Horrort ígértem, de közbejött ez, amit már egy ideje meg akartam nézni, ugyanis szeretem John Candy filmjeit és ez volt élete utolsó munkája, jobban mondva ebbe halt bele. Candy szó szerint az életét adta, hogy ez a mozi elkészülhessen, és nem hiszem, hogy egyedül vagyok a véleményemmel, ha azt mondom, utólag, odafentről nézve biztosan elégedetlen a végeredménnyel… .

A klasszikus westernek hőskorában a kemény és durva Kánaán-Alsó néhány megtört polgára összefog, és úgy dönt, megfutamodik a veszélyek/kihívások elől, ám az akkoriban megszokottól eltérően nem Nyugat, hanem Kelet felé akarnak menni, vissza arra, amerről a telepesek indultak. Minden adott, még az isteni jel is, már csak egy karavánvezetőre van szükség. Ekkor esik be hozzájuk a részeges, túlsúlyos és megbízhatatlannak tűnő James Harlow (Candy), aki éppen e szakma jeles képviselője, ráadásul nála jobb nem akad, úgyhogy be kell érniük vele. A kis szekérsor elindul hát St. Louis irányába, de vajon megérkeznek-e épségben – és közben a készítőknek sikerül-e majd megnevettetniük minket a Vadnyugat kliséinek kiforgatásával?

Különös véletlen, hogy Mexikó, a forgatás helyszíne évekkel korábban rendkívül hasonló módon okozta egy hasonlóképp jellegzetes külsejű és nagy tehetségű komikus, Marty Feldman halálát. Mind Feldman, mind Candy erős dohányosok voltak, utóbbinál pedig a jelentős túlsúlya is szerepet játszott abban, hogy amikor a közép-amerikai ország forró, kíméletlen időjárása próbára tette, végül elbukott. Azért ezzel a szomorú ténnyel kell kezdenem, mert ez volt az ok, ami miatt látni akartam a Wagons Eastet; meg sajnos nagyon érződik, hogy a kész műből hiányzik valami. A főszereplőt váratlan eltűnése miatt dublőrrel kellett helyettesíteni és a sztorit is át kellett alakítani, efelett pedig lehetetlen átsiklani.

Az egész lényege, hogy a kanadai humor-nagyágyú, néhány tisztességes karakterszínész és egy akkoriban Amerikában viszonylag népszerű komikus vezetésével elferdítik a westernek jellegzetes vonásait, a ’90-es években viccesnek tartott, modern dolgokkal vegyítve. Ezt meg lehet csinálni, és nem is kell messzire menni, hiszen ezzel majdnem egy időben mutatták be a Robin Hood – A fuszeklik fejedelmét, ahol mindez ténylegesen működött (a középkorral), itt viszont nem csak a hőst játszó színész halála miatt lett olyan kétes értékű a végeredmény, hanem feltehetőleg ebben nagy szerepe volt a rendező Peter Markle-nek (mindenféle közepes film, tv-sorozatok egy-egy epizódja) és a nevenincs forgatókönyvíróknak. A vásznon felbukkanó alakokat olyan emberek keltik életre, mint Richard Lewis (János herceg az említett Mel Brooks-műben), John C. McGinley (Nekem 8, Azonosság), Ed Lauter (Hajrá, fegyencváros!), Abraham Benrubi (a Vészhelyzet Jerry-je), Lochlyn Munro (FvsJ), Charles Rocket (Dumb és Dumber), William Sanderson (Szárnyas fejvadász, True Blood) és Robert Picardo (a Star Trek Új Nemzedék Doktora). Mint látható, ismert mellékszereplőkkel és nem A-listás sztárokkal operál az Elég a vadnyugatból!

Érdekességek: Az indiánoknak normális nevük van angolban, csak magyarban fordították őket ilyen hülyén. Slade karaktere főhajtás Kirk Douglas Kaktusz Jackje előtt. John Candy állítólag nem akarta megcsinálni ezt a munkát, de a szerződése kötelezte. Maureen O’Hara színésznő azt állította egyszer, hogy John felhívta őt a forgatás kezdete előtt és arról panaszkodott, nem akar Mexikóba menni, mert „ott valami nagyon rossz fog történni”. A Wagons East még korántsem volt kész, amikor a kerekded színjátszó távozott az élők sorából, ezért, ahogy fentebb szóba került, a forgatókönyv jelentős átíráson ment át és ez a magyarázat arra, hogy Harlow miért tűnik el folyton hosszabb időre. A báros ivójelenetet kettévágva kétszer is felhasználták, nekem ez fel se tűnt, de egyébként a dublőr jelenléte sem mindig kirívó. Candy családjában volt hajlam a szívinfarktusra, ebben halt meg az apja meg a nagyapja, ő pedig éppen ezidőtájt szokott le a dohányzásról és próbált fogyni, hogy elkerülje ezt a fajta véget. Elhunytakor 43 éves volt, álmában érte a végzet és négy ember kellett, hogy a testét felemeljék. Temetésén rendkívül sok barát, tisztelő és kolléga jelent meg, a Los Angeles-i Rendőrség pedig tisztelete jeléül megállította a forgalmat aznap – ezt csak a Pápa látogatásakor szokták tenni. Az Elég a vadnyugatból! majdnem 4 és félmillió dollárt hozott be az USA-ban, készítési költségéről nem találtam adatot, a wikipedia szerint azonban mind pénzügyi, mind kritikai tekintetben megbukott. 

Összefoglalva: Ez az alkotás sajnos nem csak azért nem működik, mert a sztárja elhunyt a forgatás alatt, vagy, mert már 20 éves, hanem mert ezek a poénok ebben a formában már 1994-ben is szakállasnak számítottak. Talán két alkalommal sikerült megmosolyogtatnia, ami tekintve a két órás játékidőt, elég rossz arány… 

Pontozás: 

imdb: 4.7 (3 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 2/5 (Hosszú, unalmas és ha Candy nem lenne benne, semmit sem érne.) 

Hírek: 

- Abraham Benrubi mostanság sokat szinkronizál. A készülő Star Wars: Detour című rajzfilm-sorozatban például ő Darth Vader hangja. 

- Robert Picardo az új Űrszekerek-tévéfilm, a Star Trek: Renegades szereplőgárdáját erősíti Walter Koenig és Sean Young mellett. 

- A tavaly elhunyt Ed Lauternek még mindig van három filmje, ami bemutatásra vár, ezek közül a legérdekesebb a ’70-es években készült, megtörtént eseményeken alapuló horror, a The Town That Dreaded Sundown újrája, amit még 2014-ben láthatunk. 

Még a héten megpróbálom megnézni az előző írásban említett híres horrort, de eléggé lefoglal Tim Davys nagyszerű könyve, A lefejezett keselyű rejtélye – ezt és az előzményének számító A Halállistát csak ajánlani tudom, irtó vicces, plüssállatos krimik:D