Nekem eddig a Star Trek egyet jelentett az Új Generációval. Mindig is tudtam az eredeti legénységről, a régi sorozatról, de valahogy sosem érdekelt. Viszont most, mikor már láttam a New Generation összes filmjét (Star Trek 7 - Star Trek 10), gondoltam, hogy tekintettel a sok szabadidőmre és az AXN remek időpontban sugárzott maratonjára, megnézem a '60-as évekbeli szériához tartozó hat mozifilmet is - hátha így esetleg kedvet kapok a sorozat nézéséhez. [Nem vagyok elfogult Csillagok Háborúja-rajongó sem, de ha választani kellene, akkor inkább Darth Vaderék mellett voksolnék:)]

Mit kell tudnunk Gene Rodenberry főművéről? A Star Trek (amit magyarul sokáig Űrszekereknek neveztek, nekem tetszik ez az elnevezés, ezért használom) 1966-tól 1969-ig futott az NBC csatornán. Összesen három évadot élt meg, de az NBC vezetőinek körében sosem örvendett nagy népszerűségnek. Az ún. Nielsen-mutatók (amik a közönség nagyságának és összetételének meghatározására szolgálnak) sem adtak túl pozitív képet a Trekről, ezért végülis levették a műsorról. A készítésért felelős Paramount megpróbálta az elvesztett nyereség egy részét visszaszerezni azzal, hogy eladta a vetítési jogokat a lehető legtöbb helyre. 1972-ben az Államokban is újból levetítették az epizódokat, közben a világ számos táján ment a sorozat és a hetvenes évek végére egészen nagy kultusza/rajongói tábora lett.

Rodenberry már '69-ben elkezdett dolgozni azon, hogy a Trek folytatódhasson mozifilm formájában, majd az újravetítések sikere az ő malmára hajtotta a vizet. A Paramount 1975-ben elindított egy projektet, aminek célja a Star Trek-film létrehozása volt. A történet megírására többek közt olyan neves sci-fi-írók vállalkoztak, mint Ray Bradbury vagy Robert Bloch, de a sztorik egyike sem felelt meg a stúdiónak. Az elkészült ötletek alapján a cselekmény lehetett volna például a Kennedy-merénylet megállítása, hüllőemberek elleni harc az őskorban vagy találkozás a mítoszok titánjaival. 1977-ben aztán George Lucas bankot robbantott a Csillagok Háborújával, ez pedig végleg alávágott a tervezetnek, így ekkor felhagytak a további munkálatokkal.

Ezek után viszont felmerült, hogy a meglévő lendülettel kezdjék újra a sorozatot egy friss szériával - a készülő 13 epizód a Phase II címet kapta volna. Ebben a már ismert legénység mellé három fiatal, állandó szereplő jött - róluk majd később. A bevezető epizódnak szánt In Thy Image című rész elkészítése azonban újfent problémákba ütközött és a stúdión egyre nagyobb lett a nyomás, hogy azonnal kezdjék el a még éppen csak összeálló forgatókönyvből a munkát vagy hagyják abba minél előbb a lehető legkevesebb veszteséggel. Az utóbbi mellett döntöttek: alig három héttel a forgatás megkezdése előtt a Phase II-t törölték, de visszatértek az eredeti elképzeléshez, hogy akkor legyen inkább egy mozifilm belőle.

