Rovatok

Filmrajongó

Több mint 1000 bejegyzésből álló magyar nyelvű filmadatbázis, filmrajongóktól filmrajongóknak. Nem vagyunk kritikusok, nem vagyunk szakértők, csak két tv-néző, akik szeretik a filmeket:) Ha nem tudod, mit nézz este, vagy hogy megéri-e látni az adott filmet, keress rá (jobb oldalt a Kategóriák vagy A héten a tvben listában) és olvasd el a véleményünket róla! Erre a címre tudtok írni nekünk: tomzameth@gmail.com

Kategóriák

18+ (1) akció (151) áldokumentum (7) animációs (71) bekategorizálhatatlan (6) dokumentum (15) dráma (346) fantasy (145) háborús (20) hill (20) hírek (91) horror (201) kaland (80) katasztrófa (4) krimi (73) magyar (88) musical (11) néma (11) paródia (36) regényem (11) rövidfilm (14) sci fi (150) spencer (26) sport (39) szatíra (11) szuperhős (108) thriller (64) történelmi (42) vígjáték (492) western (11) zene (63)

Kék Szemek és A lány a tűzesőben Facebook Oldal

Friss topikok

  • Tévésámán: @Liberális Artúr: Köszönjük:) (2024.02.10. 13:04) 16. születésnapi bejegyzés I. – Összefoglaló 2023-ról
  • Tévésámán: @Gerberus: Az animáció egy része tényleg nagyon ronda, erre legjobb példa a felügyelő, de a pirami... (2024.01.18. 21:06) Halhatatlanok [Immortel (ad vitam), 2004]
  • Pedrolacarte9213: Szerintem egy igazi klasszikus. Számomra érthetetlen, hogy miért nem kapott Oscar-díjat. Összessé... (2024.01.11. 08:58) Excalibur (1981)
  • gigabursch: Ezek szerint a film kiválóan bemutatja, hogy az orvosi arrogancia nem mai találmány, viszont a gye... (2023.12.07. 14:04) Semmelweis (2023)
  • gigabursch: @Tévésámán: Kb három évtizede láttam. Orrba-szájba kerestem mindenféle megosztó oldalon, de sehol... (2023.09.15. 21:14) Csontváry (1980)

2010.10.15. 15:42 Mozsárágyú

És te, ki vagy? (Y tú quién eres?) 2007

     Az Alzheimer-kór borzasztó hatását a világ sajnos jól ismerheti, például Puskás Öcsi bácsi, Peter Falk vagy éppen Tévésámán egyik kedvence, Terry Prachett okán. Látszólag e betegségről szól a film, de valójában mélyebb jelentéssel is bír.

     Spanyolországban járunk, napjainkban. A Ribeiro-család nyaralásra igyekszik, így a nagypapát, Ricardót (Manuel Alexandre) egy idősotthonba viszik. Egyedül nem képes magát ellátni és gyakran elfelejt olyan egyszerű dolgokat, mint a lakcíme. Az intézményben elsőre nem érzi jól magát a papa, szomorú, amiért itt hagyja a családja. A szobatársa, Andrés, és az egyik nővérke, Alicia viszont nagyon kedvesek vele és jófejek. Szinte állandóan nevetnek, aztán a többi öreggel együtt jókat mulatnak. Fiatalnak érzik magukat, viszont fizikai és szellemi szinten kezdenek valóban kisgyerekekké válni.

     Ricardo legidősebb unokája, Ana (Cristina Brondo) az egyetlen, aki tényleg foglalkozik vele a rokonok közül. Mindennap meglátogatja, ajándékot vesz neki, még szorosabb kapcsolat alakul ki közöttük, mint addig. Sajnos a vizsgálatok azt mutatják, hogy a papa Alzheimer-kórban szenved. Egyre súlyosabb memória-problémákkal küszködik, az agya már nem működik megfelelően, és az állapot visszafordíthatatlan. Ana nem tétlenkedik, ígéretes karrierjét föláldozva csak a papával foglalkozik, kész ápolni őt élete utolsó napjáig. Hiszen nem marad úgyse örökre az otthonban. Nem is, mert egy nap kimegy az épület kapuján, és sehol sem találják...

    

      Anyukám pszichiáter meg neurológus és szerinte orvosilag minden rendben volt a betegség ábrázolásával, szóval ez tuti, így van. A hangsúlyt nem maga a kór kapja, inkább az, miként befolyásolja ez a családtagok mindennapjait. Nemcsak szomorú, félelmetes is ez a helyzet (gondolom), és ezt remekül érezteti a film.

      A beteg már nem tudja saját nevét sem, viszont csodaként tekint egy ülőpárnára vagy képzelt unokáját tologatja a babakocsiban. Ana és Ricardo alakítója is egy az egyben hibátlanul teljesítenek szerintem, és igaz, hogy kétségbeejtő és lehangoló, ami velük történik, de a film nem "csordul túl", nincsenek benne giccses jelenetek, inkább reálisak. Számomra sokkal megrázóbb volt ez a történet, mint mondjuk az, amiben emberek százai lesznek oda valamilyen természeti- vagy ufók által okozott katasztrófában. Bőven akadnak üdítő jelenetek is, az öregek igazán lököttek és szeretni valóak.

      Nekem tetszett a film. Végülis pozitív üzenete van; a család fontossága, az idősek tisztelete, az élet apró szépségei számítanak. Egyébként Manuel Alexandre 92 éves korában hunyt el épp most kedden (2010.10.12.). :(

Szólj hozzá!

Címkék: dráma


A bejegyzés trackback címe:

https://transfesser.blog.hu/api/trackback/id/tr882374103

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása