Hill House története is érdekes - az elején a narrációból megismerjük a sok különös halálesetet, amik mind ide kapcsolódnak, majd a főszereplőkkel együtt újabb és újabb részletek birtokosai lehetünk.

A félelmet hangokkal, a sötét látványvilággal és a kitűnő színészi játékkal indukálják a nézőkben - tényleg elég ijesztő, sokszor megrémültem, főleg az első éjjeli dübörgős résznél. Egyébként a film fekete-fehér, de ez csak még jobban erősíti a baljós hangulatot; ugyanezt a célt szolgálja az is, hogy hallhatjuk Christie karakterének gondolatait, amolyan Hitchcock-stílusban.

 

 

Érdekességek: Még mind a négy főszereplő él - Julie Harris 85 éves, Claire Bloom 80 (jelenleg is részt vesz egy forgatáson), Richard Johnson 84, Russ Tamblyn pedig 77.

A film címét az írónő találta ki. Robert Wise egykori mestere, Val Lewton emlékének ajánlotta az elkészült művet. Julie Christie-nek elmondása szerint nagyon nehéz volt ez a munka, mert mind ő, mind a rendező teljesen más irányból akarta megközelíteni Eleanort, így végül a saját gondolatainak ellenében kellett játszania. Ennek ellenére jól kijöttek Wise-zal és még sokáig barátok maradtak. Claire Bloom viszont azt nyilatkozta, hogy partnernője valamilyen érthetetlen okból az egész forgatás során kerülte őt, nem állt szóba vele, stb. és nem értette, miért. Amikor a mozi elkészült, Christie meglátogatta őt és vitt neki egy ajándékot is, majd elmesélte, hogy azért volt végig olyan rideg vele, mert benne akart maradni a szerepében. Russ Tamblyn nem akarta eljátszani Luke-ot, de az MGM megfenyegette, hogy szerződést bontanak vele - később úgy emlékezett vissza, hogy ez volt az egyik legjobb szerepe:) Egyébként az ő lánya a mostanság a House-ban látható Amber Tamblyn.

A külső felvételekhez az Ettingtonban álló Ettington Hall nevű villát használták, az éles, sötét kontrasztok eléréséhez pedig infravörös filmre rögzítették ezeket a képeket. Ettington Hallt ma Ettington Parknak hívják és elegáns szálloda lett belőle - '63-ban még magánkézen volt. A belső részeket stúdióban vették fel.

 

1 400 000 dolláros költségvetése volt, a behozott haszonról nincs adat; kritikailag viszont mindenképpen nagyon sikeres volt. A mai napig az egyik legjobb valaha készült horrornak tartják, és én is azt mondom, hogy érdemes megnézni!

 

Szimpatikus karakterek, akiket kitűnő színészek keltenek életre, baljós hangulat, félelmetes jelenetekben sincs hiány - minden a helyén, minden működik és üt. Mestermunka.

 

Pontozás:

 

imdb: 7.7

 

Szerintem: 5/5 (Kíváncsi vagyok, vajon érdemes-e újranézni; vajon akkor is ilyen ijesztő lenne-e?)

 

Várható írások: Vasember II.

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: horror


2011.05.01. 18:43 Tévésámán

Kelly hősei (Kelly's Heroes, 1970)

 

Aki látta az eredeti Piszkos tizenkettőt, az tudhatja, hogy a '60-as évek végén és a '70-esek elején mennyire értettetek az akcióba/kalandba/drámába oltott vígjátékok készítéséhez. A helyszín a II. világháború, ami tökéletes táptalaj a mozikhoz, hiszen még ma sem ismerjük minden részletét, és talán örökre valami misztikus homály fogja borítani az egészet. Végülis, akármi megtörténhetett akkoriban... A Dirty Dozen néhány szereplőjével (Telly Savalas, Donald Sutherland) és a spagettiwesternek legendás névtelenjével, Clint Eastwooddal most egy kevésbé komoly, inkább vígjátékibb háborús kalandfilmet kapunk, amiben a jól megírt sztorit a remek színészek, a jó helyszínválasztás és a szinte a legapróbb részletekig pontos korhű cuccok teszik méginkább élvezetessé!

 

A sztori végtelenül egyszerű: 1944-ben, Franciaországban, a legelső fronton harcoló fáradt, elcsigázott amerikaiak elfoglalnak egy apró német helyőrséget és elfognak egy tisztet. A nagyon kíváncsi Kelly közlegény (Eastwood) pedig talál nála egy rúd aranyat és kideríti, hogy egy óriási rakás kincs van a frontvonal mögött 30 mérföldre egy bankban. Hamarosan megjön a parancs a visszavonulásra és lassan mindenki szedelődzködni kezd, de Kelly ezalatt elkezdi megszervezni a saját buliját az arany megszerzésére. Viszont egyre több embert be kell vennie a siker érdekében, így kénytelen osztozkodni a pénzsóvár ellátmányozó Vaskalappal (Don Rickles), a veterán Bazi Joe-val (Savalas) és embereivel, valamint a gyagyásnak tűnő páncélos-parancsnokkal, Csodabogárral (Sutherland) és különös kompániájával. A banda elindul áttörni a német frontot és hamarosan már a fél hadsereg benne lesz az akcióban akarva-akaratlanul - de vajon kié lesz a végén a mesés kincs?

 

 

Ez egy nagyon jó film, izgalmas, vicces és a karakterek is szimpatikusak. Plusz ugye ki az az elvetemült állat, aki egy hasonló felállásban a náciknak szurkol?!

Egyébként maga a konfliktus, a háború csak körítés: a lényeg a kincs megszerzése és a bonyodalmak, amiken át kell vergődni. Az egyetlen baj a sztorival az eleje, ami nem igazán világos - pl. én nem is emlékszem, hogy jut hozzá címszereplőnk az első aranyrudakhoz.

Röviden bemutatják nekünk a kezdetekkor a főbb szereplőket, a kincset és az akadályokat. Kelly-ről magáról nem sokat tudunk meg, ő csak egy a névtelen tömegből, aki viszont kiválik, és esze révén összefogja a kincsvadászok társaságát. Bazi Joe egy igazi vérbeli katona, azonban mivel itt, Európa szívében, távol az Államoktól kezd küzdenie, ezért nem is igazán érti, miért vannak itt, miért kell pont nekik és pont most csatázniuk - szeme előtt az emberei érdeke áll és hogy teljesíteni kell a parancsot, bármilyen baromság is legyen az. Csodabogár pedig a legjobb pofa közülük, komolytalan, vicces és nagyon nyugis, mosollyal az arcán megy a legnagyobb ütközetekbe is. Külön poén az egyik beosztottjával való folytonos vitája a "negatív hullámokról":D Végül még ott van az aktatologató Vaskalap, akit pedig nem igazán a harcra képeztek ki, ezért állandóan nyivákol, panaszkodik, stb.

 

Ezeket a nagyszerű színészeket nem is kell külön méltatni, hiszen a nevük önmagában garancia - mondjuk Don Rickles-t egyébként manapság leginkább a Toy Story-sorozat Krumplifej uraként ismerik az emberek. A mellékszereplők közt az elején tüzértisztként látható George Savalas (Telly Testvére, a Kojak-sorozat Starvros-a), a francia kisvárosban vonuló három apáca közül az egyik a későbbi rendező John Landis (ő produkciós asszisztens volt a forgatáson) és valahol egy német vezetőként látható Yves Montand is. A végső harcnál a karizmatikus náci tank-parancsnokot, Karl-Otto Alberty-t pedig a Piedone Egyiptombanban láthattuk, ahol ő volt a bérgyilkos.

 

A történettel sincs semmi gond, mert ugye sokszor úgy tűnik, hogy minden rendben megy, aztán történik valami gebasz és új akadály gördül a hősök elé. Izgalomban sincs hiány, gondoljunk csak az aknamezős részre vagy a kisváros centiről-centire történő elfoglalására. Az állandóan ordítozó tábornok mellékszála pedig biztosít egyfajta kifigurázást a hadsereg felé is: az amcsik hónapok óta nem tudták áttörni a német vonalat, de amint dohány a tét, máris megtörténik a dolog napok alatt:)

 

 

Néhány érdekesség: Az eseményeket a valóság ihlette. A Nazi Gold: The Sensational Story of the World's Greatest Robbery - and the Greatest Criminal Cover-Up című könyvben írták le, hogy anno egy csapat szövetséges és náci renegát végrehajtott egy ilyen rablást. A '60-as évekig ez a bűncselekmény volt a Rekordok Könyve szerinti legnagyobb rablás.

Vaskalap angol neve Crapgame, amit leginkább szarjátéknak fordíthatnánk:) A forgatás Jugoszláviában zajlott, mert akkoriban a jugoszláv seregben még szolgáltak igazi, működő Sherman tankok és rengeteg amerikai gyártmányú felszerelésük is volt. Ezen kívül az ott vetített külföldi filmek hasznát nem lehetett kivinni az országból, így a felhalmozódott pénzt forgatták vissza a Kelly's Heroes költségeinek fedezésére.

Donald Sutherland súlyosan megbetegedett a forgatás alatt, már-már attól tartottak, hogy életét veszti, de szerencsére nem így lett. A film betétdalát Clint Eastwood elénekelte anno, a felvétel egy másik általa énekelt dallal együtt megjelent kislemezként. A főszereplő emellett évekkel a bemutató után azt nyilatkozta, hogy a rendező, Brian G. Hutton eredetileg nem így képzelte a filmet, de az MGM még a bemutató előtt megvágatta az egészet, így a karaktereknek mélységet adó jelenetek eltűntek.

Az itt látható Tigris-tankok valójában átalakított T34-es orosz harckocsik. A lövegtornyaik mozgása közben hallható elektronikus hanghatást később felhasználták az Alien-filmeknél a rakodógépekhez. A katonákra támadó amerikai vadász pedig egy jugoszláv Ikarus 522-es.

A végső szembenállásnál egyértelmű főhajtást láthatunk/hallhatunk Eastwood westernjei felé: A Jó,

a Rossz és a Csúf zenéje szól, mikor a három főhős szembenáll a Tigrissel.

Az 1975-ös Inside Out című mozit a Kelly hősei ihlette, ebben egy volt náci háborús bűnöst üldöz egy csapat egykori világháborús veterán, hogy megtudják tőle egy titkos aranykincs rejtekhelyét.

Utólagos számítások alapján a 14.000 rúd arany nem 16 milliót, hanem 196 milliót érne; ráadásul több mint 16 tonnát nyomna az egész és legalább 1100 db ládából állna a teljes kincs (egy láda 12 rudat tartalmaz)!

 

A Kelly's Heroes 4 millió dollárból készült és legalább 5.2 milliót hozott. A kritikusoknak is tetszett, főként az egész mozi háború-ellenes felhangjai miatt. A Channel 4 100 legjobb háborús filmjének listáján a 34. lett.

 

Szerintem baromijó, vicces, izgalmas, látványos, szerethető karakterekkel, akikért lehet szorítani. Aki kibírja a majdnem három órás játékidőt, az bátran nézze meg!

 

Pontozás:

 

imdb: 7.5

 

Szerintem: 6/5 (A kedvenc háborús filmem!)

 

Hírek:

 

- Clint Eastwood újabban ismét rendez. A J. Edgar című dráma az amerikai hírszerzés legendás főnökének életét mutatja be, a címszerepben Leonardo DiCaprioval. Eastwood producer is lesz.

 

- Donald Sutherland a Kincses sziget legújabb feldolgozásában szerepel legközelebb Eddie Izzarddal és Elijah Wooddal.

 

Várható írások: A ház hideg szíve.

2 komment

Címkék: vígjáték háborús


2011.04.29. 17:29 Tévésámán

A gyűrűk ura (Lord of the Rings, 1978)

 

Van az m2-n (amit ugye alapból szinte senki nem néz) az EZT VEDD FEL!-rovat vasárnaponként (hogy minden héten-e azt nem tudom). Ebben általában mindig valami érdekes mozit adnak, mindenképpen olyan műveket, amiket nem láthatsz máshol. Sajnos a legtöbbször a helyi újság programfüzete nem ajánlja az ekkor vetített mozikat, így lehet, hogy egy csomó jó dologról maradunk le. Marhára meglepődtem múlt héten, mert egy igazi legendás animációs film került terítékre, az 1978-as, befejezetlen Lord of the Rings!

 

Első találkozásom ezzel még kiskoromban volt, amikor a gyűjthető Tudás Fája-sorozat egyik részében olvastam róla. Csak egy kép volt és egy aláírás, de tök megmaradt - a kép maga a poszter volt, ami szerintem nagyon jól sikerült, igazán figyelemfelkeltő lett.

Gondolom mindenki látta már a Peter Jackson-féle Lord of the Rings-trilógia valamelyik részét (mondjuk Mozsárágyú nem:)), úgyhogy sztorit nem szükséges írnom, aki tudja, az tudja; aki nem tudja, annak pedig sok bepótolnivalója van. Persze nincs ez így rendjén, hogy csak a filmből ismerjük a könyvet és mondjuk én sem olvastam Tolkien regényeit, de akkor is, örülnünk kell, hogy legalább így eljut a néphez!

 

A gyűrűk ura "elődjét", A hobbitot már 1966-ban filmre vitték, egy amerikai-csehszlovák rövid animáció formájában. Egy hónap alatt készült el, egyetlen egyszer vetítették abban az évben. Csak a narrátor beszélt a látottakhoz, mást nem is lehet tudni róla, gyakorlatilag nincs nyoma a világhálón...

Ugyanebből a regényből 1977-ben egész estés rajzfilm született és ennek sikerén felbuzdulva páran elhatározták, hogy elkészítik a Lord of the Rings-et is ugyanilyen módon. Kezdetben ment a huzavona a készítők/készítés/pénz/egyebek miatt, de aztán nagysokára a film készítésének joga végül eljutott a felnőtteknek szóló animációs mozikkal hírnevet szerző Ralph Bakshihoz. Bakshi óriási Tolkien-rajongó, így nagyon szerette volna ő megcsinálni a mozit, azzal a jelszóval, hogy "méltóan a nagy író legendás művéhez".

 

Sajnos a körülmények (idő-pénz-technika-producerek) közbeszóltak, így a kész rajzfilm nem lett valami jó - de érezhető benne egy hihetetlen potenciál, rengeteg formabontó újdonságot találtak ki a stábtagok hozzá és már ránézésre is erősen inspirálta évtizedekkel későbbi élőszereplős utódját!

(A következő elemzésem alapja, mint már kiderülhetett, az élőszereplős A gyűrű szövetsége és A két torony. Ha valamit rosszul tudok/írok, akkor javítsatok ki!)

A mozit a Fellowship of the Ring és a The Two Towers regényekhez készített, eredetileg két különálló filmből szerkesztették össze, ezért is lett olyan, amilyen - a The Return of the King soha nem készülhetett el. (A legtöbb szinkronszínész régi, ismeretlen név, így ezért nem soroltam fel őket.)

 

Az első pár percben árnyjáték és narráció segítségével ismerjük meg a régmúltban történt Szauron-féle háborút, Gollam és Bilbo történetét, majd a jelenbe jutunk, a Megyébe, ahol megérkezik Gandalf és elindulnak az események. Egészen a Bríben játszódó jelenetek végéig ez a mű valami hihetetlen jó! A főhős félszerzetek mind különböző magasságúak, a külsejük sokkal inkább olyan, mint azoké, akik a szerző által leírt életmódot folytatják és maga Gandalf is elég „varázslósan” néz ki. Az egyetlen apróság, ami nem tetszett, az Bilbo - gyakorlatilag nem lehet róla megmondani, hogy mennyivel öregebb Frodónál és a többieknél.

 

Aztán jön az első Gyűrűlidérc és ott leesett az állam. Nagyon egyszerű, szürke lepel alatt éjfekete testű szörny. Vékony, sánta, alig bír menni, olyan zombiszerű: nekem baromira tetszett! Semmi extra díszítés nincs rajta, még a lován sincs nyereg, de különleges képességei demonstrálására a későbbiekben egyszer megduplázza magát - tényleg kurvajó lett!

A fogadóban a mulatozó népség elsőre minden nézőnek különösnek tűnhet - nos, itt vetették be először a későbbi perceket uraló rotoscoping nevű eljárást. Ennek során valódi szereplőkről készített felvételekre utólag rajzolnak rá, így a színészek teste lesz a figurák teste és minden apró részlet nagyon aprólékosan kidolgozottá, életszerűvé válik.

Az ezen a helyszínen (vagyis Bríben) történő események egyébiránt sokkal jobban részletezve vannak, mint A gyűrű szövetségében, így például hallhatjuk Frodót énekelni és a kocsmáros is sokkal több szerephez jut. Felbukkan az új hős: Aragorn (akit az itt felsorolható kevés ismert színész egyike, John Hurt szinkronizált), hát, neki elég érdekes külseje lett, konkrétan úgy néz ki, mint egy indián harcos - az arcvonásai tök olyanok.

 

És innentől a mozi furcsává és hiányossá válik...

 

Először is, nincs meg az út Lothlorienbe, aztán az eddigi tök király lovasokat lecserélik rotocastoltakra, amik a nyomukba sem érnek. Galadrielnél nem történik semmi látványos, viszont ahogy ő adja elő a királynő-leszek-dumát, az tetszett. Elrond tanácsát narrációként halljuk, Gimli kb. akkora, mint az emberek és szinte semmi jelentősége; Legolas-nak elég fura szövegeket adtak (a hangja Anthony Daniels); Boromir pedig olyan, mint egy viking - de szerintem az ő alakja is egész jól van megalkotva.

A bányáig gyakorlatilag megint nincs semmi, ott aztán a színvonal még inkább esik, mikor megjelennek az orkok. Ők is valódi színészek, de van köztük olyan, aki konkrétan gorilla-maszkot visel és egyébként szinte mind teljesen egyformák - kiemelt, megkülönböztethető troll pedig nincs is. A mélypont a ritkaszar balrog feltűnése, aki leginkább egy vörös emberre hasonlít, oroszlánfejjel és szárnyakkal - ráadásul "kicsi" és szinte semmit se csinál...

 

Innentől pedig már csak töredékek maradtak meg a végső verzióban: Boromir megkísértése és hősi halála nagyon el lett találva, Szilszakáll viszont tök nevetségesre sikerült. A Banyapókig el se jutnak a hősök, Gollum egy az egyben mintha a Jackson-filmek valamelyikéből lépett volna ki. Még nem is mondtam Szarumánt, pedig ő is tök jól néz ki és Gandalffal egyetemben mindketten botorkálva járnak, ami szintén tetszik, mert így is érzékeltették a korukat. Theoden még megjelenik, és fontos is, viszont a többi rohani mellékhős nem kapott szöveget, csak néha felbukkannak és néznek - kivéve Kígyónyelv, de ő ronda és gagyi:D

 

A végső csata aztán mai szemmel nézve elég humoros, ahogy egy csomó duplikált figura nem is mozdul meg, csak áll; a furcsa rotoscope-eljárás miatt a harc marhára valószerűtlen és az egész olyan semmilyen. Sokszor vannak még értelmetlenül hosszú vagy totál zavaros jelenetek: ilyen pl. Frodó menekülése a lovasok elől a gázlónál, az orkok táborában zajló veszekedések vagy a főhobbit és az öreg mágus párbeszédei.

