Tavaly és tavalyelőtt mindenhol tele volt az internet a Frozennel, én pedig azon gondolkodtam, vajon miért? Aminek ekkora hatása van, azt biztosan érdemes megnézni – pláne mivel ez vitte el az Oscart a Lego Movie helyett. Inkább eltekintek a további szószaporítástól, szóval ugorjunk fejest a több méteres hóba: 

Arendelle csodás országának van egy királya, akinek van két leánya: a virgonc, szeleburdi Anna (felnőtt hangja Kristen Bell) és a mágikus hatalommal bíró Elsa (felnőttként Idina Mendez). Csodás gyerekkoruknak azonban vége szakad, mikor az idősebb lány véletlenül eltalálja egy varázslövedékkel a húgát, akit csak az menthet meg, ha kitörlik az emlékezetét. Ezek után viszont Elsa, félve saját erejétől, bezárkózik a szobájába és még akkor sem jön elő, amikor évekkel később a szülei a tengerbe vesznek... De eljön a nap, amikor ki kell jönnie, mert megválasztják Arendelle következő uralkodójának, ám az estély botrányba csap át, mikor varázsereje véletlenül ismét elszabadul. Az újdonsült királynő népe biztonsága érdekében úgy dönt, otthagyja királyságát és a hegyekbe vonul, ahol hatalmával jégkastélyt emel magának. Anna viszont nem hagyja, hogy szeretett nővére remetének álljon, így nyomába ered a jégkereskedő Kristoff (Jonathan Groff), a rénszarvas Sven és az életre kelt, beszélő hóember, Olaf (Josh Gad) társaságában. Hamarosan a képletesen megfagyott szív szó szerint is azzá válik, és a nővéreknek meg kell találniuk az ellenvarázst, különben Anna és az egész ország örökké a jég fogságába kerül… De vajon mi lehet az és hol található?

A Josie és a Vadmacskák után szabadon fogalmazva a Jégvarázs az új Avatar. A kettőnek kb. ugyanaz a lényege, egy rendkívül látványos, szórakoztató formába öntött klasszikus mese, különbség csak annyi, hogy itt jelentősen több az éneklés, de jóval kevesebb a borzalmas haláleset. Míg az Avatarnál nehezebb dolgom lenne, ha a célközönséget kéne egyértelműen meghatároznom, itt biztos, hogy az óvodás-kisiskolás lányok felé száll az irányított CGI-hógolyó. Zéró elvárással ültem le elé, és miközben voltak benne tényleg jó poénok, meg csodás látványvilág, személy szerint nem találtam többnek egy jó mesénél.  

Bővebben: Nincs vele semmi baj, a karakterek szimpatikusak; a dalok egészen jók és nincsenek akkora túlsúlyban, hogy elnyomják a többi részletet; párszor felnőtt fejjel is lehet önfeledten nevetni; a látvány meg tényleg szép meg részletes. Érdemes figyelni az állatok szőrét, az emberek haját, a ruhákat a közelképeknél, ezek mind olyan hihetetlenül valóságosak, hogy a figurák rajzfilmszerű, karikatúra-arcával együtt valóban különös hatást érnek el. Az ember-karakterek esetében az újító jelleg ellenére azért nem sikerült kihagyni a halott szülős Disney-klisét, a nők Barbie-baba-szerű alakját és szerintem még a lehelet se mindig látszik a hidegben; de ezekért kárpótol a vidám troll-sereg és a Hóriás (akit elvileg Mályvacukornak hívnak:D) – meg hogy legalább az állatok nem beszélnek. A sztoriban pozitívum, hogy bemutatja, milyen az, ha a mágia csapást jelent a használójára nézve, meg tetszett a répa-propaganda; valamint ki kell emelni Hans herceg alakját (megszólaltatója Santino Fontana), akihez egy merőben szokatlan, de éppen emiatt kissé értékelhetetlen fordulat kapcsolódik. Az eredeti címben jelzett fagy számomra kétszer vált igazán érezhetővé, az első alkalom az, mikor Anna beletoccsan a pocsolyába, a második alkalommal meg a végén a fagyott vízen támolyog előre a hóviharban – a többi esetben valahogy talán az események melegsége miatt nem éreztem a tél szorítását. Apró megjegyzés még így a bekezdés végére: Olaf szerintem egy az egyben a Szörnyek az Űrlények ellen B.O.B.-jának valamivel okosabb változata. 