Az In Thy Image rohamtempóban kezdett átalakulni film-forgatókönyvvé, ezalatt az elkészült ruhákat, helyszíneket és maketteket átépítgették, visszahívták a régi szereplőket és nagy nehezen elkezdődött a munka. Robert Wise, a The Day The Earth Stood Still vagy a West Side Story legendás rendezője került a projekt élére, a sorozat atyja pedig producer és író volt. A forgatókönyvet eredetileg Harold Livingston hozta össze, de a készítés során munkáját folyamatosan írták át, olyannyira, hogy a vége felé óránként változott a történet. Most egy kis kedvcsináló a történelemóra után:

A legújabb Enterprise csillaghajó éppen szerelődokkban tölti a szolgálatát, hiszen még be sem fejeződtek a munkálatok rajta. Új parancsnok (Decker - Stephen Collins), új tudományos tiszt (Ilia - Persis Khambatta) és a legmodernebb technika kerülnek a fedélzetre, de azért a régi legénység nagy része is a helyén van még (Uhura - Nichelle Nichols, Scotty - James Doohan, Sulu - George Takei, Chekov - Walter Koenig és Dr. Chapel - Majel Barrett). Azonban a nyugis építkezést/tesztelgetést félbeszakítja a megjelenő Kirk admirális (William Shatner) és átveszi a parancsnokságot, az Enterprise-nak pedig hamarosan útra kell kelnie. Megérkezik a nyugállományból visszaparancsolt Dr. McCoy (DeForest Kelley), majd út közben csatlakozik hozzájuk az egyenesen a Vulcanról érkező Spock (Leonard Nimoy). Szükség is van a tapasztalt "vén rókákra", hiszen a küldetés nem egyszerű: egy iszonyatos méretű, felfoghatatlan pusztító erővel bíró valami halad lassan egyenesen a Föld irányába, és nincs, ami az útjába álljon! Vajon az Enterprise képes a közelébe férkőzni és felderíteni, mi rejtőzik a gigászi, örvénylő felhőburok közepén és hogy ez a valami mit akar - és képesek-e megállítani? Egyáltalán létezik akárki, aki feltartóztathatja?

Jól hangzik, ugye?:) Nos, valóban jó is, de az első pár perc rémesen unalmas. Kezdve az elején látható klingonokkal (itt jelennek meg először az azóta védjegyükké vált jellegzetes homloki kinövésekkel), ahol nincs feliratozva, mit vartyognak; a hosszú és irritáló féreglyukas részen át a borzasztóan elnyújtott és a nézése közben abszolút érthetetlen Kolinahr-jelenetig (itt újfent nem volt felirat). Az én figyelmemet onnantól ragadta meg igazán a történet, hogy elkezdték felvázolni ennek a fenyegető űrbéli leviatánnak a méreteit és erejét. Innentől már nagyon érdekelt, ki vagy mi ez a valami, ami V'Gernek (Vidzsör) nevezteti magát.

A színészekre nem lehet panasz, de mivel az Űrszekerek egyetlen epizódját se láttam, így nincs viszonyítási alapom hozzájuk. A korábban említett, a Phase II-ba szánt három új, állandó szereplő közül a Spock helyére beállított Xon a sokkoló transzporteres részben gyorsan befejezi pályafutását; az újonc, de a hajót behatóan ismerő Decker és a deltai Ilia pedig együtt, de a régiekkel párhuzamosan cselekszenek, és ahogy haladunk előre, úgy lesznek egyre fontosabbak. A Mozifilm egyik sarokköve a lehengerlőnek szánt korabeli vizuális effekt-orgia, ami két évvel a Star Wars után már elvárás lett a sci-fiknél. Szépek a makettek és a trükkök közül is csak a térváltás az, ami mai szemmel nézve kissé gyengének tűnik. Az effektek azonban túlsúlyba kerültek a karakterek rovására, ennek leginkább nyilvánvaló bizonyítéka a hosszú bámulós jelenetek megléte. Ezekben a figurák szinte alig szólalnak meg, csak néznek, ahogy mi is.