 

Senki ne értsen félre, NEM SZIDOM A FILMET, csak sajnálom. Sajnálom, hogy nem adtak tízszer vagy százszor ennyi pénzt rá; sajnálom, hogy az elején látott fél óra szép animációját nem lehetett végigvinni a teljes játékidőn, és ami a leginkább fáj, az egy normális befejezés hiánya. A rohirok és a Fehér Mágus belovagolnak a képbe, amit elfed a por és a narráció azt mondja: Ezzel a harccal Frodó barátai legyőzték az ellenséget és így ér véget a Gyűrűk Ura első története - vagy valami ilyet és The End….

 

Néhány egyéb érdekesség: A valódi figurákat játszók közt volt a híres aprócska színész, Bill Barty is; mellette pedig egy vicces név: Aesop Aquarian, és egy ismeretlen színész: John L.

A szinkronszínészek némelyike szintén részt vett a karakterek eljátszásában, az egyik animátor pedig a fiatal Tim Burton volt. A rotoscope-eljárás révén realisztikus animációt sikerült létrehozni, pl. minden addiginál szebben tudták ábrázolni a szélben fodrozódó ruhákat, maguk a karakterek is valósághűbb testarányokkal és mozgással rendelkeztek és a költségeket is sikerült így lefaragni. Ez volt az első egész estés rajzfilm, amit ezen a módon készítettek. A végső csatajelenetben több száz animált alak mozog egyszerre, ilyet addig sosem sikerült csinálni - egy ilyen képkocka megrajzolása egy animátor egy heti munkájába került. A rendező titokban lefilmezte és a végső verzióba is becsempészte az egyik szakszervezeti forgatási szünetben a büféasztalokhoz vonuló "orkokat":) Az öszecsapások egy részét Spanyolországban vették fel és a nyersanyagot a spanyolok kis híján megsemmisítették, mert kiderült, hogy a felvételeken, autók, telefonkábelek és repülők is látszanak.

A gyűrűk ura korának leghosszabb animációs filmje volt - két és fél órás. Készült belőle egy három füzetes képregény, amit csak Európában adtak ki, angol nyelven sosem jelent meg.

Szarumán nevét a stúdiófőnökök meg akarták változtatni Arumánra, mert szerintük a néző túl könnyen összekeverhette őt Szauronnal - az eredeti szinkronban így is benne maradtak részek, ahol Arumánnak nevezik. Aragorn, Boromir, Legolas és a gonosz varázsló ruhája teljesen eltér a könyvben leírtaktól, de ennek nagyrészt technikai oka volt.

Ralph Bakshi azt nyilatkozta, hogy ha előre tudja, hogy ez fog történni a művével, akkor bele se kezdett volna az egészbe. Azt is mondta, hogy bár későbbi munkáinál is használta a rotoscopingot, azóta úgy gondolja, hogy jobb lett volna az élőszereplős anyagokat mindössze vázlatnak és nem alapnak használni. Mind ő, mind Peter Jackson azt állítja, hogy nem látta a másik filmjét:)

 

 

A Lord of the Rings 4 millió dollárból készült és több mint 30 milliót hozott, ráadásul sok kritikus is elismerte - igaz, sokan le is hordták. A Time Out magazin olvasói minden idők 36. legjobb rajzfilmjének választották, az Online Filmkritikusok Szövetsége pedig a legjobb 90.-nek. Hatására később készült egy A király visszatéren alapuló animációs tv-adás és az egész regényciklust elkészítette és sugározta rádiójáték formájában a BBC.

 

A filmtörténet egy érdekes darabja, ami miatt ajánlom; a Tolkien-rajongók is biztosan találnak benne nekik tetsző dolgokat. Azért csak az üljön le megnézni, aki tudatában van a befejezetlenségének, és aki kibírja a két és fél órát!

 

Pontozás:

 

imdb: 5.9

 

Én nem adnék rá pontot.

 

Hírek:

 

- John Hurt szerepel majd az egyik készülő, ismét a görög mitológiára alapuló filmben, az Immortals-ban.

 

Várható írások: Kelly hősei, A ház hideg szíve.

Szólj hozzá!

Címkék: animációs


2011.04.28. 19:30 Mozsárágyú

Gettómilliomos (Slumdog millionaire) 2008

     Ha egy film manapság 8 Oscart kap, az igen gyanús. A világon mindenki agyba-főbe dícsérte ezt a filmet, - és nem mondom, hogy nem érdekes - de számomra igen nagy rejtély, hogy miért.

     Jamal (Dev Patel) egy csapásra véget vehet szűkös hétköznapjainak, ugyanis egy kérdés válsztja el az indiai Legyen Ön Is Milliomos! fődíjától, ami annyi rúpia, amit ő még álmaiban sem látott. Mumbai, vagy ha így ismertebb, Bombay utcáin nőtt föl, anyját hamar elveszítette. Tesójával rákényszerült a legkülönbözőbb pénzkeresési és -találási módokra, és míg előbbi összecsókolózott a maffiával, addig Jamal mindig becsületesen, a mesebeli szegénylegényhez hasonlatosan élte életét. És szüntelenül kereste gyerekkori szerelmét (Freida Pinto), akit szintén nem kímélt a sors. De most talán éppen a sors az, aki kiszemelte magának Jamalt és lehet, hogy minden jóra fordul. Említettem már, hogy minden szempontból hasonlít egy mesére a történet? Na és a mesék hogy érnek véget?

       Az időben ide-oda cikázva tárulnak fel előttünk főhősünk szomorú és vidámabb pillanatai, melyeknek 10 millió rúpiát köszönhet, de a cél egy 20-as. India csodás tájai és fura zenéi mellett meggyőződhetünk az egyszerű utcagyerekek színészi képességeiről (mindhárom főszereplőt 3-3 ember játssza), szembesülhetünk a nyomorral hálivúdi szemszögből. Igazán leköti a figyelmet a film, izgalmas és feszültséggel teli egyaránt, de ez csak egy jó kis mese, semmi több. Az embereknek évezredek óta ez a kedvence; szegény fiú, akit az ág is húz, végül elnyeri jutalmát, helyre áll a világ rendje. Ha Lúdas Matyi nem magyar földre "születik" akkor őt imádnák úgy, mint Jamalt. Egyébként mennyire jó kis film az Soós Imrével...

Szóval én tényleg nem értem mire föl jönnek egyesek kilométeres elemzésekkel, melyekben kiemelik, hogy ennél jobb filmet talán még nem hordott a hátán a föld. A színészekben semmi egyedi nincs, csak teljesítik a feladatukat. Még talán a felnőtt bátyót alakító Madhur Mittalt tudnám megemlíteni. Nem is tudok egyebet írni, most minek?

     Nézd meg kedves olvasó, ha szeretnéd.

Most pedig következzék egy Indiában nevelkedett úriember kitűnő szerzeménye, amely címében e film címéhez hasonlít. És k.rva jó dal.

http://www.youtube.com/watch?v=rHhdVPLN-Aw

Szólj hozzá!

Címkék: dráma bekategorizálhatatlan


2011.04.24. 17:41 Tévésámán

Fergeteges forgatás (Bowfinger, 1999)

 

Tegnap nemgépezek-napot tartottam, úgyhogy egy csomót tvztem. Kora este adta ezt a Cool és tudtam, hogy nagy állatság, de már évek óta nem láttam, úgyhogy megnéztem.

 

Bobby Bowfinger (Steve Martin) egy gyakorlatilag nem is létező filmcég egy személyben. Van pár ismeretlen és tehetségtelen színésze, nincs pénze, nincs felszerelése - de van lelkesedése! A könyvelője és portása ír egy forgatókönyvet, ami aztán Bowfinger szemében a nagy kiugrás lehet, ezért összetrombitálja a kompániáját és megpróbál szerezni egy nagy nevet a szakmából a műhöz. Azonban a sztárok mind elutasítják, így eldönti, hogy az éppen pályája csúcsán álló Kit Ramsey-t (Eddie Murphy) mégiscsak szerepeltetni fogja - úgy, hogy az nem tud róla. A hazugságkirály rendezőt kiegészíti a hírnévért bármire képes vidéki széplány (Heather Graham), egy csapat mexikói illegális bevándorló és egy vesztes srác, aki a megszólalásig hasonlít Ramsey-re (ő szintén Eddie Murphy). Az átverések sokasodnak, a hazugságok árja pedig bármelyik pillanatban hősünk fejére zúdulhat - de lehet, hogy közben a film mégiscsak elkészül!

 

Ez egy ostoba film, de ha az ember igazán fáradt és kikapcsolja az agyát, akkor jól tud szórakozni rajta. Frank Oz rendezte, az író pedig Steve Martin volt.

A Fergeteges forgatás nagyon erős szatíra, amit egyértelműen el kell ismerni. Ugyanis bemutatja nekünk az álomgyár veszteseit és lerántja a leplet a nagy sztárokról is. Külön meg kell említeni az AgyÁgyú-vonalat (MindHead), ami a kritikusok szerint egyértelműen a manapság Hollywoodban oly divatos "vallást", a szcientológiát parodizálja - Martin persze tagadta ezt...

 

 

A legtöbb szereplő nagyjából névtelen. Christine Baranski lehet ismerős (pl. A grincsben és a Furcsa pár 2-ben láthattuk), az AgyÁgyú vezérét Terence Stamp alakítja, pár jelenetig pedig egy igazi főseggfejként megnézhetjük még Robert Downey Jr.-t is.

A marháskodásban mindig első Martin mellett Heather Graham dob még nagyot a film színvonalán szépségével és vicces figurájával, de most az egyszer Eddie Murphy Kit szerepében tök jól játszik - a hasonmáséban már a szokásos kliséit puffogtatja. Érdekesség még, hogy Kit egyik testőrét az Underworld atyja, Kevin Grievoux alakítja.

A történet frappáns, de bugyuta; a szereplőket nem igazán lehet kedvelni, mert mind hülyék és gátlástalanok; de azért a végére mégiscsak szurkolunk, hogy összejöjjön a mozijuk!

 

Néhány dolog, amit még érdemes tudni: A fergeteges forgatás a valóságban is lezajlott. 1927-ben a korszak nagy sztárja, Mary Pickford Oroszországba utazott, ahol Szergej Komarov rendező felvette őt és férjét és egy egész filmet komponált köréjük (A Kiss From Mary Pickford, 1927). Egyesek szerint Pickford nem is tudott erről az egészről, mások szerint pedig direkt akart részt venni ebben a projektben, így téve egy barátságos gesztust a szovjetek felé.

Eddie Murphy azért vállalta el a szerepet, mert rajong Steve Martinért és örült, hogy végre együtt dolgozhatnak. Kit abban a házban lakik, ahol az 1966-os Batman-sorozatban Bruce Wayne. A forgatáson a híres aprócska színész, Gary Coleman biztonsági őrként vett részt:) A stáblista végén hallhatjuk még egyszer Murphy karakterét, amint azt mondja: Megmentem a világot! Egy vicces név: Hope Wood (Remény Erdő), ő az egyik Laker-lány volt.

55 millióból készült és több mint 98 milliót hozott, a kritikusok nagyon jó véleménnyel voltak róla. Elsősorban a Hollywood-paródia és a szcientológia-kifigurázás miatt zengtek ódákat róla.

 

Szerintem egyszer-kétszer meg lehet nézni, nem igazán jó, de lehet rajta nevetni.

 

Pontozás:

 

imdb: 6.4

 

Szerintem: 3/5 (Rengeteg béna szarság van benne.)

 

Hírek:

 

- Robert Downey Jr. újra eljátssza Sherlock Holmes-ot a Sherlock Holmes: A Game of Shadows-ban és megint magára ölti a Vasember páncélját a The Avengers-ben.

 

- Kevin Grievoux már megírta az Underworld 4. részét, a New Dawnt, amit már elkezdtek forgatni. A női főszerepbe visszatér Kate Beckinsale!

 

További írások várhatóak: Kelly hősei, A gyűrűk ura 1978-as legendás rajzfilm-verziója és A ház hideg szíve.

Szólj hozzá!

Címkék: vígjáték


2011.04.19. 19:40 Tévésámán

Vij (Вий, Viy - The Spirit of Evil, 1967)

 

Anno, mikor megkaptam az 1001 film amit látnod kell mielőtt meghalsz című könyvet, nagy érdeklődéssel olvastam végig, majd összeírtam egy listára azokat, amiket tényleg meg akarok nézni. Pár év alatt aztán eljutottam oda, hogy már csak két alkotás maradt a listán: A ház hideg szíve és ez.

Tegnap aztán gondoltam egyet és letöltöttem a Vijt, amit eddig soha, sehol nem tudtam megtalálni - most egy orosz oldalon leltem rá. Lássuk, mi is ez:

 

Egy meg nem nevezett időpontban, Ukrajnában vagy Oroszországban járunk, kb. a 19. században. Egy bentlakásos papneveldéből a leginkább gazembereknek tűnő fiatalokat kiengedik nyári szabadságuk idejére és közülük hárman együtt indulnak útnak. Rájuk esteledik, és úgy döntenek, megszállnak egy közeli házban, ahol egy nagyon csúnya öregasszony befogadja őket éjszakára.

Innentől főhősünk Khoma Brutus (Leonid Kuravlyov) lesz, akit a rémes banya éjszaka megbűvöl és a hátára ülve repülő seprűnek használja őt. Mikor végre leszállnak, a rémült férfi egy bottal elveri a boszorkát, akiből nagy meglepetésére gyönyörű fiatal lány válik (Natalya Varley). Hősünk elmenekül és otthagyja őt - visszatér a papneveldébe. Onnan azonban hamarosan akarata ellenére el kell mennie egy csapat vénemberrel a világ végére, ahol egy gazdag földbirtokos haldokló lányáért kellene imákat mondania. Mire odaér, a leány már halott - de Khoma így sem menekülhet a feladata elől: három éjen át virrasztania kell a holttest mellett és imádkoznia kell.

Rémületére kiderül, hogy az elhunyt ugyanaz a boszorkány, akit ő maga vert meg és hamarosan természetfeletti jelenések jönnek, hogy az életére törjenek - az őrzésére kirendelt idős szolgák pedig nem hagyják őt meglépni.

Minden éjjel új borzalmak várják a bezárt templomban - vajon túléli a harmadik naplementét is vagy a lelkét elragadja a sötétség?

 

Nem tudtam, mit fogok látni. Ez előtt három orosz filmet láttam: A kétéltű ember nagyon tetszett, szórakoztató, érdekes és izgalmas; Az éjjeli őrség egy összevissza marhaság, de a folytatása, a Nappali őrség állati jó volt! Szóval ezek alapján azt mindenképpen elmondhatom, hogy az egykori szovjetek érdekes mozikat csinálnak.

 

A Viy Gogol novellája alapján készült, aki egy kísértet-históriát vetett papírra. Európai néptörténetekből merített az íráshoz, az elkészült mű az 1835-ös Mirgorod elbeszélés-gyűjteményben jelent meg először. Maga a cím a filmben is felbukkanó démon neve.

A történet később több filmest is megihletett, Mario Bava legendás 1960-as Fekete vasárnapja ezen alapszik; a '90-es jugoszláv Sveto mesto szintúgy. Tavaly elkészült egy feldolgozása az itt tárgyalt műnek, valamint a folytatásnak szánt Viy. Vozvrashchenie (a kettő elvileg nem ugyanaz). Szintén folytatásnak készítették a 2006-os The Power of Fear (The Witch) című orosz filmet is, ami állítólag sokban hasonlít A körre.

 

 

Nézzük azonban most a '67-es Vijt!

Az első pár percben vicces dolgokat láthatunk, majd, ahogy a mindössze alig több mint egy órás játékidő alatt többször is, orosz dalokat hallhatunk. A repülési jelenet a kor technikájához mérve annak idején fantasztikus látványt nyújthatott, ma inkább furának/groteszknek hat. Miután a nagyon jellegzetes külsejű öreg parasztok eljönnek Khomáért, onnantól indul igazán a sztori. Továbbra is elsősorban vicces, már ezeknek az idős fickóknak a külseje is az (főleg annak, amelyik leginkább egy török harcosra hasonlít a fura sérójával, a vastag bajszával meg az övén lógó óriási pisztollyal). A boszorka földet érésétől a templomba való első bezárásig gyakorlatilag a szlávajkú parasztság mindennapjaiba pillanthatunk bele. A már többször említett agg mellékszereplők nagyon jó fejek, vicces külsejük, énekelgetéseik és iszogatásaik különösen kedvesek lehetnek olyanok számára, mint én, akiknek vannak/voltak igazi falusi rokonai:)

A mai néző számára szinte letaglózóan hathat a Viy nagyon élénk színvilága, ami a mostani, elsősorban fémes, sötét külsejű mozikhoz képest egy igazi látványorgia. A tájak szépsége mellett az éjszakai felvételeknél érezhető, hogy festményekből áll a háttér, viszont ez egyáltalán nem ront rajta. Érdekes technikai megoldások egész sorát nézhetjük meg, ami a hatvanas évek végén, pláne itt Európában biztosan nagy durranássá tette. Ilyenek például az egyik öreg megháromszorozódása, a lehetetlen helyekről felbukkanó galambok, a repülési részek és a nagy finálé.

 

Alapvetően egy halottaiból többször visszatérő boszorkányról és az általa kísértett fiatalemberről szól az egész. Az első néhány ijesztgetős jelenet ma már nem számít túl félelmetesnek, azonban a harmadik éjjelen látható sátáni gyülekezet marhajól sikerült - bár nem lehet őket rémisztőnek nevezni, de az akkor lehetséges legtöbbet kihozták belőlük és az egyszeri nézőre biztosan a frászt hozták velük!

 

 

Leonid Kuravlyov "filozófusa" szimpatikus, léhűtő figura, inkább nevezhető gazembernek, mint szent életű papnak, de azért ő se szolgált rá arra, ami a filmben történik vele. Natalya Varley szerintem nagyon szép volt akkor, főleg a legelső jelenetében az, szellemként mégis néhol sikerül egészen őrültnek, ijesztőnek hatnia. Az öregek közül a fura hajú (sajnos nem tudom a nevét a karakterének, így az ő nevét se) és a Stepan Shkurat által életre keltett Yavtukh érdekes figurák, ők mindketten remekül alakítottak.  (De nem tudnék említeni egyetlen hiteltelen karaktert sem.)

