A Pannon Lapok Társaságánál nemrég valaki kitalálta, hogy a tv-műsorból vegyék ki az HBO-t, helyére pedig rakják be az M3-at. (Ez különösen ostoba döntés volt abban a tekintetben, hogy a Trónok Harca 4. évadja hamarosan elkezdődik és az HBO az egyetlen csatorna, ahol legálisan lehet nézni…) Így viszont kénytelen lettem saját magam kikutatni a Home Box Office adását, úgyhogy regisztráltam a port.hu-ra, ahol beállítottam, hogy küldjön értesítést ha Juno Temple vagy Ellen Page filmjeit tűzik valahol műsorra. [2017-es megjegyzés: Ebben az évben meg szétbarmolták a műsorújságot, azóta kénytelen vagyok mindent a portról vagy az Animare-ról kikeresni.] Jött is az első értesítő az utóbbiról, cikkem tárgya pedig az a The Stone Angel, amit kis híján megnéztem februárban Ellen miatt. Most viszont már bánom az időt, amit rászántam…

Ahogy a cím sugallja, egy hölgy életét nézhetjük meg, akit Hagarnak hívnak (Ellen Burstyn és Christine Horne alakítják, ejtsd: Hégár). Láthatjuk a döntéseket, amik megváltoztatják a mindennapjait, örömteli meg tragikus élményeit, viszonyulását a gyermekeihez, édesapjához és a férjéhez; indulását és az útja végét. (Aki ért angolul, annak még egy pici info: azért A kőangyal az eredeti címe, mert ez a szobor fontos szerepet játszik, egyfajta horgony az időben, ami a hősnő számára mindig ott volt és aztán ottmarad akkor is, ha ő már nincs.)

Amikor egy óra eltelt és Ms. Page még mindig nem bukkant fel, akkor már tudtam, hogy megint belefutottam valami olyanba, mint a Peacock… Itt viszont egy színtiszta dráma tárul elénk, amiben valójában semmi érdekes sincs, abszolút hétköznapi történet – számomra legalábbis a rangon aluli házasság és munka sztorija unalmas. Az külön ront rajta, hogy két órás, és bár Ellen Burstyn remekül játszik, nincs más, ami lekötné a figyelmet. Az egyetlen rész, ami tényleg felkavaró, az a kisebbik fiú halála, de ez legalább másfél óra után következik be… Az alkotók/szereplők listája se túl impozáns, az író-rendező-producer Kari Skogland, aki általában sorozatokon dolgozik; a fiatal Hagart játszó Christine Horne szintén jórészt tévére készülő produkciókban tevékenykedik. Page mellett ismerős arc volt még Dylan Baker (Marvin) az Adsz vagy kapsz!-ból és Sheila McCarthy a Lakat alattból, valamint Aaron Ashmore, aki az X-Menes Shawn Ashmore ikertestvére.

Érdekességek: A cselekmény az egyik leghíresebb és legkedveltebb kanadai írónő, Margaret Laurence 1964-es regényén alapul. A The Stone Angel könyv formájában sok egyesült államokbeli iskolában kötelező olvasmány. Ellen Burstyn elvileg énekelt is egy dalt a filmhez, bár én nem emlékszem rá, de lehet, hogy a stáblista alatt hallható, amit persze a Film+2 nem ad le. Burstyn teljesen véletlenül rátalált egy rég nem látott rokonára a stábban. A főszereplőnő életre keltéséért Genie Awarddal jutalmazták őt, a zeneszerző John McCarthy szintén ilyen díjat nyert a munkájáért. Az Egy asszony élete 474 ezer dollárt hozott be, a költségéről nem találtam adatot, a kritikától vegyes értékelést kapott.

Hosszú, nem valami érdekfeszítő és túl kevés van benne Ellen Page-ből. Nem tetszett, de a jó színészi alakítások miatt annyira mégse fogom lepontozni. 

Pontozás:

imdb: 6.3 (3 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 3/5 (Ha kedvenc színésznőm többet szerepelt volna, akkor mindenképpen szórakoztatóbb lett volna számomra.) 

Hírek: 

- Ellen Page lesz a női főszereplő az egyelőre még cím nélküli John Belushi életrajzi filmben, amiben Emile Hirsch kelti életre Johnt – hát ez nem hangzik túl biztatóan… (Szerencsére nem készült el.)

EZEN A LINKEN TESSÉK SZAVAZNI, amíg nem jön új írás!