Rovatok

Filmrajongó

Több mint 1000 bejegyzésből álló magyar nyelvű filmadatbázis, filmrajongóktól filmrajongóknak. Nem vagyunk kritikusok, nem vagyunk szakértők, csak két tv-néző, akik szeretik a filmeket:) Ha nem tudod, mit nézz este, vagy hogy megéri-e látni az adott filmet, keress rá (jobb oldalt a Kategóriák vagy A héten a tvben listában) és olvasd el a véleményünket róla! Erre a címre tudtok írni nekünk: jasonx@chello.hu

Kategóriák

akció (136) áldokumentum (7) animációs (54) bekategorizálhatatlan (4) dokumentum (11) dráma (281) fantasy (133) háborús (15) hill (17) hírek (65) horror (192) kaland (73) katasztrófa (4) krimi (69) magyar (68) musical (11) néma (11) paródia (35) regényem (2) rövidfilm (10) sci fi (147) spencer (24) sport (37) szatíra (8) szuperhős (99) thriller (56) történelmi (26) vígjáték (454) western (9) zene (53)

Friss topikok

  • VatoLoco: Ez egy nagyon jó film. 81-es film és érdekes fantasy elemeket tartalmaz. A vontatottsàgàt tekintva... (2017.09.06. 22:05) Időbanditák (Time Bandits, 1981)
  • Tévésámán: @mihii: "Az okostelefonomról küldve"?:D Viccet félretéve, vannak, akik nagyon jól tudják használni... (2017.07.29. 09:59) iBoy (2016)
  • Tévésámán: @theszikman: Tök jó, amit írtál, köszönöm!:) Én is nagyon szeretem ezt a filmet. (2017.07.23. 18:47) Kontroll - filozófiai elemzés
  • Tévésámán: @Camaráné Erzsébet: Én anno az Auchanben vettem a saját példányomat, de érdemes körülnézni bárhol,... (2017.07.19. 14:31) Woyzeck (1994)
  • Mozsárágyú: Gyerekkorunkban valóban, mintha izgalmasabb lett volna... SZPOJLER Én azon röhögtem nagyon, amikor... (2017.07.12. 21:56) Szuperhekus kutyabőrben (Top Dog, 1995)

2010.08.16. 20:57 Mozsárágyú

Retúrjegy (Bilet powrotny) 1978

 

     Lengyel barátaink alkotása egyszerű történet egyszerű emberekről, a végén a csattanó pedig sokkoló és megrázó.

     A főszereplő Antoska (Anna Seniuk), egy özvegyasszony, akinek felnőtt fia a mindene, érte gürcöl naponta a gazdaságban. Egyáltalán nincs könnyű életük, egyszer viszont a fiú, Marek (Janusz Andrzejewski) reménykeltő ötlettel áll elő: el kell adni a földet, a házat. Majd arra is rábeszéli anyukáját, hogy végre utazzon ki Kanadába a nagybátyjához, hátha még több pénzhez jutnak, és végül megvehetik álmaik házát. Antoska szeme előtt nem is a majdani gyönyörű birtok meg a gazdag veteményes lebeg, hanem egyetlen gyermeke arca, aki kitervelte ezt az egészet. Csakis miatta vállalkozik a nagy útra át az óceánon, a szürke valóságból egészen a csodás nyugatig.

     A kinti élet azonban nem úgy alakul, ahogy Antoska elképzelte. Eleinte a nagybácsinál (Henryk Bąk) és annak feleségénél, a kedves Zośkánál (Zofia Saretok) lakik. Hamar felfigyel rá egy jómódú francia, Pierre (Leszek Herdegen), és nem telik el sok idő, össze is házasodnak. Mondani sem kell, hősnőnk ebben az esetben is csak a fiára gondolt, aki folyamatosan fényképeket és köszönőleveleket küld édesanyjának, cserébe a hazaküldött dollárokért. Ez tartja a lelket a nőben, meg a gondolat, hogy egy nap visszatér Lengyelországba, ahol a kemény munka eredménye, a háza várja. Valójában semmi mást sem tesz, csak minden nap férjének engedelmeskedik meg ő végez szinte minden tennivalót az állatokkal, a birtokkal. Egy nap meglátja, hogy férjura kisebb vagyont rejteget a falon lévő kép mögött, és itt jön a puska-a-falon effektus, azaz elveszi a pénzt. Ennek nem várt következményei lesznek...

     A történetben két ellentét rajzolódik ki: a falu és a város viszonya, illetve az idős és a fiatal generáció közti szakadék. A régi értékek mindinkább elveszni látszanak, a pénzszerzés a fő cél az emberek szemében, és saját érdekeik vezérlik őket. (Ez harminc éve aktuális volt, ma is az.) Szereplőink pedig szülőhazájuktól sok ezer kilométerre ugyanúgy szembesülnek ezzel, és nem tudnak mit kezdeni a helyzettel. Antoska is beletörődik sorsába, ami kis híján tragédiával végződik Kanadában, és amikor hazarepül... nos azt nem árulom el, mert spoiler, ahogy a művelt orosz mondaná.

     Az a vonzó a filmben, hogy a felbukkanó karakterek szerethetőek, reálisak, maga a történet rendkívül életszerű, nem kell aggódnunk, hogy egy habkönnyű hepiendbe botlunk bele. A szereplők mintha csak saját ismerőseink volnának, a lengyel lagzi egészen hajaz a magyarra, semmi sem mesterkélt vagy túljátszott. Egyszerű de nagyszerű. Legalábbis nekem tetszett. Az elején megjelenő Moszkvics meg olyan jól mutat!

    Hát, jó.

     Más téma. Elvis 33 éve halt meg. Hangulatemelés céljából idehelyezek tőle egy dalt, amit mindenki ismer, mert a csapból is ez folyt néhány éve. Viszhall. 

A videót levették.

Szólj hozzá!

Címkék: dráma


A bejegyzés trackback címe:

http://transfesser.blog.hu/api/trackback/id/tr642226430

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.