 

Néhány érdekesség: Ez volt az első orosz horror. Az egyik rendező-író, Konstantin Yershov mindössze 49 évet élt, '84-ben hunyt el. Leonid Kuravlyov most 75 éves, még mindig dolgozik, eddig 159 filmben szerepelt. Natalya Varley most 62 éves, ő is forgat még néhanapján. Az ocsmány boszorkát egy férfi játszotta (az arcából annyira rá lehet jönni) és van egy színész a stáblistán, akinek a mai napig nem tudjuk a teljes nevét: G. Sochevko (ha minden igaz, ő volt az egyik öreg). A Viy zenéjét maga Hacsaturján szerezte és ő is vezényelte a zenekart a felvételeken. A film létrejöttét az segítette, hogy a rendezők meggyőzték a nagyon szigorú bizottságokat, hogy egy ukrán folklór-történetet visznek filmre, ezért egyes szabályokat áthághattak. Ennek ellenére mind a boszorka, mind a démoni sereg jelenetei visszafogottabbak lettek, mint amilyet a készítők akartak, egyrészt a végül elkerülhetetlen szabályozásnak, másrészt a technikai limitáltságnak "köszönhetően".

 

Összesítésben: szórakoztató, érdekes, vicces, szép, de mégis groteszk, kiszámíthatatlan és különös volt... Az élményt pedig méginkább megfejelte, hogy eredeti nyelven jutottam hozzá, így angol felirattal és orosz szinkronnal néztem - tök jó volt:) Örülök, hogy végre láthattam.

 

Pontozás:

 

imdb: 7.3

 

Szerintem: 4/5 (Kicsit fura és egynél többször valószínűleg nincs értelme megnézni.)

 

Várható írások: The Haunting - A ház hideg szíve.

Szólj hozzá!

Címkék: horror bekategorizálhatatlan


2011.04.16. 16:56 Tévésámán

Avatar (2009)

 

Na, eljött az idő, hogy én is megnéztem a "kötelező", "legendás", "klasszikus" Avatart.

Nyilván tök fölöslegesen ugatok itt, mert MINDENKI látta, mivel kötelező megnézni... Én speciel nem láttam se a Mátrixot, se az egyéb ehhez hasonló korszakalkotó filmet és megvan a véleményem az Oscar-díjazásokról is.

És hogy miért érdekes mégis számomra az Avatar? Mert James Cameron (írta, rendezte, pénzelte és vágta) egy évtizeddel a Titanic című nyálas pénznyelő után újfent beledurrantott a nulláslisztbe és összedobott valamit, ami 2 billió (!) dollárt hozott be. Ez egy kurvanagy összeg, de ha hozzávesszük, hogy maga a film 237 millió dollárból készült és még a reklámkampányra is elment 150 millió, akkor már nem annyira hihetetlenül nagy.

 

Elmondjam nektek, miért volt ez akkora siker? Mert bemutatója előtt mindenhol azt hangoztatták, hogy ilyen látvány még nem volt, ezt mindenkinek meg kell néznie és ugye pénz beszél, az a 150 millió nagyon jól szólt, és ami ennyire folyik a médiából, azt minden laikus beveszi. Akkor teszem azt a kopasz a barátnőjével, akiknek az együttes IQ-ja akkora, mint az enyém, ők is beülnek, mert ugye pénzük van, és akkor mondhatják, hogy látták a kék embereket meg a repülő gyíkokat. Ülnek, nézik és mondjuk, álmélkodnak meg röhögnek és mondják, hogy ilyen nincs, meg hogy ők ilyet még nem láttak.

És ha egy hozzám hasonló, populáris kultúrában jártas egyén megteszi ugyanezt, neki már korántsem olyan lenyűgöző az egész.

 

 

Az ellenségemből lesz a barátom/testvérem motívumot sci-fi környezetben már láthattuk a remek Kedves ellenségemben; az itt megjelenő bármelyik lényhez hasonlót, vagy még cifrábbat láthatunk akármelyik Magic: The Gathering-kiadásban; az emberek futurisztikus gépeit pedig szintúgy 1000 és 1 helyen felvonultatják nekünk, mondjuk példaként a Warhammer 40.000 univerzumot vagy a Mechwarriort említeném. Azt pedig, hogy beülünk egy masinába és egy másik testet irányítunk, a pc-játékok nagy többsége képes szimulálni.

Ráadásul végülis egy már ismert sztorit kapunk fényes köntösben: én vagyok én, te vagy te; én és te ellenségek vagyunk; megismerlek téged és azt amit képviselsz/amiben hiszel; összebarátkozunk - ha ellentétes neműek vagyunk, szerelmesek leszünk egymásba; a te törzsed/családod/fajod és az enyém rossz szemmel nézi ezt; döntenem kell, hogy veled maradok vagy a törzs/faj/család útmutatását követem - és aztán találjátok ki, hogy hogy döntök. Egyszer úgy megnéznék valamit, ami arról szól, hogy mondjuk, a végén a srác azt mondja, hogy „a vér kötelez” és otthagyja a csajt... Ha akarom, mondhatom azt, hogy a fehér, hátrányos helyzetű Rómeó és a kék, óriási Júlia története az Avatar.

 

Végignéztem és nem mondom, hogy rossz volt. Voltak jó poénok, voltak ötletes megoldások (pl. az összekapcsolódás meg a fluoreszkáló mindenség nagyon tetszett), nézhettünk jó színészeket (Sigourney Weavert mondjuk) és még a nekem tetsző Michelle Rodriguez is benne volt. Plusz a sztori izgalmas (persze sejthető a vége) és a főhős egész szimpatikus.

Azonban, ahogy anno a rosszul sikerült D&D központi alakja, a Sam Worthington által alakított Jake túl gyorsan tanul és alig van pár dolog, amit elszúr; ráadásul ugye véghez visz századok óta lehetetlennek tartott dolgokat, lenyom mindenkit és túlél mindent. Szerintem az események se túl fordulatosak. Az antagonistákat életre keltő Stephen Lang és Giovanni Ribisi gyorsan kiismerhető, így tudni fogjuk, hogy mit tesznek majd, éppen ezért szerintem a nagy csapás, amit a kék bőrű na'vikra mérnek, nem olyan mellbevágó, mint amennyire az alkotók szerették volna. A furfang/lelemény/önfeláldozás/hit/stb. pedig persze hogy akármilyen erejű gonosz legyőzésében segítenek.

 

Még valami: Azt olvastam, hogy egy csomóan azzal húzták le és kritizálták a Sucker Punch-ot, hogy "olyan, mint egy videójáték". Hát ne mondja nekem senki, hogy itt a Jake-et a mozi elején megtámadó hiéna-szerű izék nem olyanok, mintha valami Doom-klónból másztak volna elő - plusz ott van még a végén a rohamkéssel hadonászó robot, amit én eléggé nevetségesnek éreztem... Jó-jó, igaz, hogy Cameron és társai egy egész bolygót, egy ökoszisztémát, flórát/faunát, lakosságot, kultúrát, nyelvet álmodtak meg nekünk, de ha az ötletek egy jó nagy része lopott, akkor ne csodálkozzon senki, ha olyan elvetemült állatok, mint én azt merik mondani, hogy ezt már láttuk!

 

A keletkezésről azt kell tudni, hogy a rendező úr már 1994-ben írt egy Avatar című 80 oldalas forgatókönyvet, és 1999-re be is akarta mutatni a kész alkotást, de az akkor minimum 400 milliósra rúgó költségvetés és a digitális technika fejletlensége miatt végülis nem lett belőle semmi. A fiókban porosodó írás akkor került ismét napvilágra, mikor A Gyűrűk Urában látott kreatúrák, elsősorban GüllemJ megjelenése meggyőzte Cameront, hogy most már lehetséges lesz életre kelteni az álomvilágát.

Az iszonyatos költségvetés miatt sokáig semmilyen stúdió nem volt hajlandó elvállalni a finanszírozást. 2006-ban aztán az Ingenious Media nevű cég biztosította a 20th Century Foxot, hogy anyagilag támogatják a forgatást - ekkor döntöttek úgy, hogy engedélyt adnak az Avatar elkészítéséhez.

 

Az inspirációt egyrészt Cameron édesanyjának egy álma szolgáltatta, amiben egy 4 méter magas, kékbőrű nővel találkozott; másrészt pedig egy halom sci-fi írás és film. Maga a cím egy szanszkrit szó, aminek jelentése: megtestesülés, hús-vér isten. (Megjegyzés: aki BÁRMILYEN szerepjátékot játszott, az már találkozhatott avatárokkal, például ők egy külön lényfaj a magyar HKKban, de előfordulnak a Magic-ben, a Forgotten Realms-ban és még sorolhatnám.) A na'vi szó héberül prófétát, Istennel kommunikáló látnokot jelöl.

És most a lopott ötletekről:

A fákban élő elhunytak szellemei megtalálhatóak Orson Scott Card Ender regénysorozatában, főként a Speaker for the Deadben; az egész bolygót behálózó tudat, maga a Pandora név és az Avata (ami ugye majdnem avatar) is benne van Frank "Dűne" Herbert és Bill Ransom Destination: Void-univerzumában (a The Jesus Incident és a The Lazarus Effect című regényekben). De felemlegethetjük még Az Alapítvány atyját, Isaac Asimovot is, akinek Foundation's Edge című novellájából származik az Eywa/Gaia-koncepció.

 

A főhősnek azért Sam Worthingtont választották, mert anno totál ismeretlen volt, ezért egy átlagos fickónak tűnik a néző számára, egy akárkinek. Weaver mellett ismerős arc lehet Joel Moore (a vézna kutató srác), őt pl. a Kidobósban láthattuk, a már említett Giovanni Ribisivel a Tolvajtempóban, Stephen Langgel pedig a Folt a zsákjátban találkozhattunk (ő volt Dipsy, aki meg akarta öletni Abe-et:)).

Az Omaticaya-törzset vezető Eytukan modellje és hangja Wes Studi volt (pl. Mystery Men), a lovas törzs vezérében pedig Peter Mensah-t fedezhetjük fel (Jason X, 300).

 

Néhány érdekesség: A film 40%-a élő felvétel és 60%-a számítógéppel animált. Jake videonaplójából kiderül, hogy 2154-ben járunk. A na'viknak négy ujjuk van és nincs szemöldökük, az avataroknak van szemöldökük és öt az ujjaik száma, plusz valamivel izmosabbnak tűnnek a pandorai bennszülötteknél. A történet színhelyéül szolgáló bolygó az Alpha Centauri csillagrendszerben található Polyphemus gázóriás egyik holdja. Worthingont állítólag költség-lefaragásból is választották - naná, majd az a pár ezer dollár számít:D A rendező hangja hallható a végső támadásnál, mikor először mutatják a Sárkány nevű hajót. A na'vi nyelv kb. 1000 szóból áll, nagy részüket Paul R. Frommer nyelvész alkotta meg, 30-at maga Cameron talált ki. A forgatás során a direktor egy szögbelövővel a falhoz szegezte azon munkatársak mobiljait, akiknek rosszkor szólalt meg a készülékük:)

A felvételekhez egy egészen egyedi technikát alkalmaztak, a virtuális kamera-rendszert, aminek segítségével a zöld háttér előtt mozgó színészek úgy jelentek meg a kamera mögöttiek számára, mintha a CGI-világban járnának - így a rendező már a helyszínen láthatta, hogy hogyan fog kinézni a végső látvány és aszerint instruálhatta színészeit.

Az animációt az ausztrál Weta Digital készítette, ahol 900 ember dolgozott az Avatar megjelenítésén. A végső verzió minden egyes percnyi felvétele 17.28 gigabájtnyi helyet foglalt el. A digitalizáláshoz a Weta felépített egy 930 m2-t elfoglaló szerverfarmot, ahol 4000 szerveren 35 000 processzor futott Ubuntu Linux alatt. Ez a rendszer a világ 500 leggyorsabb számítógépeinek listáján a 193. helyet foglalja el.

 

Az Avatar készítési költségének valamivel több, mint tízszeresét hozta be, az első mozi, ami átlépte a 2 billió dolláros bevételi határt. A 2010. január 26-án megállapított 2,779,404,183 dolláros hozamával bekerült a Rekordok Könyvébe, mint a valaha legnagyobb hasznot termelő mozgókép. A kritikusoknak is tetszett.

Három Oscart kapott: Legjobb Fényképezés, Legjobb Látvány, Best Art Direction (nem tudom, hogy lehetne ezt magyarra fordítani). Az ebből készült blu-ray szintén rekorder az eladások terén.

A tavaly év végén megjelent Avatar Three-Disc Extended Collector's Edition dvdn és blu-ray-en tartalmazza a film három különböző verzióját (mozis, speciális verzió, bővített gyűjtői verzió), valamint 45 percnyi kimaradt jelenetet és egyéb extrát.

 

Ez egy trilógia első része elvileg, a következő részt 2014 végén láthatjuk, a harmadikat pedig 2015-ben - bár, ha 2012-ben megsemmisül a világ, akkor nem:)

A '14-esben várhatóan a Pandora óceánjai kerülnek felderítésre és még jobban bejárhatjuk az őserdőt, ahol továbbra is az újjászületett Jake és Neytiri (vagyis Zoe Saldana), a na'vi hercegnő vezet majd bennünket - újból az emberek lesznek a gonoszok, talán Weaver és Lang is visszatérnek.

 

Szóval nem rossz film az Avatar, de nem akkora szám, mint amekkora feneket kerítettek neki.

 

Pontozás:

 

imdb: 8.2 (Túlzásnak érzem...)

 

Szerintem: 5/5 (Azért nem nézném meg újra.)

 

Hírek:

 

- James Cameron írója-producere és rendezője lesz a már említett Avatar 2-nek és 3-nak, valamint a manga-feldolgozáson alapuló Battle Angelnek - utóbbit 2016-ban mutatják majd be.

 

- Sam Worthington a The Fields című horrorban és a Wrath of the Titans-ben jelenik meg újból.

 

- Sigourney Weaver a Red Lights című thrillerben játszik Robert De Niroval, amiben pszichiáterek és paranormális tevékenységek lesznek:)

 

- Stephen Lang következő szerepe a Conan, a barbár egyik figurája.

5 komment

Címkék: sci fi


2011.04.14. 18:14 Mozsárágyú

Lugosi Béla, a bukott vámpír (Le vampire déchu) 2007

     Kis hazánk nagy büszkesége Lugosi Béla, akiről azonban nem sokat tudunk. S ahogy az lenni szokott nemzetünk jeles képviselőivel, leginkább csak halála után ismertük/ismerték el igazán.

     A románok azért őt még nem tudták románként eladni, mint ahogy tették azt mondjuk Mátyás királlyal. Ugyanis azt senki sem tagadhatja, hogy Erdély egészen a múlt század elejéig Magyarországhoz tartozott, a filmvászon Drakulája is magyar földön született. Egészen pontosan 1882-ben, Blaskó néven. A dokumentumfilm a hihetetlen népszerűséget hozó Drakula gróf szerepével inkább csak kötelező köröket fut le, a lényeg ezen túl van; ki is volt igazából Lugosi Béla, hogy alakult az élete az amerikai állampolgárság megszerzése előtt? Miként hatottak rá a születése idején még bőven élő erdélyi hiedelmek, népszokások a vámpírokkal kapcsolatban? Mi lehetett a titka az elegáns gyilkos megformálásban? Miként alakult magánélete? Ezekre és még sok más felmerülő kérdésre választ kapunk a film során. Vagy nem kapunk, mert stílszerűen Lugosi is maga volt a misztikum.

     Drakula örök - mondta egy interjú során Lugosi. Sok jót, de talán még több rosszat köszönhet a vonzó grófnak, akinek a szerepéért megküzdött és mégis véletlenül lett az övé. Meghozta számára a hírnevet, a pénzt, a fényűző élet lehetőségét, mégis a temetését Frank Sinatra fizette. Kiváló színész volt, (még idehaza eljátszott mindenkit Hamlettől kezdve III. Richardig,) mégsem kapott Amerikában Oscart. Ami viszont megadatott Martin Landaunak, aki éppen őt, Bélát alakította a remek Ed Wood c. filmben. A nők bomlottak utána - ami nem meglepő -, ő mégis ötször nősült, az igazi párját nem találta meg. A szerep, ami miatt elvonón is járt, olyannyira végigkísérte életén, hogy a saját koporsójában is Drakula ruháját "viselte".

Sok egyebet megtudhatunk róla többek között Müller Pétertől, Szabó Istvántól, pályatársaktól, filmkritikusoktól, megspékelve korabeli felvételekkel, csupa érdekességgel.

     Külön ajánlom ezt a jó kis  dokumentumfilmet azoknak, akik azt gondolják, a vámpírok csillognak, nyálasak és Pattinsonnak hívják őket.

Én már nem az Első Emelet-rajongó generációba születtem szerencsére, de sokaknak tetszeni fog a következő nóta, melynek főszereplője nem más, mint Drakula.

http://www.youtube.com/watch?v=QryiQvCyDC0

Szólj hozzá!

Címkék: dokumentum


2011.04.14. 15:53 Tévésámán

Darkness Falls (A sötétség leple, 2003)

 

Régen a középiskolában volt egy pár srác, akik azt csinálták, hogy mindenféle filmet és zenét összegyűjtöttek, függetlenül attól, hogy szeretik-e vagy tetszik-e nekik és azokat osztogatták - volt, aki pénzért... Egyiküktől szereztem ezt a filmet még akkor és emlékszem, hogy tetszett, meg is írattam magamnak cdn. Most nemrég rendet raktam és megtaláltam ezt, de sajnos nem játszotta le már a gép, mert olyan régi volt. Gondoltam, letöltöm: meg is lett, de aztán Mozsárágyút is érdekelte és sose tudtunk egy közös időpontot hozzá kijelölni, hogy együtt nézzük. Szerencsére tegnap adta a tv (Micsoda véletlen, nem? Pont mikor meg akarom nézni, akkor adják...), úgyhogy immár másodszor vagy harmadszor láthattam újra.

 

Kyle (Chaney Kley) fél a sötétben. Ez nem lenne gond, ha gyerek lenne, de ő már elmúlt 30... Szülővárosát, Darkness Falls-t régen elhagyta, mert az anyját megölték - a helyiek egy része őt magát gyanúsítja a gyilkossággal, hősünk pedig hosszú évek során megtanulta, hogy az emberek úgysem hisznek neki, ezért nem is próbálkozik megmagyarázni az esetet.

Egy nap aztán megcsörren a telefon és 12 éve nem látott, gyerekkori szerelme Caitlin (Emma Caulfield) hívja, hogy segítsen kisöcsén, aki ugyanettől a fóbiától szenved - a két félelemben élő ember pedig hamarosan rádöbben, hogy mindkettejüket egy legendának tartott szörnyeteg, a Fogtündér kísérti. Kyle visszatérése pedig felingerli a lényt, ami innentől fogva sorra gyilkolja az embereket, akik meglátják őt - egyedül a fény tarthatja vissza. A férfi, a nő és a kissrác pedig együtt megpróbálják legyőzni a természetfeletti borzalmat, ami most már egész Darkness Falls számára valódi veszélyt jelent - de hogy lehet megölni valamit, ami már halott?

 

Ez a film egy klasszikus B-horror. Gyakorlatilag nincs sztori, az első 6 percben mindent megtudunk és mindenkit megismerünk, a szörnyet is azonnal megmutatják, és a teljes játékidőt az előle való menekülés és az általa elkövetett gyilkosságokon való rémüldözés teszi ki.

