Rovatok

Filmrajongó

Több mint 1000 bejegyzésből álló magyar nyelvű filmadatbázis, filmrajongóktól filmrajongóknak. Nem vagyunk kritikusok, nem vagyunk szakértők, csak két tv-néző, akik szeretik a filmeket:) Ha nem tudod, mit nézz este, vagy hogy megéri-e látni az adott filmet, keress rá (jobb oldalt a Kategóriák vagy A héten a tvben listában) és olvasd el a véleményünket róla! Erre a címre tudtok írni nekünk: jasonx@chello.hu

Kategóriák

akció (134) áldokumentum (7) animációs (54) bekategorizálhatatlan (3) dokumentum (11) dráma (277) fantasy (132) háborús (15) hill (17) hírek (60) horror (190) kaland (73) katasztrófa (4) krimi (69) magyar (51) musical (11) néma (11) paródia (35) regényem (2) rövidfilm (8) sci fi (147) spencer (24) sport (37) szatíra (8) szuperhős (99) thriller (56) történelmi (25) vígjáték (453) western (9) zene (53)

Friss topikok

  • Tévésámán: @theszikman: Tök jó, amit írtál, köszönöm!:) Én is nagyon szeretem ezt a filmet. (2017.07.23. 18:47) Kontroll - filozófiai elemzés
  • Tévésámán: @Camaráné Erzsébet: Én anno az Auchanben vettem a saját példányomat, de érdemes körülnézni bárhol,... (2017.07.19. 14:31) Woyzeck (1994)
  • Mozsárágyú: Gyerekkorunkban valóban, mintha izgalmasabb lett volna... SZPOJLER Én azon röhögtem nagyon, amikor... (2017.07.12. 21:56) Szuperhekus kutyabőrben (Top Dog, 1995)
  • Tévésámán: Érdemes még hozzátenni ehhez, hogy Nagy Marcell az a srác, aki anno a Sorstalanság főszereplője vo... (2017.06.28. 11:28) 1945 (2017)
  • Kovi1970: Nem vagyok híve az ilyen "súlytalan" társadalmi drámáknak, de ez a film valamiért lekötött. Ennek ... (2017.06.26. 11:28) Muriel esküvője (Muriel's Wedding, 1994)

2012.11.16. 18:47 Tévésámán

A remény rabjai (The Shawshank Redemption, 1994)

the-shawshank-redemption1.jpg

Az olvasóim biztosan tudják, hogy imdbs pontszámokat szoktam használni egy-egy film nemzetközi megítélésének bemutatásához. Nos, ez a bizonyos oldal rendelkezik egy Top 250-es listával, amin a legmagasabb pontszámú mozik szerepelnek, a listát pedig évek óta A remény rabjai vezeti. Már többször is láttam és a múlt hónapban az egyik turkálóban ott volt 100 Ft-ért eredeti angol nyelvű dvdn, úgyhogy megvettem. Szóval egy bizonyos közönség által a világ legjobb filmjének választott alkotást vehettem meg bagóért. Tegnap előtt éjjel végignéztem, így most megszülethet róla a bejegyzés, aminek végén a dvdt magát is elemezni fogom. Vágjunk bele: 

1947. Andy Dufresne bankárt (Tim Robbins) kétszeres életfogytiglanra ítélik a feleségének és annak szeretőjének meggyilkolásáért. A férfi az utolsó pillanatig hangoztatja, hogy ártatlan, de minden bizonyíték ellene szól, így bezárják a Shawshank Börtönbe, ahol megismeri a már évek óta ott lévő Redet (Morgan Freeman) és a többi rabot, közben pedig lassan rájön, mit is jelent az életfogytig tartó büntetés. A Shawshank a korrupció és az erőszak melegágya, így Andy-nek és társainak egyáltalán nem könnyű túlélni a mindennapokat úgy, hogy közben megtartsák az emberségüket. De ez a furcsa figura mindent megtesz azért, hogy elviselhetőbbé varázsolja saját maga és a többi elítélt számára a rabság pillanatait, miközben egy percre sem adja fel a reményt a szabadulásra. Red viszont azt vallja, hogy a remény az egyik  legveszélyesebb dolog egy fogoly számára. Vajon melyiküknek van igaza és hogyan ér majd véget Andy története?