„Van, akiért érdemes elolvadni.” 

Néhány szót az alkotókról: A sztori Hans Christian Andersen A jégkirálynő című 1844-es meséjén alapul (ennek a magyar címében nem vagyok biztos, aki tudja, segítsen ki!); ám jelentős átdolgozáson ment át - a producer Peter Del Vecho szavaival: „Van jég, hó és egy királynő, de ezeken kívül eléggé eltértünk tőle.” A forgatókönyv megírásában részt vett Dean Wellins, akihez számos egyéb animációs munka köthető és Shane Morris, aki mindössze egyetlen tv-filmmel büszkélkedhet ezen felül; a munka oroszlánrészét viszont a rendezést is végző páros, Chris Buck és Jennifer Lee végezte. Buckról azt kell tudni, hogy ő volt a Pocahontas írója és a ’99-es Tarzan rendezője, szóval már ismert, sikeres a szakmában. Lee vele ellentétben csupán a közelmúltban robbant be a Rontó Ralph forgatókönyvével, ami azonban olyan jó visszajelzéseket kapott, hogy nekiadták a Jégvarázs írását, sőt, nőként első volt, aki Disney animációs mozit rendezhetett. Előbbi az animációs részt, utóbbi a történetet irányította.

Érdekességek: A jégkirálynő első animációs változata már a ’30-as években szóba került, bár akkor még csak egy Andersen életrajzi film egyik darabja lett volna, ami viszont sosem valósult meg. Aztán a ’90-es évek elején, majd az ezredfordulón megint előkerült a projekt, de igazán csak 2011-ben indult be. Az előkészítési fázisban a stáb tagjai az USA-ban, Kanadában és Norvégiában kutatták a vastag hó tulajdonságait, világítási próbákat végeztek, valamint megfigyelték, hogyan viselkedik a hó, ha valaki sétál, fut, vagy hosszú szoknyában elesik benne – utóbbi tesztet nem csak hölgyek végezték el:D A fehér téli csapadék mindenféle tulajdonsága mellett ihletet merítettek a természeti környezet szépségéből. A Norvégiába tett kéthetes látogatás alapozta meg a Jégvarázs nagy részét, mivel az említett környezet mellett a norvég ruhák, épületek, nevek, a néphit trolljai és a helyi zene is bekerült a film világába. Arendelle kastélya az Osloban található Akershus-erőd alapján „épült fel”, a várost magát Bergen város Bryggen nevű kikötői negyede inspirálta, az egészet körbevevő fjordot meg a Naeroyfjord.

Kristen Bell a szereplőválogatáson elárulta, hogy gyerekként nagy kedvence volt A kis hableány és az Aladdin, előbbi egyik dalát anno felénekelte magnóra – ez a kiskori lelkesedés volt az egyik dolog, ami meggyőzte az alkotókat. A felvételek ideje alatt Bell állapotos volt, így később (nem csak ezekből az okokból) sok szövegét újra fel kellett mondania. Idina Menzel színpadi színésznő, korábban főleg tv-sorozatokban volt látható, azonban játszott egy hasonló hercegnős műben, a Bűbájban. A két színésznő közösen felkészült az első nagy olvasó-próbára és miután a szöveggel végeztek, közösen előadtak egy dalt (Wind Beneath My Wings), ami könnyeket csalt a producerek/rendezők szemébe, így azonnal véglegesítették őket Anna és Elsa szerepére. A szinkronizálás alatt mindketten hangszigetelt burákban álltak, de egymással szemben, így együtt tudtak játszani, miközben hallották a másikat a fülhallgatón keresztül, ám a beszédük mégsem folyt egybe. Josh Gadnek már volt tapasztalata fagyos animációs mozikkal, hiszen hallhattuk a Jégkorszak 4-ben. Van három érdekes fickó, akiket szeretnék kiemelni a színészek közül: Ciarán Hinds (Troll Papa), Mance Rayder a Trónok Harcában; Fred Tatasciore (egyéb hangok), a StarCraft II Zeratulja; és David Boat (egyéb hangok), akinek vicces neve van (Hajó Dávid). Jennifer Lee a nővérek kapcsolatát saját húgával való kapcsolatáról mintázta: Brittney Lee együtt dolgozott vele a Frozenen, mint művészeti vezető és kreatív művész. Jennifer egyébként a hercegnők anyukájának hangja. A filmben hallható dalokat egy házaspár, Robert Lopez és Kristen Anderson-Lopez írták, akik már korábban dolgoztak a Disney-nek a 2011-es Micimackón. A szerzők new yorki otthonukban munkálkodtak és hosszú videokonferenciákat folytattak a Kaliforniában tartózkodó stábbal. A felvett demo-anyagokat emailen küldték el nekik, ezekben mindketten énekeltek és Robert zongorán játszott hozzá. Az írási procedúra több mint egy éven át tartott. 