Színészi játékról nem beszélhetünk, a főszereplőket akárki el tudta volna játszani, a mellékszereplőket szintúgy.

 

 

Egyetlen ismert arc a most nagyon felkapottá vált Emily Browning (Sucker Punch, Lemony Snicket), aki az első 15 percben a fiatal Caitlint kelti életre.

A rémből nem sok látszik, a hangja viszont végig kísért. Tulajdonképp egy maszkot viselő árny, ami sikolt, nyög, hörög. A teste egy bábu volt, a hangért pedig Gary Hecker a felelős (ő készítette többek közt a Resident Evil Tyrantjének, a 300 Über-Immortaljának és a Sucker Punch kreatúráinak hangjait is).

A rendező az a Jonathan Liebesman, aki olyan, ennél sokkal jobb filmeket tett le az asztalra, mint a Texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet, valamint a most futó Csata: Los Angeles (ezt nem láttam, de biztos jobb A sötétség leplénél).

 

 

Néhány érdekesség: A Fogtündér eredetileg nem így nézett volna ki, ahogy most láthatjuk, hanem úgy, ahogy a McFarlane Toys figurája ábrázolja (lásd a képet). Ezt a lényt Doug Jones (Hellboy 1-2, A faun labirintusa) játszotta volna és csak a film legvégén lehetett volna látni - talán jobb lett volna így... A szellem hangját egy idős nő alvás közbeni nyögéseiből csinálták. Van egy ugyanilyen című dráma, ami 1999-ben készült - a kettő nem összetévesztendő. A stáblista egy ilyen rövid filmhez mérten rendkívül hosszú - 11 perc -, ez azért lett így, hogy bemutathassák mozikban, mert csak eképp lett megfelelő hosszúságú.

Chaney Kley 2007-ben, alvási apnoéban hunyt el, mindössze 34 évesen...

A Darkness Falls 11 millióból készült, több mint 47 milliót hozott - a pénzügyi siker mellett viszont kritikailag megbukott.

 

Alapvetően egy szörnyes horrorral van dolgunk, ahol a főgonosz nem látható módokon öli meg az áldozatait, a hősök pedig menekülnek előle, majd végül megpróbálják legyőzni. A szellemes filmekhez elengedhetetlen suspense (meglepetés?) egyáltalán nincs meg, a főszereplőkért nem lehet szurkolni, a Fogtündér maga pedig egyáltalán nem olyan nagy szám. Mégis valami van benne, ha elsőre nézed és kikapcsolod az agyad, akkor még tetszhet is - ezért gondoltam én is azt sokáig, hogy jó film. Egyszer meg lehet nézni, de többször nem érdemes, valószínűleg ha nem lenne ilyen király angol címe, akkor sose kelti fel a figyelmem...

 

Pontozás:

 

imdb: 4.6

 

Szerintem: 3/5 (Láttam már sokkal rosszabbat is.)

 

Hírek:

 

- Állítólag Jonathan Liebesman fogja dirigálni a készülő Wrath of the Titans-t.

 

Ha minden igaz, ma elkészül az írás a Lugosi Béla-dokumentumfilmről, én pedig megpróbálom megnézni ma az Avatárt.

Szólj hozzá!

Címkék: horror


2011.04.13. 19:18 Tévésámán

Whip it (Hajrá Bliss!, 2009)

 

Hétfő este újfent nem volt semmi a tvben, úgyhogy arra gondoltam, letöltök valamit az általános filmlistámról. A választás a Hajrá Bliss!-re esett, aminek egyrészt nagy kedvencem, Ellen Page a főszereplője, másrészt Drew Barrymore első rendezése. Ezek mellett még annyit tudtam, hogy valami korizásról szól - de ennél sokkal-sokkal több:)

 

Texas-ban van egy apró városka, ahol nincs semmi érdekes. Itt él a 17 éves Bliss (Page) különös családjával: anyja (Marcia Gay Harden) a szépségversenyek megszállottja és egy letűnt kor erkölcseiben hisz; apja (Daniel Stern) egész nap meccseket néz és sörözik; kishúga pedig anyjukat utánozza. Hősnőnk egy kajáldában dolgozik legjobb barátnőjével (Alia Shawkat) és mindketten jobb életre várnak, szeretnének pasit találni és elhúzni a városkából...

Aztán egy napon Austinban járva Bliss megpillant egy csapat tetovált, rengeteg make-upot viselő görkoris csajt, akik szórólapokat osztogatnak - elolvasva a kis hirdetményt, úgy dönt, megnézi a Roller Derby-t, ahol csupa vad és szexi nő küzd egy elhagyatott raktárban felépített pályán egy különös, de rendkívül izgalmas játékban! Az az este pedig örökre megváltoztatja az életét, mert eldönti, hogy elmegy a válogatásra, hogy ő is beállhasson a játékba - és hamarosan a mindig vesztes Hurl Scouts (lefordíthatatlan szójáték) csapatban találja magát, immár Babe Ruthless-ként! Babe és csapattársai pedig egy idő után megunják, hogy mindenki packázik velük, ezért bekeményítenek - közben pedig Bliss életét tovább komplikálja a felbukkanó első szerelem, a szüleivel való összetűzés és lassan kezd kicsúszni a lába alól a talaj.

Még szerencse, hogy görkori van rajta, így talán könnyebb lesz talpon maradnia;)

 

 

Igazából nem számítottam semmire, de már az elején volt pár jó poén és gyorsan kiderült, hogy remekül fogok szórakozni!

A film összetett: egyrészt egy kicsit hasonlít a Jéghercegnőre (csak egy kicsit!), mert az "én szeretném" és a "muszáj" összeütközéséről van szó benne; másrészt egy kicsit Juno - a szerelmi szála mindenképpen - és van benne egy hangyányi a tinifilmekből. Viszont (és itt jön Barrymore remek húzása) a játékidő többi részét egy izgalmas és látványos sport tölti ki, amiben benne vannak azok az elemek, amik miatt a Whip itre mint sportfilmre is tekinthetünk.

Tehát: izgalmas, laza, király, vicces, megható és tele van olyan dolgokkal, amikre kezdetben nem számítasz. Persze nem mentes a kliséktől, de sokszor a dolgok másként történnek benne, mint a hozzá hasonló alkotásokban - azért úgy a film közepére már sejted, hogy na ez most így és így lesz és nem igazán lepődsz majd meg, ha tényleg.

 

Page megint egy zenekedvelő, az átlagtól eltérő lányt alakít, de ezúttal még az elnyomással is szembe kell néznie, hiszen nem csinálhatja azt, amit akar, csak ha hazudik. Cuki, jó szövege van és szerethető karakter, engem megnyert:) Marcia Gay Harden A ködhöz hasonlóan itt is remek, bár egy teljesen más alakítást láthatunk tőle - szerintem ő csak azért nem lett iszonyatosan nagy sztár, mert nem valami szép - viszont nagyon tehetséges! Daniel Sternt jó volt újra látni, hosszú évek után, ő is egy kedves figurát kelt életre.

Alia Shawkattal találkoztam már a múltkor a The Runaways-ben, de ott annyira háttérben van, hogy szinte fel sem tűnik. Pedig nagyon aranyos csajnak látszik, olyan édes arca van:) Bliss szerelmét a vicces nevű Landon Pigg játssza, aki a valóságban is zenél (az elhangzó dalok közül kettőt is ő írt/ad elő), de a srác egy olyan tipikus mai hűdevonzómindencsajőtakarja-gyerek, szóval nekem marhára ellenszenves volt.

 

A Hurl Scouts tagjai: Smashley Simpson - Drew Barrymore (ő a verekedős), Rosa Sparks - Eve (ő a kötelező néger), Maggie Mayhem - Kristen Wiig (ő Bliss "pótanyukája"), Bloody Holly - Zoe Bell (ő már csak amolyan mellékszereplő) és a süket Manson-nővérek (Rachel Piplica és Kristen Adolfi - róluk még lesz szó). Minden lány neve valamilyen szójáték, aki érti érti, aki nem, az tanuljon meg angolul.

A főellenfél, Iron Maven pedig nem más, mint Juliette Lewis - nagyon nagy választás erre a szerepre, mert ő alapból is kemény, szexi, laza csaj:)

Kiemelném a versenyszervező-bemondót játszó Jimmy Fallont, aki rohadtjó szöveget lök és a játéka is nagyon vicces; valamint meg kell még említenem Andrew Wilsont, ő a Hurl Scouts edzője, Razor - szintén kitűnően alakít, ő az egyetlen, aki ezt az egészet komolyan veszi.

Barrymore a rendezés mellett a produceri feladatokat is ellátta, a forgatókönyvet pedig Shauna Cross írta saját regényéből (Derby Girl). Cross maga is roller derby-játékos volt, ő volt az igazi Maggie Mayhem.

 

Néhány érdekesség: Hősnőnk neve azt jelenti: boldogság, gyönyörűségJA 17 éves Bliss azt hazudja, hogy 22: Ellen Page pont ennyi idős volt a forgatás idején - Lewis karaktere pedig azt mondja magáról, hogy 36, és a színésznő valóban ennyi volt akkoriban. A vicces nevű Eulala Scheel, aki Marcia Gay Harden kisebbik lányát játssza, a valóságban is a színésznő gyermeke. A bemutatott csapatok közül kizárólag a Holy Rollers létezik. A Manson-nővéreket játszó Rachel Piplica és Kristen Adolfi tényleg roller derby-játékosok, és a Scouts-ot inspiráló Tough Cookies-ban játszanak - előbbi a valódi Iron Maven, utóbbit Krissy Krash-nek nevezik. Andrew Wilson már többször is dolgozott együtt Barrymore-ral, de csak aprócska mellékszerepekben, egyébiránt ő rendezte Mozsárágyú egyik leginkább utált filmjét, a Wendell Baker-balhét. Befejezésül még egy poénos név: a Fight Attendants edzőjét alakító (egyébként szintén zenész) úriember művészneve Har Mar Superstar.

Akit bővebben érdekel a Roller Derby világa, annak ajánlom a Rollergirls című 2006-os reality-showt.

 

 

A Whip it 15 millió dollárból készült, de csak 16 600 000-et hozott - viszont a kritikától csupa-csupa jót kapott!

Egyetértek velük, nagyon jó film, csak ajánlani tudom! Aki pedig szeretné tudni, mit is jelent az eredeti cím, az nézze meg angolul, mert úgy kiderül!

 

Pontozás:

 

imdb: 7.0

 

Szerintem: 5/5 (Szívesen megnézném újra, de magyarul biztos, hogy nem tudják visszaadni a csapatok és a lányok neveinek szójátékait...)

 

Hírek:

 

- Drew Barrymore producere lesz egy újabb Charlie Angyalainak - ez azonban már csak tvfilmnek készül és ő nem is szerepel benne.

 

- Ellen Page következő mozija a Freeheld című dráma lesz - és most tudtam meg, hogy eredetileg ő lett volna a Jack and Diane-ben Jack, de mégse ő lesz - kár érte, hú de durva párosítás lett volna Juno Temple-lel:D

 

- Zoe Bell jelenleg a The Reapers című horroron dolgozik.

 

- Kristen Wiig az Így neveld a sárkányod 2-ben lesz ismét szinkronhang.

 

- Juliette Lewis az A Single Shot című thrillerben játszik majd, a már említett Juno Temple-lel és William H. Macy-vel.

 

Ma éjjel végre adják a Darkness Falls-t a tvben (pont egy héttel azután, hogy meg akartam nézni), ezen kívül tegnap láttunk egy Lugosi Béláról szóló dokumentumfilmet, amit Mozsárágyú talán megír majd.

Szólj hozzá!

Címkék: sport vígjáték


2011.04.11. 20:02 Tévésámán

Frequency (2000)

 

Most láttam másodszor. Amikor elsőnek leültem elé, akkor a tök jól hangzó címe fogott meg - itt jól tették a magyarok, hogy nem fordították le és nem adtak neki alcímeket se, mert sokszor a kevesebb több.

 

A sztori egyszerű és egyben bonyolult: Egy férfi (James Caviezel), aki nyomozóként keresi a kenyerét, egy rendkívül rossz napján véletlenül rábukkan harminc éve elhunyt apja CB-rádiójára és megengedi a szomszéd kissrácnak, hogy játsszon vele. A gép bekapcsolva marad és aztán este, a sarki fény ragyogása alatt valaki hívja őt - a hívóról pedig bebizonyosodik, hogy nem más, mint hősünk apja (Dennis Quaid), aki harminc év távlatából most valahogy képes lett kapcsolatot teremteni fiával a jövőben! Éppen másnap van az a nap, amikor az apa meghal egy tűzesetben (ugyanis tűzoltó) és a fiú most a távoli időből figyelmezteti őt, hogy másfelé forduljon a lángoló épületben - és láss újabb csodát, másnap este újra tudnak beszélni és hirtelen megváltozik a múlt. De hamarosan kiderül, hogy egy ember szerencséje több másik tragédiájává válik, ezért 1969-ben Frank (az apa), 1999-ben pedig John (a fiú) veszik fel a küzdelmet egy rejtélyes idegennel, aki nem csak a jövőt, de a múltat is fenyegeti!

 

Az alapötlet kitűnő: mi lenne, ha egy alkalommal újra beszélhetnél egy régen elhunyt rokonoddal/ismerősöddel és/vagy szólhatnál múltbeli önmagadhoz? Mit mondanál el neki, mit tanácsolnál, hogyan segítenéd őt azokkal az infókkal, amiket ő nem tudhat még?

 

Nekem James Caviezel nem volt túl szimpatikus, a magyar hangja se, így vele nem nagyon tudtam azonosulni, Dennis Quaiddel annál inkább - végig neki szorítottam! Az anya szerepében Elizabeth Mitchellt, a Lost Juliet-jét láthatjuk, ismertebb arc még Andre Braugher (A köd), Noah Emmerich (Truman Show) és felbukkan a tízéves Michael Cera is - de tök fel lehet ismerni. Ki kell még emelnem Shawn Doyle-t, aki a rosszfiút alakítja, baromi jól:) (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy ő meg verőlegény volt a Darkman III-ban.)

A rendező és az egyik producer Gregory Hoblit, akinek például a szintén remek Törést köszönhetjük, a másik producer és az író pedig Toby Emmerich, a New Line produkciós vezetője.

 

Ha elfogadod, hogy múlt és jövő kommunikálhat így, akkor izgalmas másfél órának nézhetsz elébe, ha viszont már az elején leragadsz annál, hogy hogyan lehetséges ez, akkor ez nem a te filmed.

Nekem azért tetszett, mert tök jól meg van csinálva az időparadoxon: ha a múltban megváltoztatsz valamit, akkor a jövő is megváltozik. Frank és John minden egyes lépésükkel elérnek valami jót, de közben valami galibát is okoznak - és persze ott a külvilág, akiket nem avathatnak be, és akikkel elkerülhetetlen lesz a konfrontáció.

Van egy pár remek effekt is, de a legkirályabb jelenet a közös harc, mikor az apa '69-ban, fia pedig '99-ben harcol egyszerre a gonosszal, az valami fantasztikus, főleg a vége. Nem nagyon tudok mibe belekötni, még a zenéje is jó!

 

Néhány érdekesség: A New York Mets és a Cincinnati Reds baseballcsapatok 2000 áprilisában 1969-es uniformisaikat viselve játszottak egymás ellen, a Frequency promóciós kampányának keretében. Amikor John először hívja fel az édesanyját, a tvben a Zsarublues című sorozat egy epizódja megy, amit Hoblit rendezett '81-ben:) Az egyik múlt-jövő jelenetben apa és fia ugyanazt a tv-műsort nézik harminc év különbséggel: az interjút Dick Cavett készíti, az interjúpartner pedig Brian Greene mindkét időben. Greene volt a film tanácsadója az időutazásos és egyéb tudományos dolgok területén, és ezt a kis részletet is egyébként olyan könnyű észrevenni (és tök vicces:)).

A Frequency 31 millió dollárból készült és több mint 68 milliót hozott - a kritikától nagyrészt pozitív értékeléseket kapott, meg néhány semlegest.

 

Az elgondolkodtató mozik kedvelőinek ajánlom; ha szereted az olyan alkotásokat, amiken utána még lehet agyalni, akkor tetszeni fog, mert például egy csomó kis részlet van benne, amire csak utólag jön rá az ember. Az izgalmas filmek/krimik kedvelői se fognak csalódni benne, szóval szerintem nyugodtan nézd meg, ha még nem láttad!

 

Pontozás:

 

imdb: 7.3

 

Szerintem: 5/5 (Azért ha egyszer láttad, akkor az említett harcos részlet vége beleég az agyadba és utána már másodszor nem lesz annyira élvezetes - de azért így se volt rossz.)

 

Ma éjjelre letöltök valamit és azt nézem majd, ha végre odaférek a nethez. Ezen kívül várható továbbra is A sötétség leple.

Szólj hozzá!

Címkék: akció dráma sci fi


2011.04.10. 20:32 Tévésámán

The Runaways - A rocker csajok (2010)

 

Van, aki nem ismeri Joan Jettet? És ha azt mondom, hogy I Love Rock and Roll? Ugye, hogy ismeritek. Ez bizony az ő száma (vagyis hát feldolgozta, de ő tette ismertté), nem britni spriccé és nem a többi mocskosé, aki ellopta az évek során. Szóval, ezek után egyértelmű a kérdés, hogy ki az, akit nem érdekel a rockzene egyik legendás nőjének az élete - vagyis inkább a karrierjének kezdete? Engem nagyon érdekelt, pláne úgy, hogy a főszerepben Dakota Fanning, Joanként pedig Kristen Stewart - bizony, a tvájlájtos csaj...

Úgy gondoltam, kezdetnek írok egy kis áttekintést a valódi Runaways-ről (nevük otthonról elszökött gyerekeket jelent - végülis mind 18 éven aluliak voltak...), hogy azért képbe kerüljünk, kik is voltak ők. Most ez következik:

 

1975-ben alakultak és 1979-ig léteztek. A bandát Joan Jett és Sandy West alapították Kim Fowley segítségével, mellettük volt még Lita Ford, Cherie Currie és Jackie Fox (őt a filmben Robinnak hívják, mert nem járult hozzá a neve használatához). Négy stúdióalbumuk jelent meg és egy élő koncertfelvétel - az Egyesült Államokban közepes sikert értek el, viszont Japánban óriási favoritok lettek, mivel akkoriban ők voltak a negyedik banda, akiknek a zenéje eljutott a Távol-Keletre.

 

 

Az első felállásban csak hárman voltak (Jett gitáros/vokál, West dobos és Micki Steele basszusgitáros/énekes), aztán négyen lettek (Steele kivált és a Bangles tagja lett, helyére Peggy Foster jött, de csak egy hónapot maradt), végül aztán Ford szólógitárosként, Currie énekesnőként és Fox basszusgitárosként csatlakozott, így alakult ki a filmben is látható ötösfogat. Az Edgeplay című dokumentumfilm szerint mindegyik lány a saját kedvenc zenészét utánozta külsejével és viselkedésével: Currie David Bowie-t, Jett Suzi Quatrot és Keith Richards-ot, Ford Richie Blackmore-t, West Roger Taylort, Fox pedig Gene Simmons-t (azért arcfestés nélkül:D). Csak Joan, Sandy és Lita voltak végig jelen a fennállás alatt, a többiek folyamatosan cserélődtek.