A zenét Jerry Goldsmith komponálta, a Star Wars-ban hallott művek inspirálták, és itt hangzik fel először a későbbi filmekben/sorozatokban hallható muzsika, ami egészen a Nemesis-ig felbukkant a legtöbb Trek-adaptációban. Livingston és Rodenberry sokszor összeütközésbe kerültek a forgatás során, a szkriptbe pedig Nimoy, Shatner és Kelley is beleszóltak, ezek a körülmények vezethettek a sok átíráshoz. A speciális effektekért Douglas Trumbull felelt, ő csinálta pl. a 2001: Űrodüsszeia és a Szárnyas fejvadász effektjeit. A történet baromijó, a vége pedig nagyon király, akkora ötlet van ott a felhő belsejében!:) A megvalósítás miatt viszont azoknak, akik nem látták az ezt megelőző háromévadnyi Treket, elég vontatottnak hathat. Sejtem, hogy a bemutatott filmet legalább részben átszinkronizálták, de ha tényleg így van, akkor vajon miért spórolták le a kellő helyen a feliratokat?

Vissza a készítéshez, innentől jönnek az érdekességek is: A klingon és vulkáni nyelvet/szavakat James Doohan találta ki, fiai, Christopher és Montgomery pedig statisztaként szerepeltek. Persis Khambatta csak 47 évet élt, '98-ban szívroham vitte el - egyébként indiai volt és egy alkalommal Miss Indiának is megválasztották. A haja leborotválása miatt hosszú ideig egy szépségszalonba járt kezelésekre, nehogy az újból kinövő haja tönkremenjen - a szeépészeti kezeléseket a stúdió fizette neki, cserébe az áldozatáért. Stephen Collins a Hetedik mennyország-sorozat apukájaként ismert, a Péntek 13. V. részének látomás-Jasonje, a kaszkadőr Tom Morga pedig a klingon hajó legénységében van. A klingon parancsnokot Mark Lenard játssza, aki a sorozatban Spock apját, Sareket alakította. A computer (Majel Barrett) hangját érthetetlen módon a magyarok férfihangra cserélték. A muzsikát Robert Wise kis híján visszautasította, az ismert motívum ezek után született meg. A rendező később azt nyilatkozta, hogy Goldsmith-szel volt a legjobb dolgozni azon komponisták közül, akikkel együtt forgatott.

A sorozat befejezésétől eltelt tíz év alatt a színészek megöregedtek, azonban kamera-trükkökkel, speciális világítással és maszkolással eltüntették a korosodás nyomait. Shatner nagyon kemény diétát tartott a forgatás előtt, hogy visszanyerje Kirk kapitány-formáját. A későbbi mozikban már a történet részévé vált a szereplők öregedése. Robert Wise a szédítő körülmények ellenére minden esetben nagyon nyugodt maradt, a stábtagok pedig fogadásokat kötöttek, hogy mikor forr fel az agyvize, de végül senki sem nyert, Wise ugyanis sosem borult ki - ám többször ki akart szállni, sőt egyszer még azt is javasolta, hogy végleg állítsák le a film készítését. Ralph McQuarrie, Darth Vader külsejének megálmodója, és John Dykstra, a Star Wars egyik fő effektmestere részt vett a látvány tervezésében, bár McQuarrie dizájnjait csak jó pár évvel később használták fel, a Voyager-szériában. Az eredeti sorozatban látható felszerelések közül csak Uhura kommunikációs fülese van a filmben, ugyanis ez volt az egyetlen, amit elfelejtettek újraalkotni. A megfelelő tudományos hitelesség érdekében a NASA, a Kaliforniai és a Massachusetts-i Technológiai Intézet valamint maga Isaac Asimov is a stáb segítségére volt. Stephen Collins-t DeForest Kelley segítette a forgatás alatt, ugyanis a fiatal színésznek fogalma sem volt a Trek-univerzum dolgairól. Leonard Nimoy vulkáni szemöldökeit szálanként helyezték fel az arcára, ami így két órába, kétszer annyi időbe tellett, mint a széria forgatása alatt; a hegyes fülekből pedig forgatási naponként három párnyi fogyott el:)

V'Ger-rovat:

A filmben említett 82 csillagászati egységnyi nagyság orbitális túlzás, ugyanis a Föld-Nap távolság 1 egység, a Nap-Plútó pedig 30-40 egység, vagyis elvileg a felhőnek nagyobbnak kellene így lennie, mint a teljes Naprendszernek! De láthatjuk, hogy nem akkora:) Syd Mead ipari tervező készítette a V'Ger modellt, ami 21 méter hosszú volt, és mialatt az egyik felén forgattak, a másik felét még mindig építették. A létrehozásához fát, habszivacsot, makramét, műanyagpoharat, izzólámpát, neonfényeket és stroboszkópokat is felhasználtak.