Mikor a kastély kapuja kinyílik és Anna kilibben rajta, a befelé áramló tömegben ott van Aranyhaj és Flynn az Aranyhaj és a nagy gubancból, a kép bal oldalán. Ezalatt Elsa kilép az erkélyre, és szétnéz, itt pedig a bal hátsó sarokban látható Tiana hercegnő és Naveen herceg A hercegnő és a békából. A boltban, ahol Anna és Kristoff először találkoznak, a polcon van egy plüss Miki egér; amikor pedig a leányzó még kicsiként a lábával utánozza az ingaórát, akkor a könyvespolc tetején ül egy Miki. Ha gyorsan kimondod egymás után azt, hogy Hans, Anna, Kristoff, Sven, akkor valamennyire hasonlít arra, hogy Hans Christian Andersen. Elsa az első Disney-hercegnő, akit ténylegesen megkoronáznak egy filmben. A könyvben, amiben a király a trollokról olvas, rúnák vannak, a belőle kieső térkép pedig a Magányos Hegy térképére hasonlít, mindkét dolog utalás A gyűrűk urára. A később Oscar-díjjal jutalmazott Let It Go (Legyen hó) című dalt egyetlen nap alatt írta a szerzőpáros – ez a dal önmagában átformálta az őt éneklő karaktert a sztoriban.

A legösszetettebb képsor az, amikor Elsa felépíti a jégkastélyt, itt minden egyes képkockán 4000 számítógép dolgozott egyszerre, összesen 132 órán át. A teljes Frozen létrejöttéhez 600 ember két és félévnyi munkája kellett. Olaf és a Hóriás visszatükrözik, hogy milyen volt Elsa abban a pillanatban, amikor életre keltette őket. Előbbi neve értelmezhető szójátékként is a funkciójára nézve (angol kiejtés szerint ólef, ami nagyon hasonlít arra, hogy oh laugh, vagyis „nevess”). A koronázáson a püspök azt mondja „Ahogy kezében tartja eme szentségeket, és megkoronáztatott e szent helyen, íme, bemutatom nektek Elsát, Arendelle királynőjét.” (Ha jól sejtem, akkor gaelic nyelven.) A készítők bedobtak egy csavart, ami ellentmond a korábbi Disney-filmeknek, ugyanis ezúttal a gonosz ruhája egyáltalán nem sötét, míg a jóké igen. A Jégvarázsból egyes helyeken karaoke-verziót mutattak be, ahol ki volt írva a dalok szövege, és egy kis hópehely ugrált a szavakon, így a közönség együtt énekelhetett a szereplőkkel. A nyitó és zárójelenetben hallható dal Frode Fjellheim zeneszerző Eatnemen Vuelie-je, amit Sámi nyelven adnak elő. 

Az említett Aranyhaj…-hoz hasonlóan itt is a kétdimenziós, kézzel rajzolt animációt ötvözték a komputer-technikával. Wayne Unten, aki Elsa életre keltését vezette, úgy állította be a figurát, hogy az akkor vegyen levegőt, amikor Idina Menzel a szövege felmondása alatt. A királynő haja 420 ezer különálló szálból van. Jean Gillmore karakter-tervező külön csak a ruhák minél realisztikusabbá tételéért felelt; és valóban jól dolgozott, hiszen a jelmezek sosem látott élethűséggel bírnak a végeredményben. Több olyan programot írtak, amiket kizárólag egyes részletek animálására hoztak létre, így például a havat és a hópelyheket külön-külön szoftver generálta. Bár a jég meg a hó látványvilága már tökéletes volt, a velük érintkező dolgok hanghatásait nem tudták rögzíteni terepen, így egy külön stúdióban, napi 23 kiló jéggel kísérletezve vették fel a megfelelő hangokat. Ötféle hó-típusban ötféle verzióját rögzítették a lehetséges összes lépésnek, Elsa lépteit a jégpalotában pedig három különböző effekt összekeverésével állították elő. Svent, a rénszarvast egy igazi rénszarvasról mintázták, bár ebből valószínűleg nem sok maradt meg a kész műben:)