Voltak a Van Halen előzenekara és hamar megtalálták a közös hangot az akkoriban ismert punk-bandákkal (Blondie, Ramones, Sex Pistols) és ők is hasonló irányzatot kezdtek követni. (Többek közt a "kitűnő" Taylor Momsent és "csodálatos" Courtney Love-ot ők inspirálták állítólag...)

 

A nagy fordulat a Runaways életében a '77-es japán turné volt (ebből készült a Live in Japan című album, ami aranylemez lett). Addig sosem látott rajongói had ostromolta meg őket és erre nem voltak felkészülve (ezt jól visszaadja a film). Ottlétük alatt saját tv-showt kaptak és rengeteg egyéb műsorban is szerepeltek, ekkor vált ki Jackie Fox a csapatból. Először Jett helyettesítette, később pedig Vicki Blue érkezett a helyére.

Hamarosan Cherie is otthagyta a zenekart, Joan ekkor átvette az énekesnői szerepet, a Runaways pedig a Ramones-szel együtt indult turnéra.

 

 

1978-ban aztán pénzügyi viták miatt Kim Fowley-tól is megváltak, Vicki Blue pedig betegsége miatt lépett ki, helyette Laurie McAllister lépett be. Ezek után már erős lett a széthúzás a lányok közt, amit főként az táplált, hogy nem tudtak dűlőre jutni a követendő zenei irányzat kérdésében. Míg Joan punkot akart játszani, addig Lita és Sandy heavy metalra szavaztak. A három fő tag közti feszültség végül a Runaways megszűnéséhez vezetett: 1978 szilveszterén játszottak utoljára együtt San Franciscoban és 1979 áprilisában hivatalosan is feloszlottak. És hogy mi lett velük ezután?

 

Joan Jett megalakította saját bandáját, a Joan Jett & The Blackhearts-ot és mivel senki nem akarta kiadni a lemezüket, ezért létrehozta a Blackheart Records-ot is, és saját maga szponzorálta lemezei megjelenését. Ő érte el a legnagyobb sikert a lányok közül: az egyik első nő volt, aki lemeztársaságot alapított; színészkedett is és a Rolling Stones-magazin beválasztotta minden idők 100 legnagyobb gitárosa közé.

Érdekesség, hogy a filmben bemutatott leszbikus kapcsolatait hivatalosan sosem ismerte el, így a mai napig nem lehet róla tudni, hogy valóban saját neméhez vonzódik-e, vagy csak biszexuális.

 

Sandy West megalapította saját zenekarát, a Sandy West Bandet és egészen a '90-es évekig zenélt. 2005-ben tüdőrákot diagnosztizáltak nála, és a rengeteg kezelés dacára a betegség 2006-ban legyőzte őt. Emlékére 2006-ban koncertet szerveztek Los Angeles-ben, amin másokkal együtt a Sandy West Band, a Bangles és Cherie Currie is felléptek.

 

Lita Ford jelenleg is aktív, bár volt egy 14 éves kihagyása. 2009-ben pl. a Queensryche-vel turnézott.

 

Jackie Fox visszaváltoztatta nevét az eredeti Fuchs-ra, summa cum laude-val végzett a UCLA egyetemen, majd a Harvardot is elvégezte és ügyvéd lett, aki elsősorban médiaügyekkel foglalkozik. Emellett amatőr fotósként dolgozik, fényképezte például George Clooney-t. Producere és szereplője volt az Edgeplay dokumentumfilmnek, mely a Runaways-ről szól. 

 

Cherie Currie 1978-ban megjelentette szólóalbumát, a Beauty's Only Skin Deepet és 1980-ban nővérével együtt a Messin' With the Boys-t. Ő is színészkedett, majd drogtanácsadó és fitness-edző lett. Manapság láncfűrész-szobrászattal keresi a kenyerét, a Kaliforniában található Chatsworth-ben saját múzeuma van - és szerződéses jogviszonyban áll a Blackheart Records-szal.

 

Vissza a filmhez. Egy kis ízelítő a történetből:

 

1975-ben járunk. Cherie (Fanning) furcsa családban él, szülei elváltak, apja iszákos, anyja pedig nem igazán törődik vele és nővérével (Riley Keough). A lány meglehetősen egyedi ruháival és megjelenésével pedig csak további ellenszenvet vált ki kortársaiból...

Joan (Stewart) hasonló korú, ő szinte egész napjait az utcán tölti, rajong a rockzenéért és maga is elektromos gitáron akar játszani egy bandában - de akkoriban ez még elképzelhetetlen volt. Viszont egy este megpillantja a híres zenei producert, Kim Fowley-t (Michael Shannon) és jelentkezik nála, mint gitáros. Szerencséje lesz, ugyanis éppen akkor próbálkozik ugyanott a dobos lány, Sandy West (Stella Maeve). Fowley agyában megszületik a zseniális ötlet: egy csak tizenéves csajokból álló rockbanda! Jön még Lita Ford (Scout-Taylor Compton) gitáros és Robin (Alia Shawkat), a basszusgitáros, már csak az énekesnő hiányzik - és egy klubban megpillantják Cherie-t, aki extravagáns megjelenésével és szőke hajával éppen ideálisnak tűnik.

A lányok elkezdik a próbákat egy lepukkant lakókocsiban és az első házibulis fellépés után jön az első turné, aztán a siker.

A sikerrel együtt pedig a drogok, a szex, a piálás, az éjszakázás és minden, ami a '70-es években egy rockbanda velejárója volt. Az életet élvező Joan és az egyre jobban széteső Cherie között romantikus szálak szövődnek, a The Runaways pedig lassan egyre több problémával kell, hogy szembenézzen. Vajon meddig tarthat ki a sikerszéria - és meddig élhet a két lány közti törékeny szerelem?

 

 

Bevallom, eddig sosem tudtam, hogy Jett karrierje a Runaways-ből indult, de mindig is kedveltem a zenéjét, így érdekelt, hogyan kezdte a „szakmát”; aztán közben rájöttem, hogy a gitáros Lita Fordot szintén ismerem, mert van egy tök jó közös száma kedvencemmel, Ozzy-val.

Dakota Fanning a generációja (talán) legtehetségesebb színésznője, aki itt az eddig ismert édes kislányból egy érett(ebb) nővé válik szinte a szemünk előtt. Kristen Stewart meg érdekes volt számomra - végülis Vanessa Hudgens jó volt a Sucker Punch-ban, így neki is adtam egy esélyt.

 

Már az első pillanatokban lenyűgözött, hogy Stewart mennyire hasonlít Joan Jettre. A mozdulatai, a testtartása és még a hangja is egészen hasonlatos! Ráadásul nagyon dögösen néz ki - felejtsétek el a nyálas tinilányt az alkonyatból, itt egy kemény rockercsaj, aki nem hagyja, hogy bárki kibasszon vele és mindent megtesz az álmai eléréséért! Dakota Fanning pedig még így, 16 évesen is olyan, mint egy angyal - hatalmas, kék szemeivel és szőke hajával. De ezek és a tőle már megszokott alakítások ellenére nagyon hitelesen adja vissza Cherie lezüllését, és ahogy egyre mélyebbre süllyed, úgy kezdünk el egyre inkább más szemmel nézni rá. Viszont még sok munka lesz neki, hogy feledtesse velünk az édes csitrit, aki alig néhány éve volt - de már láttuk, hogy másoknak sikerült kitörni a skatulyából, például Christina Riccinek.

 

 

A mellékszereplők közül Michael Shannon a legjobb, ő is teljesen átlényegült rigolyás zenei producerré a kedvünkért. A Litát alakító Scout-Taylor Compton az egyetlen ismertebb arc (pl. Ottalvós buli, Rob Zombie Halloweenjei), bár olyan keveset szerepel, hogy nem lehet rájönni, hogy ő az. Azért mindenképpen meg kell említenem a bandát alkotó másik két lányt, Stella Maeve-et és Alia Shawkatot, hiszen mind az öt csaj egy hónap alatt megtanult együtt játszani és felénekelték a Runaways legismertebb számait. Érdekesség, hogy a Currie nővérét alakító színésznő, Riley Keough nem más, mint Elvis Presley unokája; valamint egy kis szerepben játszik A világ legnagyobb tölcsérének férfi főhőse, Brendan Sexton III is.

 

Az író-rendező az olasz származású Floria Sigismondi, aki eddigi karrierjét leginkább videoklipek készítésével alapozta meg - olyan zenészeknek készített klipet, mint Marilyn Manson, a White Stripes vagy David Bowie. Az inspirációt Cherie Currie könyve, a Neon Angel: The Cherie Currie Story szolgáltatta, a producer pedig Joan Jett volt.

 

Jett többször is találkozott Kristen Stewarttal és segítette őt a felkészülésben, később azt nyilatkozta, hogy amikor az első Kristen által énekelt betétdalt hallotta, azt hitte, hogy elcserélték a felvételt és saját magát hallja:) Az igazi Cherie Currie pedig saját elmondása szerint örömkönnyekben tört ki, mikor meghallotta, hogy Dakota Fanning alakítja majd őt, mivel a szőke leányzó a kedvenc színésznője.

 

A sztoriba nem nagyon tudnék belekötni, hiszen a "szokásos" rockegyütteses séma épül fel, de mégis máshogy, hiszen itt nem láthatjuk az egyes tagok problémáit és nem igazán ismerjük meg őket, sem a körülöttük lévőket - csak Cherie és Joan karaktere kerül előtérbe, az ő érzéseik, motivációik, amiket ők élnek át.

Erősen művészies a megvalósítás, hiszen a legtöbb dolgot nem is mutatják meg nekünk, csak utalnak rájuk, vagy csak részleteket láthatunk belőlük. A koncertek nagyon jó hangulatúak (nekem tetszik a Runaways zenéje), a két főhős lány szimpatikus, bár nekem inkább Joan volt az.

 

 

Néhány érdekes tudnivaló még: Az első turnén látott hosszú hajú pasik, akik belekötnek a lányokba, a fő együttes tagjai, akiknek a Runaways csak előzenekara - a valóságban ők a kanadai Rush voltak. Jett kifogásolta, hogy a végefőcím előtti feliratokból nem tudhatjuk meg, hogy mi történt Sandy Westtel, annak ellenére, hogy Fowley, Currie és saját sorsának alakulását leírják a nézőknek - így aztán a dvds kiadáson az interjúk során kinyilvánította, hogy az akkor már elhunyt Sandy-nek szenteli az elkészült filmet. Végül egy vicces név a statiszták közül: Nebula Gu (az egyik üvöltő japán rajongó).

 

A The Runaways 10 millió dollárból készül, de csak valamivel több, mint 4 600 000-et hozott vissza. Viszont a kritika imádta, főként Stewart, Fanning és Shannon játékát dicsérték (ugyebár most is csak a dráma kaphat pozitívat...). A Variety-magazin beszámolója szerint A rocker csajok alulteljesítése a túl kevés pénzből összehozott reklámkampánynak és a nem megfelelő nézői korosztálynak lett betudható. (Túl sok tvájlájt-fanatikus nézte meg és túl kevés olyan emberke, aki még láthatta az igazi Runaways-t.)

 

A remek főszereplő színésznők, a jó zene és az érdekes sztori miatt ajánlom bárkinek - akik pedig szeretik a biográfiákat, azoknak pláne tetszeni fog. Ugyanakkor a tvájlájtos kislányok ne nézzék meg, mert úgyse fogják majd fel, miről szól...

 

Pontozás:

 

imdb: 6.6

 

Szerintem: 5/5

 

Hírek:

 

- Kristen Stewart a legújabb Sztefáni Mejer-íráson alapuló szennyben, a bréking daanban lesz megint minden csillogó vámpírnak nevezett köcsög vágya tárgya, emellett pedig egy érdekesebbnek tűnő fantasy-ban, a Snow White And The Huntsmanben is szerepelni fog - mint Hófehérke:) A sztori az ismert mesebeli hercegnő és a megölésével megbízott vadász különös kapcsolatát dolgozza fel, a gonosz királynőt pedig Charlize Theron kelti életre.

 

- Dakota Fanning szintén benne lesz a bréking daanban, valamint a Mississippi Wild című thrillerben, amiben többek közt Mickey Rourke, Robert Duvall és Forest Whitaker a partnerei.

 

- Stella Maeve a Manson Girls-ben alakítja majd az egyik gyilkos lányt.

 

- Scout-Taylor Compton harmadszor is eljátssza Michael Myers húgát a Halloween III-ban és játszani fog a The Gatekeeper névre hallgató horrorban, John Goodman, Bruce Campbell és Sam Huntington oldalán.

 

- Johnny Lewis-t, aki itt Scottie-t, a roadot játszotta, a The Possession címmel jövő, 100 000-ik megszállásos horrorban nézhetjük meg újból.

 

- Riley Keough lesz a Jack and Diane-ben Jack! (Diane pedig Juno Temple, ha már itt tartunk.)

 

Várható írások: Frequency, Darkness Falls.

2 komment

Címkék: zene dráma


2011.04.09. 18:47 Tévésámán

A mamut (Mammoth, 2006)

 

 

Summer Glau egyik legismertebb filmje, és az említett hölgy a Serenity óta nagyon tetszik, úgyhogy mivel állandóan adja a tv ezt a "nagyszerű" művet, így most leültem és megnéztem. De csak Summer miatt.

 

Valami poros kisváros természettudományi múzeumában van egy jégbe fagyott mamut, amit a múzeum fő tudósa megbolygat - az ősi kreatúrát fogva tartó jégtömbben azonban van valami jeladó, ami életre kel több ezer év után és jelet küld az űrbe. Erre válaszul jön egy Szputnyik, ami felolvasztja és egy vízszerű folyadék segítségével életre kelti a rég kihalt óriást. A zombi-mamutnak pedig bioenergiára van szüksége az életben maradáshoz, így elkezd embereket öldösni...

Tudósunk összefog ufómániás apjával (Tom Skerritt), a helyi seriffel, egy FBI-os nőcivel, valamint elkíséri őket lánya (S.G.) és annak idegesítő pasija, hogy így együtt rájöjjenek, mi keltette életre a mamutot, és hogy hogy lehet kinyírni. A hajsza ezek után megkezdődik, és mindenkinek be kell vetnie összes tudását és bátorságát az ősi lény megfékezésére!

 

Ugye az alapötlet még nem annyira rossz, csak már lejárt. A természet erői mindig is hatalmasabbak lesznek, mint az emberiség (gondoljunk csak most szegény japánokra) és ezt már a filmesek is kiaknázták. Az állatos katasztrófafilmek lényege, hogy egy olyan bestia kezdi el halomra gyilkolni az embereket, ami ellen nem segít a technika: mert éppen a vadonban vannak a hősök, vagy, mert az a bizonyos állat egy letűnt korból származik, emiatt kiismerhetetlen - és ott van még a természetfeletti is, ami viszont csak ritkán jelenik meg.

 

Most az '50-es évek sci-fijei és a későbbi állatos kaland/katasztrófa-mozik keverednek a horrorral, de a rossz színészi játék, az unalmas események és a főszörny hajkurászásán kívül egyáltalán nem érthető/érdekes sztori miatt elég szarul sikerült.

A főszereplő pasi egy senki, nem lehet érte szorítani, inkább irritáló, mint szimpatikus. Az FBI-os nő egész jól néz ki és szuper fegyvere is van, de nem hiteles; a seriff azért legalább valamennyire életszagú lett. A csúcs Tom Skerritt, ő egyetlen igazán jó itt, a teljes játéidő alatti két (!) poént is ő mondja és érte igazán lehet szurkolni (ahogy a Desperationben is).

 

 

Szegény Summer nem olyan jó, mint ahogy azt a Firefly-ban megszoktam tőle, de szépsége itt is ugyanolyan csodás, itt is kihasználják táncosnői múltját és megtáncoltatják (igaz csak épphogy), na meg a hozzá kapcsolódó szerelmi szál nem várt, meglepetésszerű véget ér (az a legkirályabb jelenet).

A rendező-producer és az egyik író Tim Cox volt, aki főként ehhez hasonló B-kategóriás mozik készítésével foglalkozik, eddigi filmográfiája viszont nem túl impozáns.

 

Az első 25 perc abszolút értelmetlen, unalmas - édesanyám velem együtt elkezdte nézni és folyton megkérdezte, hogy mi történik, mert nem értette, hogy ki kicsoda, és hogy éppen mit is látunk. A szörny feléledése még mindig nem indítja be az eseményeket, igazán csak a kormányügynök csaj társának halála után kezdődik el a történés. A film közepén aztán van egy Re-Animátorba vagy Addams Family-be illő jelenet a hullaház alagsorában, a végső leszámolás alkalmával viszont kétszer is azon gondolkodtam, hogy na, most hogy a francba fogják lenyomni a dögöt - vagyis legalább érdekesnek/fordulatosnak mondható volt. A már említett szerelmi szálas dolog miatt nagyon nagy pluszpont az alkotói gárdának, ez az, ami az összes többi filmből hiányzik - arra gondolok, hogy mi lesz a sráccal, aki Summer karakterébe szerelmes. A másik pozitívum a nem éppen boldognak mondható befejezésért jár. Az a baj, hogy érezni lehet, hogy Cox és bandája valamiféle tisztelgést akart összehozni a régi horrorok és tudományos-fantasztikus mozik felé, de a kevés pénz miatt nem jött össze. Azért azt is lehet sejteni, hogy a forgatásra szánt pénzt az utolsó centig felhasználták - de végülis nem az effekteken vagy a látványon csúszik el az egész, hanem a forgatókönyvön és a színészeken...

 

Érdekességek: A stáblista szerint egyetlen mamutnak sem esett baja a forgatás során - sem kihaltnak sem egyébnek. A 2006-os Emmy-n nevezve volt a Legjobb Speciális Látványeffektek kategóriájában - azért ez szerintem elég durva, mondjuk nem voltak rosszak a trükkök, de akkor is.

2 300 000 dollárból készült, a bevételét nem tudom, de nem lehet túl sok.

 

A stáb igyekezetét mindenképpen elismerem, ezen kívül Glau kisasszony és Skerritt úr munkáját is, de ezek együtt sem elegek ahhoz, hogy bárkinek is ajánljam a Mammoth-ot. Akit mégis érdekel, az a jövő héten négy különböző alkalommal is megnézheti, ugyanis a Film+ mellett az RTL Klub is adni fogja.

 

Pontozás:

 

imdb: 3.9

 

Szerintem: 3/5

 

Hírek:

 

- Summer Glau legújabb filmje a The Legend of Hell's Gate: An American Conspiracy című western, ami viszont még az impozáns címe ellenére sem túl érdekes számomra.