shawshank345.jpg

Mindig is kedveltem Tim Robbins-t és Morgan Freemant, mindketten a régi iskola képviselői, akik nem azért lettek híresek, mert olyan szépek vagy szexisek, hanem mert tehetségük van a színészethez. Itt tényleg az a lényeg, hogy néhány remek fickó ad elő egy mesét az életről, vagy jobban mondva egy olyan életről, amit kevesen ismernek. Ezt a témát sokféle módon meg lehet közelíteni, de jelen esetben a természetesség, az életszerűség és az egészhez hozzáadott cseppnyi humor varázsolja széppé, elviselhetővé a csúnyát, az elviselhetetlent. Red narrációja és a többiek szájából elhangzó gondolatok teszik színessé az eseménysort, mert alapvetően nem túl érdekes az, hogy egy fickó ül a cellájában és maga elé néz. Ha levennénk a hangot, A remény rabjai legtöbbször érthetetlen lenne, mert a látvány helyett az elhangzó gondolat a fontos. A sztorit lehet akár Red történeteként is értelmezni, hiszen a dolgokat legtöbbször az ő szemszögéből láthatjuk és végülis el tudom képzelni, ahogy ül egy tornácon és elmeséli az egészet, mi pedig ott ülünk vele és hallgatjuk. Szerintem a két barát mellett igazán még az öreg Brooks (James Whitmore) szála az érdekes, ami rövid, de aztán megismétlődik. Egyrészt Whitmore játéka lenyűgözően egyszerű és valóságos; másrészt egy reális, a mai társadalmat is érintő problémáról van szó benne. 

Shawshank-redemption_l.jpg

"Kint rendes ember voltam. Itt lett belőlem bűnöző." 

Egy másik téma a túlélés. Aki bekerül, annak alkalmazkodnia kell a korrupt, istent játszó igazgatóhoz (Bob Gunton); a szadista őrökhöz (élükön Clancy Brown) és a többi rabhoz (ismertebb arc köztük William Sadler). Ki kell alakítania a saját rutinját, kezdenie kell magával valamit - de szinte semmilyen eszköze sincs erre. És ekkor jön a képbe Andy, aki lehetőségeket akar teremteni magának és mindenkinek, ehhez viszont kénytelen olyan ügyekbe belefolyni, amibe nem lenne szabad... A játékidő alatt biztosan minden néző belegondol, hogy ő vajon mit tenne ugyanebben a helyzetben, kinek az útját járná? Megpróbálna Robbins karaktereként "forradalmat csinálni" vagy Freeman figuráját utánozva beletörődne, és csak sodródna az eseményekkel? Tulajdonképpen a kérdés az, hogy mit tennél, ha egyik napról a másikra elvennék tőled a korábbi életedet, amit nem kaphatnál vissza? Továbblépnél, vagy körömszakadtáig ragaszkodnál ahhoz, ami már sosem lehet a tied? Lássuk a színészeket! Itt mindenki, még a kisebb mellékalakok is elsőrangúak. A már említett úriembereket aligha kell tovább magasztalnom, tudjuk róluk, hogy mennyire jók; nekem különösen tetszett a két rosszfiú, Brown és Gunton játéka, akik mindketten fantasztikusan hideg, érzéketlen embereket keltenek életre igazi profizmussal. A történet alapjául Stephen King novellája, az 1982-es Rita Hayworth and the Shawshank Redemption szolgált, ez a természetfelettit nélkülöző írásainak sorába tartozik; a rendező és a forgatókönyv írója pedig Frank Darabont (Halálsoron, A köd) volt. 

Érdekességek: King elmondása szerint a novellát a gyerekként látott börtönös filmek emlékeiből rakta össze. A Shawshank börtön többször említésre kerül a Mester munkáiban, sőt, Andy Dufresne is visszatér egy alkalommal egy másik történetben, mellékszereplőként. A sztori egyébként több dologban megegyezik azzal a könyvvel, amit Heywood talál a könyvtárba érkező adományok közt: a Monte Cristo grófjával. Stephen bácsi jó szokása szerint megengedni kezdő rendezőknek, hogy feldolgozzák a rövidebb műveit és ezekben az esetekben mindössze egy dollárt kér tőlük a jogdíjért. Frank Darabont eképpen jutott hozzá a The Woman in the Room című King-munkához, amiből mozgóképet csinált és mivel ez elnyerte az író tetszését, így levelezni kezdtek. Ezután Darabont 1000 dollárért szerezte meg a Shawshank Redemptionhöz az alkotó engedélyét és amikor ez a projekt beindult, akkor személyesen is találkozhattak. Ez volt a direktor első mozikba kerülő egész estés munkája. 