A Hollywood Reporternek író Todd Mccarthy szerint hosszú ideje ez az első hollywoodi film, ami felhívja a figyelmet a globális lehűlésre (?). Kolléganője, Christy Lemire nagyon hasonlónak találta Elsát a Stephen King-regényből ismert Carrie-hez. Mások meg úgy vélték, a Jégvarázs a melegek elfogadtatásáról szól, Elsa az LGBTQ-fiatalság jelképe és a Let It Go a homoszexualitás bevallásáról szól. (No comment.) Menzel, Bell és Lee egyetértettek abban, hogy alkotásuk feminista mű (a szó jó értelmében véve), ami a nővéri kapcsolatról szól, és olyan hercegnőket ad a világ lányainak, akik sokkal reálisabbak és könnyebben átérezhetőek, mint mondjuk Hamupipőke. Csak Észak-Amerikában több mint 3 millió Frozenes jelmez fogyott el, a Random House kiadó által eladott filmkönyvek száma átlépte a 8 milliót, az Elsa pedig felkerült a Top 100 legkedveltebb lánynév listájára 2014-ben, ahol a 88. lett. Ezen felül számos játék, videojáték, a Disneylandekben hullámvasút, egy jégrevü, egy rövid animációs film és egy az inspirációul szolgáló norvégiai helyszíneket bejáró utazási program is született a Jégvarázsból. Sőt, Elsa, Anna meg Kristoff bekerültek az Egyszer volt, hol nem volt című tévésorozatba. A Sámi kultúra terjesztéséért hálás volt a norvég kormány a stábnak, a 2014-es elnöki beszédben Aili Keskitalo miniszterelnök a Frozent kiemelte 2013 nagy eseményei közt. 

Ezen a linken angolul olvasható egy érdekes cikk, amit Dr. Jill Squyres pszichiáter írt, és azt taglalja, hogy Elsa borderline személyiség (borderline personality disorder, vagyis labilis személyiség)  

A nagy siker viszont bajjal is jár, erre példa, hogy az angol és amerikai kisgyerekek számos alkalommal elrángatták szüleiket a filmre, majd mind megtanulták kívülről a dalokat és úton-útfélen, éjjel-nappal ezt fújták, agyára menve a felnőtteknek, sőt, gyakran a többi gyereknek is. 2014 végén Jennifer Lee már azt nyilatkozta, hogy nem győznek bocsánatot kérni a váratlan őrület miatt:P Aztán becsúszott egy per, bár ezúttal nem a szóban forgó alkotás készítőit perelték be, hanem fordítva. Van egy The Legend of Sarilla nevű animációs mozi, amiben eszkimók szerepelnek, és a forgalmazó Phase 4 Films a Jégvarázs sikere után elkezdte ezt Frozen Land címen reklámozni, sőt a plakátokat is átalakította, hogy meglovagolják az éneklős fagyasztósdi farvizeit. De a Miki egeres stúdió szemfüles volt, és a bíróságon igazat adtak nekik, így a Phase 4-nak vissza kellett hívnia minden „bűnösnek talált” kiadványt, kópiát, plakátot, stb. és ki kellett fizetnie 100 ezer dollárt a Disney-nek.

A Jégvarázs megközelítőleg 150 millió dollárból készült és világszerte 1 milliárd 274 milliót hozott vissza. Ez minden idők legtöbbet kaszáló zenés rajzfilmje, és 2013 legsikeresebb rajzfilmje. Erőteljes pozitív fogadtatásban részesült a kritikusoktól, összesen 44 díjat kapott. Ezek közt van a Golden Globe, az Oscar (ebből kettő: Legjobb Animációs Film, Legjobb Eredeti Betétdal), a BAFTA, a Grammy és a Kritikusok Szövetségének Díja is. [Különös módon a legutolsó alkalom, amikor hasonló mennyiségű elismerést kapott a Disney az két olyan alkotásnál történt, amit szintén Chris Buck vezényelt: az egyik a Tarzan, a másik a Pocahontas.] A látványát, a zenéjét, a forgatókönyvét, a mondanivalóját és a színészeit is elismerték, a Let It Go külön figyelmet kapott. 