Emellett pedig benne lesz a jónak ígérkező Knights of Badassdomban is, ahol egy csapat vesztes szerepjátékos véletlenül megidéz egy valódi démont, majd elindulnak, hogy lenyomják a túlvilági entitást:) A műfaj: horror/fekete komédia.

 

Várható írások: The Runaways - A rocker csajok, Darkness Falls - A sötétség leple.

Szólj hozzá!

Címkék: horror sci fi


2011.04.06. 20:30 Tévésámán

Baseballozzunk - A nagy csapattal!

Már sokszor mondtam, hogy szeretem a sportfilmeket, azokon belül pedig leginkább a csapatjátékokról szólóak a jók. Még kiskoromban láttam A nagy csapatot először, meg a második részét is, de a harmadikat eddig még sosem. Olyan 1-2 évvel ezelőtt megint adták, de akkor lemaradtam róla, így most örültem, hogy újra megnézhetem. Amikor kiderült, hogy a 3-at is bemutatják, akkor gondoltam, hogy egyben megírom őket, úgyhogy most következzen a három Nagy csapat!

 

 

 

1. A nagy csapat (Major League, 1989)

 

A sztori nagyon egyszerű: a 34 éve vesztes szériában játszó Clevelandi Indiánok csapatát az új tulajdonosnő át akarja költöztetni Miamiba, ehhez pedig le kell züllesztenie a klubot, hogy a város felmondja a szerződést a stadionra. Hogy elérje célját, szerződteti a legpocsékabb játékosokat, a senkinek se kellő kiöregedett profikat és bízik a vesztésben. De amikor a fiúk megtudják, hogy bukásra ítéltettek, fogják magukat, a sarkukra állnak és elkezdenek keményen dolgozni, hogy csak azért is megnyerjék az összes meccset! A játékuk egyre jobb lesz, egyre több néző jön és sorra következnek a győzelmek - még a végén az Indiánok lesznek a bajnokok?

 

Remek karaktereket írt össze David S. Ward, aki a rendező is volt - egyéb művei még: Ne folytassa felség! (rossz), A szerelem hullámhosszán (nyálas).

Van itt sittes keménylegény (Charlie Sheen), öreg profi (Tom Berenger), vudu-sámán izomkolosszus (Dennis Haysbert), nagypofájú seggfej (Corbin Bernsen), laza/vicces néger (Wesley Snipes), trágárkodó edző (James Gammon) és az egészre a koronát feltevő bemondó (Bob Uecker, aki a valóságban is játszott baseballt). Remek poénok és izgalmas játszmák, a régi filmek hangulata, igazi színészek, eredeti ötletek - mindössze az erőltetett Tom Berenger-Rene Russo szerelmi szál az, ami ront az egészen. Sajnos ez a játékidő legalább 30%-át teszi ki, ezért egy pont levonást mindenképpen eredményez....

 

A történettel nincs gond, a sok problémás hülyéből összekovácsolódó brigád tök jól nyomja, legyen szó sportról, bulizásról vagy marhulásról:) Egyetlen dolog, amit nem értek, hogy honnan szerezték meg a tulajdonosnő életnagyságú, pucér fotóját? De ez végülis nem fontos.

A legjobb a főszereplők közül Dennis Haysbert (vagyis Cerrano), ő az, aki leginkább megmaradt nekem a gyerekkori nézésekből, olyan egyedi, vicces, szerethető figura.

Még kiemelném James Gammont, aki Kránitz Lajos hangjával megtámogatva egy vérbeli EDZŐt alakítJ Gammon sajnos éppen egy éve hunyt el, 70 éves korában, rákban.

Charlie Sheenről pedig most már minden nap lehet hallani valami új baromságot, hogy így alkoholista, úgy veri a feleségét vagy nem tudom miket csinál, de ügyködésének hála kirúgták az egyedül általunk nem nézett Két pasi meg egy kicsi című rémdrámából.

Érdekesség, hogy a mellékszereplők közt van Ted White kaszkadőr, aki a Péntek 13. IV. részében alakította Jasont – itt pedig egy háttérben lévő játékost.

 

Néhány egyéb dolog, amit érdemes tudni a Major League-ről: Az Indiánok csapata valóban létezik és a mai napig büszkék e filmre és a második epizódra is, úgy tekintenek rájuk, mint a történelmük részére. A sztorihoz hasonló lezüllesztési-terv egyszer a valóságban is megtörtént: 1899-ben, a Clevelandi Pókokat tulajdonosa gyakorlatilag szétszedte, hogy a jó játékosokat egy másik csapatában szerepeltesse és ennek eredményeképp a Pókok lekerültek a másodligába. Ráadásul a baseball-történet eddigi legrosszabb évadját teljesítették: 20-134 (asszem szerzett pontok-ellenük szerzett pontok). Nekik nem sikerült a győzelmi széria úgy, mint filmbeli hasonló társaiknak...

Sheen karakterének, a Vadócnak rockzenére való belépése mostanra a dobójátékosok sajátjává vált, ma már szinte mindegyiküknek van saját belépési muzsikája. Emellett a karakter inspirálta Mitch Williams valós baseballos Wild Thing becenevét - Williams a Sheen által alakított fickóhoz hasonló problémákkal küzdött karrierje elején. A hasonlóság odáig fokozódott, hogy Mitch lecserélte addigi 28-as számát a filmbeli Vadóc 99-esére, később azonban nem ismerte el, hogy ezért választotta az új mezszámot.

Az itt nagyon fiatalon látható Wesley Snipes-t és Rene Russot gyakorlatilag senki nem ismerte még a bemutatókor, vagyis ez volt az a film, ami mindkettejüket elindította pályájukon - Dennis Haysbertet pedig a 24-sorozatban való szerepléséig Pedro Cerranoként ismerte a világ:)

Ami még számomra mindenképpen érdekes: Mikor Berenger karaktere megzavarja azt a bizonyos partit, amire elmegy, ott megkérdezik tőle, hogy mennyit keres: ő azt válaszolja, a minimumot és ezek után a társaság eléggé lesajnálóan tekint rá. De! Az imdb szerint az akkori minimum 62 500 dollár volt, ami még így is duplája az akkori átlag amerikai fizetésének, vagyis tulajdonképpen nagyon jó keresetnek számított - tehát a hölgyek-urak reakciója eléggé érthetetlen.

 

A nagy csapat 11 millió dollárból készült és kis híján 50 milliót hozott, a sorozat legsikeresebb darabja volt. (Meg kell említenem, hogy most először van az, hogy mind az imdbn, mind a wikipedian ugyanazok az összegek szerepelnek a kiadás-bevétel-részben.)

 

Összesítésben egy vicces, izgalmas sportfilm, eredeti karakterekkel, egyetlen baja az unalmas szerelmi szál.

 

Pontozás:

 

imdb: 6.9

 

Szerintem: 4/5

 

 

 

2. A nagy csapat II. (Major League II, 1994)

 

A győzelmi sorozat után a már híres Indiánok a szezon kezdetén gyengén indítanak. Valahogy senki nincs formában, csak az újonnan szerződtetett kőprofi Parkman (David Keith). Az edző szívrohamot kap, Vadócból (Charlie Sheen) öltönyös pénzeszsák válik, Cerrano (Dennis Haysbert) buddhista lesz és a csapat szépen lassan elindul lefelé a lejtőn. A dolgokat nehezítendő felbukkan a régi tulajdonosnő és a törzsszurkolók egyike is ellenük fordul, ráadásul az a néhány újonc is inkább csak hátráltatja, semmint előbbre viszi a bandát. Vajon egyenes lesz az út a bukáshoz vagy az Indiánok újból megmutatják, hogy ki az úr a wigwamban?

 

Az elsőnél Tom Berenger figurájának rém unalmas szerelmi életével traktáltak minket, itt pedig ugyanezt játssza el Charlie Sheen, csak még megfejelve a "gyerekek felnéznek rád" és a "pénzt keresel, vagy azt teszed, ami helyes"-klisékkel.

A régi karakterek közül a már említettek mellett Dorn (Corbin Bernsen) és a bemondó (Bob Uecker) is visszatér, sajnos Vezli Snájpszot viszont lecserélték Omar "Dr. Eric Foreman" Epps-re. A problémás újonc szerepkörében tetszelgő Eric Bruskotter nem túl szimpatikus, viszont őt ellensúlyozandó megjelenik az angolul rosszul beszélő, szamuráj-baseballos Taka Tanaka (Takaaki Ishibashi), akinek az egyik legnagyobb poént köszönhetjük. Rene Russo egyetlen jelenetben újra látható (stáblistában nincs feltüntetve), az ideges szurkolót pedig Randy Quaid alakítja (aki szereti a sokat káromkodó arcokat, az kedvelni fogja). Visszatérnek még az első részben is látható ázsiai pályamunkások (akik szarzsákoknak nevezik az Indiánokat - Keith és Kurt Uchima), valamint látható az önmagát játszó Jay Leno és a pl. a Négybalkézben vagy a Zsaru pánikbanban szereplő Richard Schiff is (ő a reklámforgatáson a direktor).

A színvonal romlása nagy valószínűséggel betudható annak is, hogy bár David S. Ward rendezett, de a sztorit és a forgatókönyvet már nem ő írta, hanem három másik pali.

 

Pár érdekesség: Bruskotter karakterének hibáját (nem tudja visszaküldeni a labdát a dobójátékosnak) a valóság inspirálta - a New York Mets-ben játszó Mackey Sasser is ezzel küszködött. A Cerrano-féle madárleütési jelenet szintén megtörtént: 2009-ben Shin-Soo Chooval, a különbség csak annyi, hogy ő egy sirályt talált el és hogy nem szaladt oda "újraéleszteni" a szárnyast. Végezetül egy vicces név: Bob Mumma (egy mellék-játékost/edzőt alakít).

A nagy csapat II. több mint 30 és fél millió dollárt hozott be, ami mindenképpen sikeres. Bár a készítés költségei nem ismertek, az elsőt 11 millióból hozták össze, szóval ez is kb. ennyi lehetett.

 

Ami miatt az első rész szerethető volt, azt itt nem sikerült újrateremteni, a poénok közül is csak kevés van, ami tényleg vicces és hogy őszinte legyek, a Sheen-vonal nagyon sokat ront rajta. Ennek ellenére nem olyan rossz, de inkább megnézném újra a Major League-et, mint ezt.

 

Pontozás:

 

imdb: 4.9 (Nézzétek meg az első pontszámát, magáért beszél!)

 

Szerintem: 3/5 

 

 

3. A nagy csapat III. (Major League: Back to the Minors, 1998)

 

Megint eltelt négy év és valaki kitalálta, hogy készüljön egy újabb Major League-mozi. Ezúttal viszont David S. Wardot teljesen kihagyták az alkotói folyamatból, helyére John Warren jött, aki mind az írást, mind a rendezést magára vállalta - oly sikeresen, hogy '98 óta nem is kapott semmilyen munkát az álomgyárban...

 

Nem elég, hogy készül egy új rész, még csak nem is a Cleveland Indians a főszereplő csapat, hanem a nagyszerűen magyarul Züminek fordított, másodligás Buzz. A sztori szerint Roger Dorn (Corbin Bernsen), aki anno Indián volt, egy ideig pedig a csapat tulajdonosa is, most két különböző bandát birtokol: a főligás Twins-t és a másodligás Zümit. Az utóbbi csapatnak edzőre van szükség, így esik a választás a Scott Bakula által játszott, visszavonulását fontolgató komára, akinek már a nevét is elfelejtettem. (Ő tehát Tom Berenger eddigi karakterének klónja.) Vele együtt pedig jön egy új, ígéretes tehetség, Billy "Belváros" Anderson (akit ügyesen magyarul Belvárnak neveznek...) és hamarosan indul a felkészülés. Itt van még a már ismert Bugris (Eric Bruskotter) és az elmaradhatatlan bemondó (Bob Uecker).

 

Az első 35 percben SEMMI nincs, egy rohadt poént, egy vicces helyzetet nem láthatunk, nincsenek eredeti figurák, nincsen SEMMI az égvilágon. Viszont a negyvenedik perc körül megjelenik Cerrano (Dennis Haysbert), aztán Tanaka (Takaaki Ishibashi) és utána szépen lassan beindul a mű. Kezd lassan vígjáték-formát ölteni a cucc, egy-két alkalommal már nevetni is lehet.

De ez így nagyon nem járja, hiszen egy fél filmet végig kell szenvedni, hogy láthassunk valamit, ami nyomokban hasonlít az eddigiekre. Ha Warren úr nem baszott volna el ennyi időt a ciki és felesleges felvezetésre, majd nem tette volna meg egyértelmű és kizárólagos főszereplőnek Bakulát, akkor el lehetett volna kerülni azt a már-már elviselhetetlen harminc percet az elején. De ez nem történt meg, szóval kapunk egy rakás szart, ami alatt ott a termőföld, csak el kell lapátolni a bűzölgő ganéjt róla - erre a legtöbben nem fogják rászánni az időt.

 

A mellékszereplők közt azért van néhány fickó, akit már ismertem máshonnan, így legalább ők egy nagyon picit emelték a színvonalat, még ha csak úgy is, hogy eszembe jutattak ennél jobb mozikat, amikben láthattam őket. Például az ifjú titánt Walton Goggins játssza, aki a Ragadozókban volt a sittes fickó; a "főgonoszt" a Rém rendes családból ismert Jefferson, Ted McGinley kelti életre; a Papa becenevű úriember Thom Barry, aki az Osztály, vigyázz! emlékezetes egymondatosa; Lobo Sebastian, a szupersztár ütőjátékos a Twins-nél pedig a Csontdarálóban volt egy hasonlóan kemény arc. Még két érdekesség: a Hog nevű srác szerepelt az egyik Babylon 5-filmben, a Baljós leletben; a Juan Lopez-ikrek pedig a valóságban hárman vannak: Tim, Tom és Ted DiFilippo.

 

A nagy csapat III. összesen 3 és fél milliót hozott, a készítési költsége pedig ennél nyilvánvalóan több volt. A sorozat leggyengébb darabja, akárhogy is nézzük, mert bármelyik másik Nagy csapat-film ezerszer jobb ennél!

 

Pontozás:

 

imdb: 4.0

 

Szerintem: 1/5 (Hiába a jó utolsó fél óra, az első harminc perc élvezhetetlenné teszi.)

 

Hírek:

 

- David S. Ward bejelentette (valamikor), hogy dolgozik egy Major League 3. című mozin, amiben Wesley Snipes-ot, Tom Berengert és Charlie Sheent is szerepeltetné. A történet magját Vadóc adná, aki visszatérne a baseball világába, hogy egy fiatal játékos karrierjét egyengesse.

 

- Rene Russot legközelebb a Thorban láthatjuk majd.

 

- Dennis Haysbert a Zöld Lámpásban és a Kung-fu Panda 2-ben lesz hallható szinkronhangként.

 

- Alison Doody (a kettőben Vadóc szőke csaja) adatlapján találtam ezt: The Asphyx - horror, a halál esszenciáját kinyerni akaró tudósokról, szerintem érdekesen hangzik!

 

- Walton Goggins (a háromban Anderson) a Cowboyok és űrlényekben szerepel most, amit nemsokára láthatunk már mi is.

 

Összesítésben: A három film közül mindenképpen az első a legjobb, ami mind sportfilmként, mind vígjátékként baromijó. A második megpróbálta lemásolni az előzmény sikerét, ami viszont nem igazán jött össze neki, a harmadik pedig már csak egy sikeresnek mondható páros trióvá bővítése, a már bejáratott címről egy újabb bőr lehúzása, ami szerintem semmilyen módon nem hozta vissza a tőle elvártakat. A nagy csapatot ajánlom mindenkinek, a másik két epizódot inkább nem.

Szólj hozzá!

Címkék: sport vígjáték


2011.04.03. 15:40 Mozsárágyú

Komfortos mennyország (The lovely bones) 2009

 

     Annyi bizonyos, hogy temérdek nagy névbe botlunk a stáblista nézegetése közben, és a számítógépes animációk valami óriásiak. Különben van benne jó is, rossz is.

     Susie Salmon (Saoirse Ronan) 14 éves, szerető család veszi körül egy kedves kisvárosban és élete első randijára készül. Egy nap az iskolából hazafelé menet megállítja a szomszédja, Mr. Harvey (Stanley Tucci) és becsalja őt egy föld alatti bunkerba. A beteges Harvey meggyilkolja őt és míg családja az elvesztését próbálja földolgozni, addig Susie-nak el kell érnie, hogy a Mennyországba kerüljön; azaz el kell engednie szeretteit, csakúgy, mint nekik is őt. Ő a földi és égi lét közti mezsgyén mindent lát, ami a neki kedves emberekkel történik és valamilyen módon ők is érzékelik őt. A halála után jópár hónappal aztán kiderül, hogy Harvey a gyilkos, de ez nem jelenti egyértelműen a történet lezárását, nem oldódik meg Salmonék élete...

     Egyes részek kifejezetten izgalmasak és feszültséggel teliek, az ember beledöglik, hogy mi lesz. De jelen vannak a jó öreg klisészerű mondatok és jelenetek, amiktől meg feláll a hátán a szőr. (Vagy megáll a haja. haha) Az átható kék szemű, vörös hajzuhataggal rendelkező Saoirse Ronan tökéletes ellentéte a már-már undorító és perverz, kopaszodó Stanley Tuccinak. Utóbbi szerintem hibátlanul játszik. A generációja egyik legnagyobb tehetségének számító Ronan valóban hely állt a filmben, bár néhol azért már túlontúl aranyos.

Rachel Weisz az anyuka, szerintem semmi megvalósíthatatlan nem várta őt a szerepben, Mark Wahlberg az apa, ő is jó. Susan Sarandon viszont kiváló időben jelenik meg, mint a részeges és kelekótya, mégis szerethető nagymama. Az ő jelenetei megszakítják a filmen végighúzódó általános feszültséget.

A látvány önmagáért beszél, mind az ijesztő, mind a lélekemelő helyszínek meg tájak nagyon ott vannak a szeren. Túlvilági-sárga a búzamező meg hasonlók. Peter Jackson egyébként a rendező, szóval nem meglepő, hogy ekkora a hangsúly a vizuális izéken. Alice Sebold könyve alapján készült a film, amely kedvező fogadtatásra lelt, a film is nagyjából.

     A halálról, annak elfogadásáról és persze az életről szól a film, szóval mindenkinek szól. Én azt mondom, érdemes megnézni, mert elgondolkodtató és szórakoztató is, ugyanakkor nem mondanám kiemelkedőnek. Nem rossz.

Szólj hozzá!