The_Shawshank_Redemption-650616091-large.jpg

Külső helyszínként a használaton kívüli Ohio Állami Büntetés-végrehajtási Intézet szolgált, azonban az épületet annyira rossz állapotban találták, hogy a stábnak renoválnia kellett. A bent játszódó jeleneteket egy közeli stúdióban vették fel, mert olcsóbb volt megépíteni ott a díszleteket, mint elvégezni a felújítást. Ez a hely később Az elnök különgépe című akciófilm helyszínéül szolgált, mára pedig múzeummá alakították - sok egykori díszlet még most is egyben van, például az igazgató irodája. Brooks-nak van egy háziállata, Jake, a holló; és amikor először találkozunk velük, akkor az öreg rab egy kukacot ad a madárnak. Az American Humane Association (akik az állatokkal való bánásmódot figyelik a filmekben) azt mondta, hogy ez a kukac szempontjából állatkínzás, ezért egy természetes halált halt egyedet kellett kiválasztani és azt adni a tollasnak (súlyos...). Az opera, amit Andy hallgat(tat) Mozarttól a Figaro házasságának egy részlete, a Canzonetta sull'aria. A börtönt elhagyó szirénázó mentőautó lerobbant, így a felvételen valójában emberek tolják:) A befejezéskor látható falat a filmesek építették fel. Hónapokkal a munkálatok megkezdése előtt kész lett, így a növényzet körbenőhette, ettől régies külsőt kapott; évekig ott állt, aztán a gazda, akié a telek volt, darabonként eladta az eBayen:D A nagy fa, ami szintén ebben a részben játszik szerepet, villámcsapás áldozata lett és kidőlt, de a maradványát átszállították a múzeummá alakított Ohio Állami Büntetés-végrehajtási Intézet udvarára, ahol ma is megtekinthető. A neves kritikus, Roger Ebert szerint a Redemption lényege az, hogy a hős a reménytelen helyzet dacára megpróbálja fenntartani azt az érzést magában, hogy értékes ember. Mások azt sugallták, hogy Andy egyfajta modern Jézus-figura, ám Darabont megmondta, hogy ez nem igaz, de azért örült a felvetésnek. 

Morgan Freemannek ez a kedvence a saját munkái közül és Raquel Welch (az egyik a poszter-lányok közül) is rajong A remény rabjaiért. Red és Andy első találkozásakor az előbbi baseball-labdát dobál a társaival. Ezt a jelenetet 9 órába tellett felvenni és Freeman ennyi időn át szinte megállás nélkül dobálta a labdát, ám nem panaszkodott és másnap ugyanúgy bement dolgozni, pedig nagyon erős izomláz gyötörte. A szennyvízcsöves részt Tim Robbins elsőre nem volt hajlandó megcsinálni, mert egy klinikai teszt kimutatta, hogy az ott lévő víz halálos mérgeket tartalmaz. A már említett fekete madár külön kihívást jelentett Robbins számára, mert van egy rész, ahol belépve a könyvtárba tőle kellett megkérdeznie, hogy hol van Brooks, amire a holló károgással felelt, ám ezt az állatot lehetetlen betanítani a károgásra, így a színésznek kellett alkalmazkodnia hozzá. Tim kifigyelte Jake hangadási szokásait, ezért tökéletesen tudta időzíteni a szövegét - ha jól megnézzük, amikor Andy belép a helyiségbe, egy pillanatot vár, amíg a madár elhallgat és csak akkor kezd el beszélni.

