Újabb nagyszerű DC-univerzum rajzfilm az HBO-ról. Több felvezetés nem is kell, vágjunk bele! 

A mai modern korban járunk, ahol Superman (George Newbern hangján szólal meg) szembesül azzal, hogy az emberek elavultnak tartják a módszerét, miszerint életben hagyja metahumán ellenfeleit, majd az igazságszolgáltatásra bízza őket. Közben háború robban ki két szomszédos, fejlett ország (Byalia és Pokolistan) között, a konfliktus megoldását kutatva egy csatában a címszereplő váratlan segítséget kap négy hőstől, akikkel még sosem találkozott korábban. A magukat Eliteknek nevező csapat (Manchester Black - Robin Atkin Downes, Coldcast - Catero Colbert, Menagerie - Melissa Disney és Kalap - Andrew Kishino) Superman mellett állva az igazságért harcol, ám hamarosan kiderül, hogy a módszereik radikálisak, nem riadnak vissza a gyilkolástól sem. Az öt szupererős harcos megpróbál együtt dolgozni, de a köztük lévő nézeteltérések egyre erőteljesebbé válnak és az emberek inkább az Elitek durva megoldásait részesítik előnyben a kriptoni abszolút igazságosságával szemben. Az összecsapás elkerülhetetlenné válik és a vörös-kék ruhás jótevőről úgy látszik, hogy esélytelenül indul harcba. Vajon van még helye az Acélembernek a XXI. században vagy alulmarad a csatában és ezzel bebizonyosodik, hogy fölöslegessé vált? 

A felvezetésnél még nem tudtam, mi lesz ebből, de aztán már az első csata a baromijól kinéző Atom Koponyával civil áldozatokat követelt és ekkor éreztem, hogy ez valami nagyon más, mint a korábbiak. A rajzok stílusa egy picit komolytalanabb, de szó szerint folyik a vér, rengeteg ember hal meg és még gyengébb káromkodást is hallhatunk. Ezen felül bemutatásra kerülnek olyan dolgok, amiket ritkán láthatunk képregényből készült animációs filmekben: alkoholizmus, politika, Amerika-ellenesség és közvetve a halálbüntetés kérdésköre is felmerül. A sebezhető Superman motívumát már bemutatták korábban, akkor ténylegesen a nála erősebb Apokalipszis győzte le egy az egy elleni csatában, de most az elvei miatt kerül sor összeütközésre közte meg az új "hősök" között. Tulajdonképpen az Elitek a DC-univerzum antihősei, akik itt a szuperhősök új trendjét képviselik (lásd még: Sötét Lovag-trilógia, Watchmen, stb.) és ebben a minőségükben mérik össze erejüket az egyik legelső képregénybeli jófiúval, a makulátlan Supermannel. Mozsárágyú csak hallgatta, amiről beszélnek, nem nézte velem, de már ennyiből is azt mondta: "Ez nem gyereknek való." és igaza van. A sok erőszak, a halál és a vér szokatlanok az ilyen filmekben, én legalábbis még sosem láttam ehhez hasonlót, éppen emiatt a Superman vs. The Elite kiemelkedő alkotás. 

A Superman-mítoszból ismert alakok itt is tiszteletüket teszik, láthatjuk Lois Lane-t (Pauley "NCIS" Perrette szinkronizálásában), Perry White-ot, Jimmy Olsent és a Kent-házaspárt. A megjelenő metahumánok az alábbi erőkkel bírnak: Atom Koponya (Dee Bradley Baker) génmutáció eredményéből jött létre, rendkívül erős, sugárzik és energia-nyalábokat képes lőni; radioaktív lila erőforrását pedig alapvetően óriási testi erejének további fokozására is tudja használni. Manchester Black képzett telepata és telekinetikus hatalommal bír, tud tárgyakat mozgatni, erőpajzsot létrehozni, agyat mosni, mások elméjét irányítani, sőt, akár halálos agyérgörcsöt is előidézhet. Coldcast elektromágneses mezők manipulálásával tud például energialövedékeket kilőni, pajzsot létrehozni vagy zárlatot okozni bármilyen elektronikus szerkezetben. Menagerie hatalmát egy földönkívüli parazita adja, amit az akaratával irányít és mindenféle alak felvételére késztetheti; Kalap pedig egy démon/földelementál erejét szerezte meg valahogy, amit a nevét is adó fejfedőn keresztül tud fókuszálni. Az alapot Joe Kelly, Doug Mahnke és Lee Bermejo 2001-es képregénye, a What's So Funny About Truth, Justice, and the American Way szolgáltatta (előbbi az író, utóbbi kettő a rajzolók), a forgatókönyvet Kelly csinálta. A rendező és storyboard-rajzoló Michael Chang volt, aki elsősorban az utóbbiként dolgozik (pl. Superman és a Nap-expedíció), ez az első egész estés rajzfilm-rendezése, a producerek közt pedig ismét ott találjuk az elmaradhatatlan Bruce W. Timmet, aki egy apró szerepben, a brit titkosszolgálat ügynökeként hallható is. 

Érdekességek: Ez a 14. DC Universe egész estés animációs mozi. A szinkronhangok közt találhatjuk Tara Strongot (Töketlenek) és Troy Evans-t (Frank a Vészhelyzetből). A háborús felek egyikét angolul is Pokolistannak hívják, azt hittem, ez egy hülye fordítási hiba, de nem. Joe Kelly így nyilatkozott a kész műről: "A DC-univerzumon keresztül láthatjuk a politikát, a hatalomért fizetett árat és Amerika helyét a világban." A Superman az Elitek ellen 3 és fél millió dollárból lett, egyből dvdre jött ki, a kritikai elismertségéről és a bevételéről nem találtam adatokat.

Ez egy igazán egyedi darabja az eddigi szuperhősös rajzfilmeknek, mert durvább, valóságosabb és mindezt úgy éri el, hogy a rajzok stílusa megőrizte '90-es évekre hajazó jellegét. A sztori érdekes és bár sejthető a végkifejlet, megéri megnézni, hogy az 1938-ban született Superman meg az általa közvetített értékek hogyan állják meg a helyüket a mai kor antihőseivel és kifordult erkölcseivel szemben. 

Pontozás:

imdb: 7.1 (4 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 5/5 

Következőleg valószínűleg a Casshernt fogom nézni, amit tegnap sikerült beszereznem eredeti dvdn, de lehet, hogy az asztalomon várakozó másik három korong közül választok egyet.