Summer Glau egyik legismertebb filmje, és az említett hölgy a Serenity óta nagyon tetszik, úgyhogy mivel állandóan adja a tv ezt a "nagyszerű" művet, így most leültem és megnéztem. De csak Summer miatt.

Valami poros kisváros természettudományi múzeumában áll egy jégbe fagyott mamut, amit a múzeum fő tudósa megbolygat - az ősi kreatúrát fogva tartó jégtömbben azonban van valami jeladó, ami életre kel több ezer év után és jelet küld az űrbe. Erre válaszul jön egy Szputnyik, ami felolvasztja és egy vízszerű folyadék segítségével életre kelti a rég kihalt óriást. A zombi-mamutnak pedig bioenergiára van szüksége az életben maradáshoz, így elkezd embereket öldösni... Tudósunk összefog ufómániás apjával (Tom Skerritt), a helyi seriffel, egy FBI-os nőcivel, valamint elkíséri őket a lánya (S.G.) és annak idegesítő pasija, hogy így együtt rájöjjenek, mi keltette életre a mamutot, és hogy hogyan lehet kinyírni. A hajsza ezek után megkezdődik, és mindenkinek be kell vetnie összes tudását és bátorságát az ősi lény megfékezésére!

Ugye az alapötlet még nem annyira rossz, csak már lejárt. A természet erői mindig hatalmasabbak lesznek, mint az emberiség (gondoljunk csak most szegény japánokra) és ezt már a filmesek is kiaknázták. Az állatos katasztrófafilmek lényege, hogy egy olyan bestia kezdi el halomra gyilkolni az embereket, ami ellen nem segít a technika: vagy mert éppen a vadonban vannak a hősök, vagy, mert az a bizonyos állat egy letűnt korból származik, emiatt kiismerhetetlen - és ott van még a természetfeletti jelleg, ami viszont csak ritkán jelenik meg. Cikkem tárgyában az '50-es évek sci-fijei és a későbbi állatos kaland/katasztrófa-mozik keverednek a horrorral; de a rossz színészi játék, az unalmas események és a főszörny hajkurászásán kívül érthetetlen/érdektelen sztori miatt ez a vegyítés elég szarul sikerült. A főszereplő pasi egy senki, lehetetlen feladat szorítani neki, inkább irritáló, mint szimpatikus. Az FBI-os nő egész jól néz ki és szuper fegyvere is van, de hiteltelen; a seriff azért legalább valamennyire életszagú lett. A csúcs Tom Skerritt, aki az egyetlen igazán jó színész itt; a teljes játékidő alatti két (!) poént is ő mondja, és érte igazán lehet szurkolni (ahogy a Desperationben is).

Szegény Summer nem olyan jó, mint ahogy azt a Firefly-ban megszoktam tőle, de szépsége itt is ugyanolyan csodás. Újfent kihasználják táncosnői múltját és megtáncoltatják (igaz csak épphogy), na meg a hozzá kapcsolódó szerelmi szál nem várt, meglepetésszerű véget ér (az a legkirályabb jelenet).

A rendező-producer és az egyik író Tim Cox, aki főként ehhez hasonló B-kategóriás mozik készítésével foglalkozik, eddigi filmográfiája viszont nem túl impozáns.

A Mammoth első 25 perce abszolút értelmetlen, unalmas - édesanyám velem együtt elkezdte nézni és folyton megkérdezte, hogy mi történik, mert nem értette, hogy ki kicsoda, és hogy éppen mit is látunk. A szörny feléledése még mindig nem indítja be az eseményeket, igazán csak a kormányügynök csaj társának halála után kezdődik el a történés. A film közepén aztán van egy Re-Animátorba vagy Addams Family-be illő jelenet a hullaház alagsorában; a végső leszámolás alkalmával viszont kétszer is azon gondolkodtam, hogy na, most hogy a francba fogják lenyomni a dögöt - vagyis a sztori egy része legalább érdekesnek/fordulatosnak mondható. A már említett szerelmi szálas dolog miatt nagyon nagy pluszpont az alkotói gárdának, ez az, ami az összes többi filmből hiányzik - arra gondolok, hogy mi lesz a sráccal, aki Summer karakterébe szerelmes. A másik pozitívum a nem éppen boldognak mondható befejezésért jár. Az a baj, hogy Cox és bandája érezhetően valamiféle tisztelgést akart összehozni a régi horrorok és tudományos-fantasztikus mozik felé, de a kevés pénz miatt ez nem jött össze. Azért az is sejthető, hogy a forgatásra szánt pénzt az utolsó centig felhasználták - de mégsem az effekteken vagy a látványon csúszik el az egész, hanem a forgatókönyvön és a színészeken...

Érdekességek: A stáblista szerint egyetlen mamutnak sem esett baja a forgatás során - sem kihaltnak sem egyébnek. Cikkem tárgyát benevezték a 2006-os Emmy-re a Legjobb Speciális Látványeffektek kategóriájában - azért ez szerintem elég durva, mondjuk nem voltak rosszak a trükkök, de akkor is. A mamut 2 300 000 dollárból készült, bevételéről nincs adat, de biztos jó kevés volt.

A stáb igyekezetét mindenképpen elismerem, ezen kívül Glau kisasszony és Skerritt úr munkáját is, de ezek együtt sem elegendőek ahhoz, hogy bárkinek is ajánljam a Mammoth-ot. Akit mégis érdekel, az a jövő héten négy különböző alkalommal is megnézheti, ugyanis a Film+ mellett szintén sugározni fogja az RTL Klub.

Pontozás:

imdb: 3.7 (5 év alatt 0.2-t csökkent.)

Szerintem: 3/5

Hírek:

- Summer Glau legújabb filmje a The Legend of Hell's Gate: An American Conspiracy című western, ami viszont még az impozáns címe ellenére sem túl érdekes számomra. Emellett pedig benne lesz a jónak ígérkező Knights of Badassdomban, ahol egy csapat vesztes szerepjátékos véletlenül megidéz egy valódi démont, majd elindulnak, hogy lenyomják a túlvilági entitást:) A műfaj: horror/fekete komédia. (Ez viszont irtó jó lett, a blogra készítettem róla egy írást, akit érdekel, keressen rá!)

Várható írások: The Runaways - A rocker csajok, Darkness Falls - A sötétség leple.