Címkék: fantasy dráma


2011.04.02. 21:24 Tévésámán

Machete (2010)

 

Amikor megnéztem a Terrorbolygót, tetszett. Nem mondom, hogy nem jó, de mára már csak annyi maradt meg, hogy gusztustalan volt. Viszont anno az ahhoz készült bejegyzéshez belinkeltem a Robert Rodriguez által készített ál-trailert, a Machete című, akkor még nem létező filmhez és leírtam, hogy szívesen látnám. Most ennek is eljött az ideje:) Tehát, már adott egy jó alap, és ott van Danny Trejo, akit már 1000 moziban megnézhettünk, jellegzetes arcát mindenki megjegyzi, ha csak egyszer is látta. Mindig kedveltem őt, mivel bűnözői múltja és a börtönben lehúzott évei igazán hiteles arccá teszik őt a keményfiú-karakterekhez, amiket ráosztanak. Éppen ideje volt már, hogy kapjon egy főszerepet - tehát van már jó alap + jó főszereplő. Ha ehhez hozzátesszük a nagy ívben fröcskölő vért, a különböző szerszámokkal való kaszabolást (amit még Jason koma is megirigyelhetne), a lövöldözést, a tuningolt kocsikat, a jó nőket és a mellékszerepekbe fantasztikus színészeket ültető rendezőt, akkor már minden adott egy király akciómozihoz!

Ugyebár a Grindhouse két része direkt lett olyan, amilyen, a Bozótvágó (:D) pedig ezek eszmebeli folytatása. Azonban míg a Terrorbolygó sztorija végtelenül gagyi volt, itt egy egészen komoly történetet kapunk, komolytalan, de mindenképpen rohadtul látványos megvalósításban!

 

 

Feketemunka, bevándorlás - melyik országban nem okoznak ezek "gondot"? Nos, Texas legújabb képviselőjelöltje (Robert De Niro) zászlójára tűzi az illegális bevándorlók megállítását, amivel kezdetben nem lopja be magát a választók szívébe. De egy napon merényletet hajtanak végre ellene, amit túlél, és az orvlövészről kiderül, hogy egy Machete néven ismert mexikói (Danny Trejo). Ő azonban nem akárki, és aki megbízta (Jeff Fahey), az se senki, de ők még mindig semmik azokhoz képest, akik az egészet pénzelik! Hamarosan pedig felbukkan a Hálózat néven ismert földalatti szervezet, ami a bevándorlókat védi/segíti; egy tacoárusnak álcázott lázadó-vezérnő (Michelle Rodriguez), egy csinos bevándorlásügyi nyomozó (Jessica Alba); egy egyszerű papnak látszó öregúr (Cheech Marin); egy csapat önbíráskodó; egy elkényeztetett cicamica (Lindsay Lohan); egy bérgyilkos (Tom Savini); egy csomó mexikói, meg Antal Nimród - és mindenki a jó öreg Machete nyomába ered! De ő bármilyen helyzetből kivágja magát, bármelyik nőt magáévá teszi és semmi sem állhat az útjába! Ezek után jaj annak, aki keresztbe tesz neki, még ha az illető kétméteres mexikói drogbáró (Steven Seagal) is!:)

 

 

Fú gyerekek, Rodriguez bácsi kurvára odatette magát ezzel a filmmel. Már az első jelenet nagyon jól indul: fröcsög a vér, repkednek a végtagok, van pucér nő, lövöldözés és Seagal mester mellett feltűnik még a Sin City-ből ismert ázsiai kardozós lányka is. Ezután pár percig nem sok minden történik, csak Jessica Alba cuki pofiján és Michelle Rodriguez formás testén legeltethetjük a szemeinket, de aztán jön a "merénylet" és beindulnak az események! Megismerhetjük az amerikai társadalom alapját jelentő feketegazdaság működését; láthatjuk, hogy nincs kiút az erőszak-spirálból és hogy egy jó nagy késsel vagy akár egy megfelelően hegyes hőmérővel bármilyen vitás ügy elintézhető - de azért nem árt, ha van nálunk egy-két shotgun vagy egy darab C4-es.

A történet izgalmas, és bár végülis egy már ismert motívumról, a bosszúhadjáratról van szó, de a megvalósítás feledhetetlenné teszi a filmet. A gond az, hogy a kezdő rész utáni ténfergés jó pár percen át tart és ekkor szinte alig van valami, és persze akad egy-két olyan pillanat, amikor a néző azt mondja: azért EZ már tényleg túlzás - mondjuk a kórházi meneküléses részt, vagy a végső harcban az óriási kést látva.

 

Danny Trejonak készült ez a film, ő ihlette, rá szabták a figurát és ő maga is sokat tett azért, hogy Rodriguez megrendezze a Machetét. Miután ugyanis megtudta, hogy tervbe van véve egy ilyen ötlet, elkezdte találomra kiválasztott napok különböző napszakaiban hívogatni a rendezőt, hogy csinálja meg:) Mikor Rodriguez javasolta, hogy inkább írjon, Trejo csak ennyit mondott: Machete nem ír - ez pedig szó szerint belekerült a szövegkönyvbe.

 

Én már ott nagyon elégedett voltam, mikor megláttam Michelle Rodriguezt (csak nevében rokon a direktorral), aki már a Lost óta tetszik, de mellette még itt van Jessica Alba (annyira nem jön be, dehát ugye másoknak meg ő az álomcsaj), a csak az első jelenetben mindent megmutató Mayra Leal és a Halálbiztosban is felbukkanó Avellan-ikrek, és ez így már rohadtjó:D Plusz még Lindsay Lohan (ő a fele játékidő alatt szintén pucér), aki szinte saját magát alakítja és egyszerűen óriási poén volt szerepeltetni!

 

A férfiak frontját a már említett Seagal mester mellett Jeff Fahey (A fűnyíróember:)), Don Johnson (pl. Nash Bridges-sorozat), Robert De Niro ("Miután megnyered Robert De Nirot a filmedhez, a többiek már szinte maguktól jönnek."), a nagy öreg Cheech Marin (legendás latin-amerikai származású filmsztár, én pl. a Sárgaszakállban láttam) és Tom Savini effekt-guru erősíti. Mellettük megjelenik Antal Nimród (még magyarul is megszólal, ő is hatalmas poén, hogy benne van:)) és Danny Trejo fia, Gilbert Trejo (ő a rajzolós srác).

 

Robert Rodriguez egyszemélyes filmgyárként maga volt a rendező, a producer, a vágó, az író, a hangmérnök, a főcímzene szerzője, a vizuális effektek felügyelője, a zenei producer, és a Chingon együttes tagjaként muzsikált is. A rendezésben segítette őt régi társa, Ethan Maniquis, aki szinte minden filmjén együtt dolgozik vele (általában vágóként); az írásban pedig Álvaro Rodríguez, az unokatestvére nyújtott segítő kezet.

A Machete ötlete már 1993-ban, még a Desperado forgatása előtt jutott eszébe a rendezőnek, aki John Woo munkáit látva szeretett volna egy olyan mozit összehozni, ami után a néző azt gondolhatná: bárcsak én is latin-amerikai lennék! Nos, a Banderas nevével fémjelzett El Mariachi-filmek hatalmas sikert hoztak, de akik anno nem érezték ezt az érzést, azok talán a jelen írásban tárgyalt mű esetén mégiscsak fogják:)

 

Néhány érdekesség: Steven Seagal 2002 óta nem szerepelt olyan alkotásban, amit be is mutattak volna - egészen eddig. Jessica Alba meztelen-jelenete valójában trükkfelvétel: a színésznőn fürdőruha volt, amit digitális utómunkával távolítottak el (ez annyira tré...). Az első trailer nagymértékű felháborodást váltott ki az illegális bevándorlás-ellenesek körében (Hát még mit gondolhattak, miután az egész filmet látták!). Csak úgy egy nem teljesen ideillő információ, Rodriguez gyerekeinek nevei: Rocket (Rakéta), Racer (Versenyző), Rebel (Lázadó), Rogue (Kívülálló) és Rhiannon (ez meg csak simán fura).

 

A Machete 10 és fél millió dollárból készült, valamivel több, mint 44 milliót hozott vissza. Jessica Alba a 2010-es filmjeiért (köztük ezért is) megkapta a Legrosszabb Mellékszereplőnőnek járó Arany Málnát:) Ha hihetünk a stáblistában látható feliratnak és Danny Trejonak, akkor Rodriguez már elkészítette a folytatás, a Machete Kills forgatókönyvét - nem hiszem, hogy ehhez foghatót tudna még egyszer alkotni, de ki tudja?

 

Röviden: Nézd meg, ha heteroszexuális férfi vagy:) Lesz benne MINDEN, ami csak érdekelhet!

 

Pontozás:

 

imdb: 7.1

 

Szerintem: 5/5

 

Hírek:

 

- Danny Trejo állítólag felbukkan a készülő legújabb Muppets-filmben.

 

- Jessica Alba ismét Robert Rodriguezzel dolgozik majd a Kémkölykök 4-ben.

 

- Michelle Rodriguez együtt szerepel Lindsay Lohannel az Underground Comedy című vígjátékban, ezen kívül felbukkan a The Home nevű horrorban is.

 

- Cheech Marin a Verdák közelgő folytatásában szinkronizál.

 

- Don Johnson Christina Riccivel játszik a Born To Be A Starban, ami egy lányról szól, aki pornószínésznő akar lenni...

 

- Tom Savini a sokat sejtető címmel bíró The Sadistban lesz a főhős, valamint egy nácit alakít majd a The 4th Reich névre hallgató háborús akció-horrorban.

 

- Hamarosan talán elkészül a Machete vágatlan rendezői verziója - én szívesen megnézném!

 

Várható írások: A nagy csapat I-III, Darkness Falls.

1 komment

Címkék: akció bekategorizálhatatlan


2011.03.31. 00:29 Tévésámán

Turbózombi, véruszkár (C.H.U.D. II - Bud the Chud, 1989)

 

Hosszú ideig röhögcséltem, mikor több alkalommal is megláttam a műsorújságban a címét, aztán egyszer eldöntöttem, hogy meg akarom nézni ezt a baromságot - akkor persze nem adták. Tegnap éjjel viszont már előre örültem, hogy most valami leírhatatlan gagyiban lesz részem, de "csalódtam", mert bár a Turbózombi, véruszkár rossz film, de nem úgy rossz, ahogy számítottam rá.

 

Winter Haven kisváros betegségekkel foglalkozó intézetébe érkezik egy lefagyasztott holttest, amit hamarosan három vállalkozó kedvű fiatal ellop, hogy megússzanak egy iskolai büntetést. Azonban egyikük sem számít arra, hogy a megtermett halott áramütést szenved és ettől életre kel! Az őrület pedig elkezdődik, merthogy jelentős fogászati problémákkal küszködő, rohadó főszereplőnk elindul a városkába és az útjába eső embereket megharapja - ők pedig rövidesen maguk is C.H.U.D.-okká válnak (ez valami rövidítés, ami a film első részéből maradt ránk, de magyarázatot nem kapunk a jelentésére). A srácok azonban nem hagyják magukat és eldöntik, hogy majd ők rendet tesznek és útját állják az élőholt bagázsnak - a helyzetet viszont csak rontja a zombik nyomába eredő katonaság, a halloween-éjjeli álarcosbálra összegyűlő diáksereg és a szintén bezombult fehér pudli kutya. Vajon kié lesz a végső harapás?

 

A kezdéskor már láttam, hogy egy jó régi, ismeretlen társaság égisze alapján készült filmről van szó, ráadásul folytatás, aminek az első részét soha nem adták még - és valószínűleg nem is fogják. De semmi gond, utánaolvastam, hogy az eredeti C.H.U.D.-nak (melyben Daniel Stern is szerepel) csak nevében folytatása ez a marhaság, valójában egy szinte teljesen önálló zombi-paródiáról van szó.

 

A készítők szándékát el kell ismernem, egy vicces horrort akartak csinálni és van jónéhány ötlet, amiből lehetett volna valami egészen poénosat alkotni, de sajnos a Bud the Chud egyáltalán nem kacagtató, de még csak nem is véres. Azért van pár pozitívum: például a címszereplő Gerrit Graham, aki egészen jó ennek a nagyrészt tudatánál lévő élőholtnak a bőrében; meg aztán ott az egyik srác kishúgát alakító leányzó, aki nagyon cuki; a betétdal is király; és még meg kell említenem a női főhős, Tricia Leigh Fisher fürdőruhás jelenetét is:P

 

Ezek mellett viszont kapunk egy sor olyan dolgot, amik szerintem még anno 22 éve se voltak jó poénok. A "véruszkár" egy pudli, a hozzá kapcsolódó jelenetek fájdalmasan ostobák és amatőrök. Például felejthetetlen a postás elvonszolása, mikor az áldozat tulajdonképpen saját maga tolja magát előre a gyepen, így játszva el azt, hogy az öt kilós állat vonszolja. A fejleesős és elguruló halottas részletek szintén rémesen bénák, a zombik nem is akarják megenni az embereket, csak meg akarják őket harapni és valójában a teljes játékidő alatt semmi horrorisztikus nincs. A legrosszabbak viszont a "színészek": a külön kiemelt Robert Vaughn iszonyatosan tenyérbemászó, ripacskodó alak, segédjének, Larry "Híresszinkronhang" Cedarnak pedig van rögtön az elején egy már-már elviselhetetlen jelenete, mikor folyamatosan azt üvölti, hogy "Kapják el!"... A három fiatal közül a menőcsóka marhára idegesítő, sajnos nem harap fűbe, a csajszi nagyrészt háttérben marad, de mikor átöltözik, akkor onnantól ő válik a mozi legjobb látványelemévé:D, az okostojás pedig átlagos. Akiket még borzasztóan utáltam, azok a menőcsávó szülei - fú, de szívesen megnéztem volna, hogy kinyírják őket!

 

Az író az az Ed Naha, akinek olyan remekeket köszönhetünk, mint a Drágám a kölykök összementek és a Troll (első elmegy, másodikat nem láttam, de kit érdekel?), a rendező meg valami névtelen alak, akinek a '90-es évek közepe óta nem adtak újabb lehetőséget. Ami marhára meglepett: a menőcsávót alakító Brian Robbins manapság producerként és rendezőként keresi kenyerét, eddig az alábbi szemeteket tette le az asztalra: Norbit, Az üresfejű - de hihetetlen módon ő dirigálta a Ha szorít a szorítót is, ami pedig marhajó vígjáték! Szóval őszintén nem tudom, mit gondoljak róla, de az utóbb említett munkája alapján biztosra mondom, hogy rendezőként jobb, mint színészként! Gerrit Graham szerepelt kedvenc sci-fi-sorozatomban, a Babylon 5-ben, (ha jól emlékszem az első vagy a második évadban) játszott egy kentauri nemest, akit csúnyán meggyilkolnak:D, Larry Cedarhoz pedig azért is írtam azt a becenevet, mert rengeteget szinkronizál, például éppen nemrégiben vittem végig a Jedi Academy nevű játékot, amiben ő Luke Skywalker legfőbb társának, Kyle Katarnnak a hangja. Ezeken kívül azt olvastam, hogy stáblistában fel nem tüntetve beugrik egy cameo-szerepbe Robert Englund (!), de én nem vettem őt észre... (Utólagos szerkesztés: A halloweeni szekvencia kezdetén sétál át a kép közepén egy kisgyerekkel kézenfogva, szürke ballonkabátban.) A végső poénnak szánt stáblista utáni jelenetet se láttam, mert azt meg ugye nem adták le - itt a főzombi levágott feje kíván jó éjt a nézőnek állítólag.

Sokmindent elmond még a filmről, hogy be sem mutatták moziban, egyből videóra jött ki és sem az imdbn, sem a wikipedián nincs adat arról, hogy mennyibe került és mennyit bukott - azt biztosra veszem, hogy bukott!

 

Én sokkal többet (kevesebbet) vártam. Kaptam egy jó alapötletből készült, éppen hogy nézhető '80-as évekbeli "horrort", ami ahhoz nem volt elég parodisztikus, hogy nevessek rajta, ahhoz nem volt túl jó, hogy rémüldözzek tőle, ahhoz pedig végképp nem volt eléggé szar, hogy tetszen is. Szóval inkább nem ajánlom, hogy megnézzétek, maximum, ha köztetek is van egy-két olyan elvetemült, mint én, aki el akarja mondani magáról, hogy látott egy mozit, aminek EZ volt a címe:D

 

Pontozás:

 

imdb: 3.0

 

Szerintem: 5/5 (A kutya, a csaj, a főzombi meg a zene miatt - és mert éreztem benne, hogy lett volna itt potenciál, csak rohadtul nem használták ki.) [Olvassatok tovább, utólagosan felhúztam a pontszámot és most már nem értek egyet a korábban írt véleményemmel sem:D]

 

Utólagos szerkesztés: Másodjára angolul néztem meg és így sokkal de sokkal jobb! A poénok így érthetőbbek, a karakterek egyáltalán nem idegesítőek és érzékelhetőbb a paródia-jelleg is. Csak angolul szabadna nézni, eredeti szinkronnal marhára tetszett:)

 

Hírek:

 

- Úgy tűnik, most nagyon divatos az Alíz Csodaországbant filmre vinni, ugyanis Larry Cedar éppen egy Alyce című horror forgatásán vesz részt, ami egyértelműen a klasszikus történeten alapszik.

 

Várható írások: Machete.

Szólj hozzá!

Címkék: horror paródia vígjáték


2011.03.27. 18:50 Tévésámán

A lány, aki a tűzzel játszik (Flickan som lekte med elden, 2009)

 

Miután megnéztem az első részt, igazából nem nagyon tudtam elképzelni, hogy vajon hogyan folytatódhatna a történet. Bár a végét látva gondoltam, hogy lehetséges folytatni, de amit végülis kaptam, arra nem készülhettem fel!

 

Lisbeth (Noomi Rapace) visszatér Svédországba, miután rájön, hogy a gyámja nem tartja be a neki adott előírásokat. Visszatértével egyidőben meggyilkolnak egy fiatal újságírót és annak barátnőjét, akik a lánykereskedelemben és a prostitúcióban utazó nagykutyák nyomában jártak - és a srác történetesen Blomkvist (Michael Nyqvist) munkatársa volt. Hamarosan a megfenyegetett gyámot is megölik, a gyilkos fegyveren pedig rajta van Lisbeth ujjlenyomata...

A tetovált lány így menekülésre és bujkálásra kényszerül, míg egykori "társa" a nyomában jár és megpróbálja felgöngyölíteni a szálakat, amik egyre inkább összegabalyodnak, miután néhány volt titkosrendőr, bokszolók és motorosok is belekeverednek, a média pedig hajtóvadászatot indít extrém külsejű hősnőnk iránt. A nyomok egy Zala nevű valakihez vezetnek, de vajon ki ő? És ki a megbízásából eljáró, legyőzhetetlennek tűnő szőke óriás (Micke Spreitz)?

 

A Män som hatar kvinnor után valami hasonlót vártam és meg is kaptam, sőt, azon gondolkozom tegnap óta, hogy ez még talán jobb volt, mint az előző. Hogy miért?

Az első részben nagyon izgalmas volt a rejtély, ami után nyomoznak és a férfi hős is kedvelhető, de Lisbeth akkor még az elején lévő bosszúállós résztől eltekintve nem túl szimpatikus.

Itt viszont Blomkvist és a lány külön utakon járnak teljes mértékben, így két izgalmas történetet kapunk egyben, ezen felül a kiindulópontként szolgáló gyilkosságok elég véresek.