James Whitmore éppen 1949-ben szerepelt először filmen (ennek az évszámnak szerepe van a sztoriban) és 2009-ben halt meg, 88 évesen. Az egyik őrben a tetőn, a sörivósdinál, felfedezhetjük Paul McCrane-t, Romanot a Vészhelyzetből. Red szabadon bocsátási lapján a fotó Morgan Freeman fiát, Alfonsot ábrázolja, aki szintén színész és láthatjuk is teljes életnagyságban, amikor Andy-ék megérkeznek: ő az aki azt kiabálja, hogy "friss hús" (vagy valami ilyesmit). A The Shawshank Redemptiont Allen Greene emlékének szentelték: ő Frank Darabont ügynöke és közeli barátja volt, a premier előtt hunyt el. Amikor a főhős megtölti a pisztolyt, akkor nem Robbins kezét láthatjuk, hanem a rendezőét; ahogy a falba vésős képeken is, mert Darabont úgy érezte, csak ő tudja visszaadni a mozdulatokat úgy, ahogy látni szerette volna. A direktor lemondott a fizetésének egy jelentős részéről, hogy megrendezhesse a saját forgatókönyvét. A befejezés eredetileg máshogy lett volna, ám a Castle Rock stúdió beleszólt, ezért hozzátoldottak még egy kis darabot az eseménysorhoz. Ezt olyan módon tették meg, ami a változtatást ellenző Darabont tetszését is elnyerte. (Egyébként a novella úgy ér véget, ahogy Frank bácsi szerette volna, hogy a mozgókép véget érjen.)

the-shawshank-redemption-poster.jpg

A remény rabjai 25 millió dollárból készült, a mai napig 58 és fél milliót hozott vissza. A bemutatása idején mindössze 18 milliót sikerült termelnie, a kritikusok többé-kevésbé elismerték. Később az Oscar-jelölései még egy picit hoztak a konyhára, ám az igazi sikert 1995-ben érte el, amikor az év legtöbbet kikölcsönzött videokazettája lett és ezzel bekerült a valaha legtöbbet kölcsönzött filmek közé is. A tévében szép karriert futott be, máig ez az egyik legtöbbet sugárzott mozi a világon. Az Amerikai Filmintézet 2007-ben kiválasztotta a Shawshanket a 72. legjobb filmnek, egy évvel később az Empire Magazinban a 4. legkirályabbnak szavazták meg, tavaly pedig a BBC Rádió hallgatói a kedvenc mozgóképükként nevezték meg. Rádiós szavazásokon 2004-ben és 2008-ban a legjobb Oscar-díj nélküli alkotás lett. A sztorit színpadra adaptálták, a premier 2009-ben volt a dublini Gaiety Theatre-ben. A rengeteg jelölésből csak az operatőr Roger Deakins tudott egyet díjra váltani - őt az Amerikai Operatőr-Szövetség jutalmazta kiváló teljesítményéért. 

Ez egy olyan alkotás, mint King bácsi másik remeke, az Állj mellém! - lehetetlenség utálni. Semmilyen negatívumot nem tudok felhozni ellene. A készítők azt üzenik nekünk általa, hogy van kiút a mindennapi életben magunknak létrehozott börtönökből. 

Pontozás: 

imdb: 9.3 (A legmagasabb pontszám mind közül; a Rotten Tomatoes-on 98%-on áll.) 

Szerintem: 6/5 

A dvdről: 2001-es kiadásról van szó, ha minden igaz. A képminőség borzalmas, viszont jó a zene, a menük egyszerűek, de nagyszerűek. Három extra van: Egy tök jó trailer, interjúk és egy nagyobb dokuemtumfilm. Az interjúkban Freeman azt mondja, talán a bebörtönzés volt a legjobb dolog, ami Andy-vel történhetett, hiszen annyi előnyös tulajdonságára derült fény, amikről korábban talán ő maga sem tudott. Darabont szerint reményről, barátságról, emberségről és megváltásról szól ez a mű. Brown azt állítja, Hadley mindent és mindenkit gyűlöl. Niki Marvin producernő is megszólal és elmesélni, hogy 5 hónapig kutatta az amerikai börtönöket a megfelelő helyszínért. Ez az extra maga 5 perces. Kivágott jeleneteket azért nem tettek a korongra, mert a direktor azt nyilatkozta, hogy szégyelli őket és rosszul esne számára, ha napvilágra kerülnének:)  

koma-comic-strip-morgan-freeman.jpg

Shawshank: The Redeeming Feature

Ebben a 48 perces dokumentációban arra a kérdésre keresik a választ a készítők, hogy mitől olyan jó a Shawshank Redeption? Én az alábbiakat tudtam meg belőle:

Robbins azt mondja, erről kérdezik a leggyakrabban az emberek. Sokaknak nagyon fontos az életben ez a mozi. A novellában Andy a filmek világába menekül. A rendező szerint inkább meseszerű az egész, mint börtönös sztori. King anno úgy gondolta, hogy a forgatókönyv a régmúlt időket idézi, teli ósdivá vált megoldásokkal és ősi klisékkel, nem is tudta elképzelni, hogy egyáltalán megengedik majd valakinek, hogy leforgassa. Rengeteg hollywoodi színész szerepelni akart Darabont művében, miután elolvasták a szkriptet. Freeman szerint Andy és Red között már-már több van, mint barátság, valami erősebb, ami csak ilyen életveszélyes helyzetekben alakulhat ki. Frank bácsi véleménye az, hogy a főhősökön túl a mellékszereplők is nagyon fontosak egy jó sztorihoz. Az igazgató alakja Nixont idézi - a bemutatkozó szövege legalább háromszor van az extrák között... A helyszín igazán különös hatással volt mindenkire, aki ott járt a forgatás alatt; megszólal olyan ember is aki korábban raboskodott azon a helyen. Egy 50 évvel ezelőtti rab egy szóban úgy foglalta össze a helyet, hogy "elbaszott". Láthatunk képeket róla, hogy az egykori fegyintézet hogy nézett ki 2001-ben. A börtön egy Mansfield nevű kisvárosban áll, ahová a hollywoodiak beépültek, mialatt ott dolgoztak, részei lettek a közösségnek.

A múzeummá alakult épületben látható a szennyvízcső darabokban, meg a sárga vonal, aminél a "friss húsok" felsorakoznak. A Castle Rockot képviselő hölgy azt mondja, hogy ők nem kötelezték Darabontot a befejezés megváltoztatására, csak sugallták felé, hogy így kéne és ő elfogadta. A rendező és a producer megkapták a városka kulcsát a helyi premieren, amibe betekintést nyerhetünk. Elsősorban a Shawshank hossza (két és fél óra) miatt mentek el rá anno olyan kevesen, Sadler szerint a címe sem volt elég figyelemfelkeltő. Akadt olyan ember, aki ennek a mozgóképnek a hatására döntött úgy, hogy nem vet véget az életének. A vallási felhangokról is szó esik. Az operás jelenet összefoglalja az egész filmet. A kisfilmnek Mark Kermode volt az írója és narrátora, a rendezője pedig Andrew Abbott, előbbi szájából hangzik el, hogy A remény rabjai "a spirituális megváltás története a horror mesterének tollából". Maga a lemez egyébként megfelelő kiadás, majdnem egy órányi extrát tartalmaz és ismét a jobbik fajtából, vagyis nem próbálnak meg érdektelen barmóságokat lenyomni a néző torkán. A hazai kiadást előttem ismeretlen, de ez tetszett, ajánlom a beszerzését! 

Hírek: 

- Jönnek az új Stephen King-horrorok: Carrie, Creepshow, Cell, The Milkman, It és a The Talisman tévés minisorozat. Engem csak a Carrie érdekel, keressetek rá itt oldalt, hogy megtudjátok, miért:P 

- Tim Robbins ismét rendez, ezúttal a Man Under című drámát: "Egy külvárosi család élete a feje tetejére áll, amikor a róluk készült képet kiállítják a Modern Művészetek Múzeumában és hirtelen a nyakukba szakad a világhír." Főbb szerepekben Robbins mellett Michelle Pfeiffert és Chloë Grace Moretz-et láthatjuk majd. (EZ nem készült el.)

- Morgan Freeman következő munkái közt van a Now You See Me (keress rá oldalt), az Oblivion (sci-fi Tom Cruize-zal) és a The Lego Movie (:O). (Utóbbiról írtam.)

- Bob Gunton jövőre egy fantasy-t erősít, a Jimmy-t: "Egy értelmileg sérült tinédzser története, aki természetfeletti lényekkel kommunikál." Érdekesnek hangzik! 

- William Sadler két igazán nagy durranásban bukkan fel hamarosan: az egyik a Machete folytatása, a Machete Kills; a másik pedig az Iron Man 3. (Ezekről szintén írtam.)

- Clancy Brownnak is van két közelgő szereplése, amik izgalmasnak tűnnek: a Nothing to Fear (horror) és a Sparks (szuperhősös). (Utóbbiról ugyanúgy van cikk a Filmrajongón.)

Várható írások: A leleményes Hugo.

Szólj hozzá!

Címkék: dráma


A bejegyzés trackback címe:

http://transfesser.blog.hu/api/trackback/id/tr434910647

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.