A tizenegyedik rész megjelenéséig ez volt az egyetlen Űrszekerek-mozi, ami két óránál hosszabb volt; a Superman I-II megjelenéséig pedig a világ legdrágább filmjének számított, 46 milliós költségvetésével. A premierrel egy időben a Marvel kiadott egy háromrészes képregény-adaptációt, a sztori regény formában is megjelent - a tizenegy film közül ez az egyetlen, amit maga Rodenberry írt. Ez volt az első nagyobb hollywoodi alkotás, amit egy egy évtizeddel korábbi sorozat inspirált, és amihez össze tudták szedni a teljes eredeti szereplőgárdát. A bemutatás előtt alig pár nappal készült el a végleges verzió, így tesztvetítésre nem került sor. Wise ezt később nehezményezte, azt mondta, a mozikba nyersanyag minőségben került a film, egyáltalán nem úgy, ahogy ő elképzelte. Mint már említettem, 46 millió dollárból lett és 139 milliót hozott, de a stúdió számára fél siker volt, mert sokkal nagyobb bevételre és kisebb költségekre számítottak. A kritika főként negatív volt felé, a legtöbb bírálat a kevés akció és a túlzott látvány-orientáltság miatt érte. A színészeket és karaktereket pozitívabban fogadták. A megnövekedett költségek miatt a mindenképpen betervezett folytatásra kevesebb pénzt szántak, a felelősnek tartott Rodenberry-t pedig kizárták a későbbi alkotói folyamatból. Mégis, ennek a mozinak a sikere vezetett ahhoz, hogy Hollywood egyre inkább a '60-as évek sorozataihoz fordult a nyersanyagokért.

1983-ban az ABC bemutatott egy tv-s verziót, ami plusz tizenkét percnyi anyagot tartalmazott, ugyanakkor ez olyan részekből állt, amiket Wise szíve szerint soha nem mutatott volna be. A rajongói nyomásra 2001-ben elkészült a Director's Cut, ami négy perccel hosszabb a mozisnál és ezáltal a Star Trek I. olyanná vált, amilyennek a rendező mindig is szerette volna. Ez a verzió jóval pozitívabb fogadtatásban részesült, mint a filmszínházas eredeti.

Nekem tetszett, legalább jobban megismerhettem a régi figurákat és részese lehetettem egy igazán nagy kérdéseket felvonultató, óriási meglepetést tartogató kalandnak. Ha eltekintünk az első pár perc unalmától, a megfelelő helyeken is kapunk feliratot hozzá és átadjunk magunkat a látványnak, akkor egy nagyon jó sci-fit láthatunk.

Pontozás:

imdb: 6.4 (6 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem. 5/5 (A történetben lévő nagyszerű csavar miatt nincs szívem levonni:))

Hírek:

- George Takei most is öt filmen dolgozik, ezek közül szerintem a Larry Crowne című az egyetlen érdekes, amiben Tom Hanks-szel játszik. Egy 50-es éveiben járó pofáról szól, aki visszamegy a középiskolába:)

- Nichelle Nichols is filmezik most, de semmi számomra érdekesben nem szerepel majd.

Ma láttam a Khan haragját, arról majd holnap olvashattok - ha elég gyors leszek. Jelen cikkemhez elég sok dolgon átsiklottam, de így is két napon át írtam, remélem tetszeni fog nektek!