Nekem a sok újításból csak néhány tűnt fel, idegen tollakkal meg nem akarok ékeskedni, így csak azt mondom, amit a tévé elöli felkelésem után gondoltam róla: Ez egy jó kis mese, ami igazán szép látványvilágot kapott, viszont értetlenül állok a globális hisztéria előtt, amit okozott. Bár különösebb problémám nincs vele, azért annyit hozzá kell fűznöm, hogy a korábbi szintén Oscar-győztes Merida, a bátorban ugyanez benne volt, csak kevesebb énekléssel, és a királylány bongyor, vörös hajával, szeplőivel, relatíve pici szemével és fiús beállítottságával ugyanúgy „modern nőt” képviselt, mint Anna vagy Elsa. Amellett meg lehetetlenség elmenni, hogy a Disney-lobbi valószínűleg tudatosan nyomta el a Jégvarázsnál minden tekintetben jobb Lego-filmet, nehogy az nyerhessen. (Everything Is Awesome?) 

Pontozás: 

imdb: 7.5 (2 év alatt 0.2-t csökkent.)

Szerintem: 5/5 (Úgy gondolom, nincs mire pontot levonni, a célközönség nem én voltam, de így is tetszett; a nagytőke döntései miatt meg kár füstölögni.) 

Hírek: 

- Jön a Jégvarázs 2, bár egyelőre még csak Jennifer Lee, Chris Buck, a producer Peter Del Vecho és a történet befejezése van meg hozzá.  

- Josh Gad írja a Pixelt, amiről sajnos úgy néz ki, hogy nagy ökörség lesz; az Angry Birds-öt, amivel szerintem már régen átestek a disznó túloldalára a játékgyárosok; és az elképesztő ötleten alapuló Triplets-et, ami a régi Arnold Schwarzenegger-Danny de Vito-vígjáték, az Ikrek folytatása. És hogy ki lesz a harmadik iker? Attól tartok, hogy Eddie Murphy… A csúcs azonban mégsem ez, hanem hogy Gad urat ilyen rezümével kérték fel a következő Emma Watsonos A Szépség és a Szörnyeteg forgatókönyvének elkészítésre. Miért?! (A Pixel tényleg megbukott; a Dühös madarak nagy siker lett, bár azóta kiment a divatból; a Hármasikrek nem készült el, A Szépség és a Szörnyeteg pénzügyileg jól teljesített.)

- Santino Fontana egy érdekesnek hangzó jövőben játszódó sci-fi/romantikus izében, a Fade to White-ban szerepel majd, bár lehet, hogy ez is csak egy újabb kiválasztott éhezők útvesztője lesz. 

- Alan Tudyk tutira ment és a közösségi finanszírozás eszközéhez nyúlt legújabb terve, a Con Man című sorozat kapcsán, amit rendez, ír, és pénzel is. Hogy miért írtam a tutit? Mert felkérte főszereplőtársnak Nathan Filliont. Walsh és Mal újból együtt! 

- Ciarán Hinds A 47-es ügynök névre hallgató új Hitman-feldolgozásban bukkan fel legközelebb, amiben a címszereplő vonalkódját Rupert Friend viseli majd. (Ez nekem nagyon tetszett, a világ többi részén azonban utálják.)

Az ezt megelőző bejegyzésben azt írtam, megpróbálok még egy cikket besuvasztani az előző hétbe, de végül a kinézett alkotást inkább kihagytam, ehhez meg egyszerűen annyi adatot kellett átrágni, hogy egy teljes napom elment rá, vasárnap pedig dolgoztam, úgyhogy a terv nem sikerült. Most ismét be leszek táblázva, de csütörtök estére találtam valamit, ezen kívül akad még két film, amit talán moziban fogok megnézni. De mivel most hétfő van, így legalább egy plusz bejegyzést 80%-ra ígérhetek még erre a hétre! 

És még valami: A végén ki van írva (bár ugye ezt alapból maximum a moziban lehet észrevenni), hogy a stúdió nem ért egyet Kristoff azon nézetével, hogy a férfiak megeszik a fikájukat, valamint jön még egy apró, cuki poén a stáblista után, szóval tessék azt végigvárni! 

Lezárásul pedig egy nálam kompetensebb külföldi duó angol nyelvű videója a Frozen hibáiról (a videóban spoilerek vannak, csak akkor nézd meg, ha a filmet már láttad; és van benne két olyan dolog, ami szerintem különben nem hiba):