 

 

Lisbeth itt sokkal szebb, többféle külsővel is megcsodálhatjuk őt: a már ismert kemény kinézettel, de hosszabb hajjal; szőkén, egész nőiesen; kapucnisan, álruhában és a film végén "zombiként", mikor nagyon ijesztően, de mégis királyul néz ki.

 

 

A rejtélyes szőke izomkolosszus, Micke Spreitz szintén marhajó: annak ellenére, hogy milyen nagy és hogy kissé durva vonásai vannak, semmi különös nincs benne, de játékával eléri, hogy mégis féljünk tőle.

Aztán pedig sokkal több akciót láthatunk a hősnőtől, többféle fegyvert is alkalmaz, szexel egy nővel és fény derül az előző epizódban látott fiatalkori emlékek eredetére is. Ezen kívül "láthatjuk" Lisbeth fotografikus memóriájának működését is.

 

Nézés közben két alkalommmal is szó szerint hangosan felkiáltottam, hogy aztakurva! Olyan fordulatok jöttek, hogy csak na és még a frászt is rám hozták legalább kétszer. Némiképp az okoz gondot, hogy lassan indul be a sztori és valahogy Blomkvist túl gyorsan jut hozzá az infókhoz is, de ez nem ront igazán az összképen.

 

Néhány érdekesség: Stieg Larsson egykori élettársa és a vér szerinti rokonok közti huzavona eredményeképpen a be nem fejezett negyedik regény a mai napig nem készülhetett el - bár Larsson elhunyt, de egy szellemíró még így is befejezhetné a következő Millenium-regényt.

A lány, aki a tűzzel játszik 4 millió euróból készült és már az USA-beli bemutatása előtt több mint 51 millió dollárt hozott - a végső bevétele pedig kis híján 67 millió dollár lett. A kritika dicsérte, de úgy gondolták, hogy az elődjéhez képest visszaesett a színvonal - ez talán betudható a rendezőváltásnak is.

 

Nekem tetszett, viszont csak azoknak ajánlom, akik látták az előzőt és/vagy olvasták a regényeket, mert akkor érthető például, hogy ki kicsoda.

 

Pontozás:

 

imdb: 6.8

 

Szerintem: 5/5

 

Hírek:

 

- A sorozat harmadik darabját, A kártyavár összedőlt március 24-én mutatták be a magyar mozik, de sajnos csak Budapesten játsszák, így nekem még várnom kell, hogy láthassam.

 

Ma a nagyszerű RTL Klub nem adta a Mr. 3000-et, mert nagyon fontos, hogy megemlékezzünk Liz Taylorról valami hülye régi vígjátékkal. Nem azt mondom, hogy nem lényeges dolog, de miért pont egy jó film helyett kell adni pont most egy ilyet?

 

Várható írások: A nagy csapat I-II, Machete.

Szólj hozzá!

Címkék: akció dráma


2011.03.26. 19:57 Mozsárágyú

9 - A szám hatalma (The Nines)

 

     Milyen hülyén nézne ki Hófehérke 9 törpével? Vagy hogy hangzik az, hogy Ali Baba és a 9 rabló? Rosszul. A film főhősének viszont ez lenne a természetes. Minden e szám körül forog a filmben. Amire még viccből se adnék mondjuk 9 pontot, mert annál jóval rosszabb.

     Nekem ezt nem is lett volna szabad megnézenem, mert utálom a legtöbb hasonló művet, de fogalmam sem volt, mi ez és ott ragadtam a tévé előtt, mert elég jól indul. Ryan Reynolds, akit csak azért ismer mindenki, mert Scarlett Johansson férje (volt), egy kiégett színész, aki addig van az életével, ameddig Esztergályos Cecília mutatta annak idején egy bizonyos sorozatban. Gyorsan keres magának egy drogdílert meg egy kurvát és ennek folyományaként házi őrizetbe kerül.

     A következő epizód - merthogy 3 részből áll össze az egész - egy forgatókönyvíró (szintén Reynolds) küzdelmét tárja elénk, amint próbálja eladni új sorozatát a sok kapitalista tévés fejesnek.

     A harmadik részben pedig egy családapaként jelenik meg R.R., és a bedöglött kocsiját meg feleségét és kislányát akarja megmenteni az erdőben való, örökké tartó tartózkodástól.

Mindhárom pasi rájön kis idő elteltével, hogy valami nincs rendjén. Furábbnál furább dolgok történnek velük. Mintha nem önmaguk lennének. A három rész végül összekapcsolódik és a végső poén szerintem semmit nem ér, miután előtte 1 órányi unalom szíveskedett megjelenni a film részeként. Marha jól indul, tiszta bolondéria és azt gondolná az ember, hogy valami szerethető főhőssel van dolgunk. Aztán egyre unalmasabb és vontatottabb lesz, és számomra a két női főszereplő (Hope Davis és Melissa McCarthy) is vagy ellenszenves vagy csak simán idegesítő volt. Reynolds jól játszott, ameddig még volt rá oka, aztán átment az egész egy giccses, sírós, amerikai hülyeségbe.

     A rendező és író John August, aki előszeretettel vett részt olyan filmek írásában, amelyekben Károly nevű ember a főszereplő. Ilyen volt a Charlie és a Csokigyár meg az egyik Charlie angyalai.

Feltűnik a kissebbik Fanning kisasszony, Elle meg a Joey című, rövid életű sorozatból ismert Ben Falcone. Nyilván velem van a baj, de szerintem ez egy nagyon unalmas film, amely úgy lett egyre érdektelenebb számomra, ahogy haladt előre a játékidő.

     Ezek után ide kell illesztenem valami zenét, mert különben nincs értelme a bejegyzésnek. Ma ünnepli szülinapját az örökifjú Steve Tyler. Akire már semmiképpen nem mondható ez a jelző, ha megtudjuk, hány éves lett ma. Azért egész jól tartja magát ahhoz képest, hogy Toxic Twinsként hívták őt és a gitáros Joe Perry urat egy időben. Szóval gyengébbek kedvéért következzék az Aerosmith rovat.



 

Szólj hozzá!

Címkék: bekategorizálhatatlan


2011.03.25. 14:05 Tévésámán

Sucker Punch (Álomháború, 2011)

 

Már hónapokkal ezelőtt, mikor még csak egy képet meg egy címet láttam, tudtam, hogy meg kell néznem ezt a filmet, mert kurvajó lesz. Anno ugyanezt éreztem a Watchmennél és a Megaagynál is, mindegyiknél bejött. Persze ismerve Zack Snyder munkásságát, tudni lehet, hogy a lehengerlő látvány mellett mindig igényes történettel dolgozik, így garantált a siker. Anno megcsinálta a 300-at, ami Frank Miller történelmi alaptémából merítő kultikus képregényén alapult és egy addig soha nem látott, fantasztikus látványvilágot tárt elénk, amiben szinte bármi megtörténhet. Aztán évekkel később a világ egyetlen, a Times bestseller-listájára feljutott grafikus novelláját, a megfilmesíthetetlennek tartott Watchment választotta, amiben egy alternatív 1985-ös Egyesült Államok történéseit láthatjuk, a középpontban hat elkeseredett "szuperhőssel", akik saját démonaikkal éppúgy küzdenek, mint a külvilág gyilkosaival és pszichopatáival, majd belekeverednek egy világméretű, hihetetlen összeesküvésbe. Eddig minden bejött Snyder úrnak és mostanra már a neve egyet jelent a jó filmekével, nem csak számomra.

 

2007-ben, még Az Őrzők munkálatainak megkezdése előtt a rendező úgy gondolta, hogy kipróbálja magát egy új területen, mégpedig úgy, hogy nem egy már létező művet visz filmre, hanem saját ötletét dolgozza át mozgóképpé. Segítségére volt felesége, Deborah és Steve Shibuya, aki már több filmes területen kipróbálta magát. Együtt elkészítették a történetet, de aztán mégis a Watchmen lett az első, ami megvalósult - ennek sikere pedig zöld lámpát adott a Sucker Punch-nak. Utólagos szerkesztés: Shibuya Snyder volt osztálytársa, régóta barátok, ezért kérte pont az ő segítségét.

 

A film címének jelentése: váratlan ütés; olyan csapás, amire nem készülhetsz fel és ezzel a szöveggel is hirdetik (You will be unprepared. - Erre nem készülhetsz fel.). A sztoriról nagyon nehéz lesz úgy írni, hogy ne áruljak el fontos részleteket, de azért mégis megpróbálom:

 

 

Baby Doll (Emily Browning) elveszíti családját és bekerül egy helyre, ahonnan nincs kiút. Ő azonban megtervezi a szökést, és hogy el tudja viselni az iszonyatos valóságot, négy újdonsült társával/barátnőjével elmenekül egy kitalált világba, ami csupa fény, csillogás, erotika és kín. Ő vezeti a csapatot, aminek négy dolgot kell végrehajtania, hogy elérjék a szabadságot - a négy dolgot a négy barátnőnek kell megszereznie. Sweet Pea (Abbie Cornish), Rocket (Jena Malone), Blondie (Vanessa Hudgens) és Amber (Jamie Chung) Baby Doll vezetésével elindul, hogy szörnyek és kéjsóvár férfiak hordáján átverekedve magukat kijussanak a fogságból - de vajon sikerülhet a vakmerő terv? Utólagos szerkesztés: Már a trailerben megmondja a Wise Man, hogy öt dolog kell, de én nem véletlenül írtam négyet... 

 

 

Az alapkoncepció nagyon egyszerű: egy olyan film, amiben akármi megtörténhet, a fizika törvényeit fel lehet rúgni, bármilyen lény felbukkanhat, és mégis van értelme, vannak benne összefüggések és az egész valami sokkal nagyobb felé mutat. A több síkon játszódó események leírhatatlan látvánnyal, istenkirály ötletekkel és baromijó csajokkal kecsegtetik a nézőt. Van itt minden, amit a férfiak kedvelnek: szép nők, lövöldözés, bunyó, szörnyek, háborúsdi, minden! Azt már nem tudom garantálni, hogy a hölgyeknek is tetszeni fog, éppen ezért voltam tegnap este meglepődve, hogy hány srác hozta el a csaját magával - kétlem, hogy nekik is tetszett volna, dehát ki tudja?

 

 

Emily Browningot láthattuk még kislányként a Lemony Snicketben, ahol egy elég idegesítő gyerektrió egyik tagját alakította, de itt, minden tekintetben felve, gyönyörű, halálos és kitűnő főhős. Mellette ismert arc még a hájszkúl mjúzikeles Vanessa Hudgens, aki nagyon örült, hogy végre kap egy másfajta szerepet is, egy új közönségnek mutatkozhat be, és egyáltalán nem volt rossz a talpig fekete Blondie-ként (a neve egyébként szőkét jelent, ami így tök poén). A személyes kedvencem Abbie Cornish, vagyis Sweet Pea (édes borsó vagy borsókavirág), neki van a leginkább nő formája, ráadásul magas és a karaktere is szimpatikus - ő az, aki mindig bizonytalan, fél, de aztán mégis belevág. Jena Malone (Rocket vagyis rakéta) valahonnan nagyon ismerős volt, ő olyan aranyos; Jamie Chung (Amber – borostyán) pedig a Dragonballban volt Chi Chi, őt láthatjuk a legkevesebbet az ötösfogatból, mert általában ő vezet minden gépezetet. Mindegyik lány nagyon szép és szexi, én főleg Baby Dollnak meg Sweet Pea-nek szurkoltam közülük, ők voltak a kedvenceim:)

A mellékszereplőkből mindenképp ki kell emelnem az alig pár perceket megjelenő, de mégis nagyon fontos és marhajól játszó Scott Glennt, aki külsőre olyan, mintha Lance Henriksent és Leonard Nimoy-t egyesítenék egy személyben:), valamint felbukkan még a Watchmenben is látható Carla Gugino, a férfi főhős pedig a nagyon visszataszító figurát alakító Oscar Isaac.

 

 

Kb. úgy a harmincadik percben tűnt fel, hogy mennyire manga/anime-szerű az egész látványvilág, és bár maga Snyder talált ki mindent, ennek ellenére nem elképzelhetetlen, hogy ihletet merített a távol-keleti rajzolt cuccok stílusából.

Az Álomháború mindenkinek megadja azt, amire vágyik: van benne dráma, horror, sci-fi, kaland, manga-utánérzetű akció és csillogó musical-szerűség is. Plusz, ami óriási dolog, nem lehet kitalálni, hogy mi fog történni, sokszor csak utalásokat kapunk és így elképzelhetjük, mi történik, a saját szájízünk szerint.

A történetvezetés fontos része a zene, ami mindent elindít és átjárót képez a világok között. Hallhatjuk magát Emily Browningot is énekelni (Sweet Dreams, Where Is My Mind, Asleep), felcsendül néhány klasszikus átdolgozása (Queen, Beatles, Roxy Music, Iggy Pop), kapunk lendületes rockot, depressziós melódiákat, mindig éppen azt, ami kell.

 

Az elején egyébként, mikor kiderült, hogy kb. miről fog szólni, eléggé meglepődtem. A kitalált világban ugyanis végig ott motoszkál valahol a tudatunk felszínén, hogy itt bármelyik pillanatban jöhet valami nagyon durva, egy megerőszakolás vagy valami hasonló és ez (is) végig fenntartja a feszültséget. Ehhez hasonlóan az első húsz percben látott képek valahogy elfelejtődnek lassan, de valójában csak megbújnak és várják, mikor térhetnek vissza újból - ez is szinte fenyegeti a nézőt. Én nagyon szurkoltam, hogy hajtsák végre a tervet, legyen szó bármiről és szinte féltem a végkifejletet...

 

Néhány érdekesség: A film címe azt sugallja, hogy miközben nézed, nem tudhatod, mire számíts, nem készülhetsz fel a következő eseményre - és tényleg nem, vagyis nem lehet rá azt mondani, hogy igen, ez erről és erről szól, nem lehet már az elején beskatulyázni, mint mondjuk egy romantikus filmet. Snyder találta ki a történetet, Shibuyával együtt írta a forgatókönyvet, pénzelte és rendezte is a filmet. Az inspiráció egy részét Lewis Carroll Alíz Csodaországbanja szolgáltatta, a rendező maga is úgy foglalta össze filmjét, hogy „Alíz Csodaországban gépfegyverekkel”. Míg a 300-ban teljesen férfiakból álló főszereplő csapat volt, addig itt az összes hős nő.

A lányoknak keményen kellett edzeniük, hogy formába hozzák magukat a szerepeikre: egy héten öt napon át, minden nap hat órát gyakoroltak harcművészeteket, kardforgatást, lőfegyver-kezelést és betanulták a csaták koreográfiáját, mindezt tizenkét héten át. Az elvárás sem volt kicsi, mindannyiuknak el kellett érnie arra a szintre, hogy képesek legyenek 95 kilót felemelni! 

 

 

A Sucker Punch 82 millió dollárból készült, az imdbn egyelőre nincs elég pontszáma, de a népszerűsége egyre növekszik, bár a kritikusok már húzzák le... A hivatalos bemutatója Amerikában ma lesz, így mi már egy nappal korábban láthattuk ezt is. Egyébiránt nekem ez a mozizás volt a szülinapi ajándékom a családtól:)

 

Szerintem kibaszott jó volt, mindent teljesített, amit elvártam, sőt, sokkal többet is. Bátran ajánlom minden heteroszexuális férfinak, pláne ha szorult beléjük némi intelligencia is, higgyétek el skacok, tetszeni fog - a lányoknak viszont nem hinném, hogy bejön majd:)

 

Szerintem: 6/5 (Már alig várom, hogy újra lássam, negatívumként csak a kb. a tizediktől a huszadik percig tartó lassulást említhetném.)

 

Szerkesztés: Másodszori megtekintése után is úgy álltam fel a képernyő elől, hogy úristen, ez egy iszonyatosan jó film, ehhez foghatót még nem láttam és csak szuperlatívuszok jutnak eszembe róla! Ráadásul nagyon megéri megnézni angolul (pláne a Bővített Verziót), mert hatalmas a különbség a szinkronossal összemérve. Nekem ez az év filmje, ennél jobb már nem jöhet és kétlem, hogy valaha is lesz bármi, ami csak hasonló is ehhez!

 

A dvdről: Sajnos a Warnernek nincs hazánkban irodája, így itt csak a mozis verziót adták ki, egészen pontosan tegnap. Ami elsőre nagyon feltűnő: a borítón Vanessa Hudgens-t előbbre tették és majdnem akkora a képen, mint Emily Browning - a többiek háttérbe szorulnak. Az első meglepetés ott volt, mikor kinyitottam a tokot, ugyanis a dvd jellegtelen, fekete, nincs rajta semmilyen kép, csak egy felirat. Rögtön FreddyD régi játékbemutatóinak korongjai jutottak eszembe, tényleg olyan sajnos. Aztán jött a menü, ami gyakorlatilag nincs: a plakát alatt van három gomb, a play-gomb a lejátszás, a csillag az extrák, a földgömb a beállítások, de ezekre csak akkor jöhetsz rá, ha rájuk kattintasz. A zenének sincs sok köze a filmhez, extraként a youtube-on is fellelhető 4 animációs rövidfilmet találjuk és egy pici dokumentumocskát a zenéről, ahol Snyder, Marius de Vries és Tyler Bates beszélnek a muzsikáról. Mindennek a tetejébe a képminőség sem a legjobb és a Rendezői után elég bénának tűnt a mozis verzió, mert annyival kevesebb. Szerintem ez a film sokkal többet érdemelt volna, ezt 3000-ért csak akkor éri meg megvenni, ha igazán elkötelezett vagy az irányába. Ja és még valami: Szinkronnal NE nézzétek meg, mert szörnyű:)

 

 

Hírek:

 

- Emily Browning legközelebb az ehhez kissé hasonlónak látszó Sleeping Beauty-ban szerepel majd, ami szintén valami álomvilágban játszódó, erotikus drámának látszik.

 

- Abbie Cornish gyermekét elvesztett embercsempésznő lesz a The Girl című dráma/horrorban, ami nem tűnik valami ijesztőnek pusztán az alapötletből, meg valami bugyuta szarságban is játszik majd, amit Madonna rendez (!) - ugyanebben az akármiben Oscar Isaac-et is láthatjuk.

 

- Jena Malone az általam várt következő nagy durranásban, a Jack and Diane-ben mellékszereplő lesz.

 

- Jamie Chung a Másnaposok 2-ben szerepel legközelebb.

 

Alig egy hete, 94 éves korában elhunyt Michael Gough, az igazi Alfred a Batman-mozikból. Hosszú pályája alatt játszott Drakula-filmben és az Álmosvölgy Legendájában is - utolsó pár szerepében Tim Burtonnek szinkronizált. Nyugodjék békében!

 

További vátható írások: A nagy csapat, Machete.

 

Ja és még valami: Ha a ti helyetekben lennék, megnézném az Álomháborút!

2 komment

Címkék: bekategorizálhatatlan