Rovatok

Filmrajongó

Több mint 1000 bejegyzésből álló magyar nyelvű filmadatbázis, filmrajongóktól filmrajongóknak. Nem vagyunk kritikusok, nem vagyunk szakértők, csak két tv-néző, akik szeretik a filmeket:) Ha nem tudod, mit nézz este, vagy hogy megéri-e látni az adott filmet, keress rá (jobb oldalt a Kategóriák vagy A héten a tvben listában) és olvasd el a véleményünket róla! Erre a címre tudtok írni nekünk: jasonx@chello.hu

Kategóriák

akció (138) áldokumentum (7) animációs (54) bekategorizálhatatlan (4) dokumentum (11) dráma (292) fantasy (134) háborús (15) hill (17) hírek (73) horror (192) kaland (74) katasztrófa (4) krimi (69) magyar (71) musical (11) néma (11) paródia (35) regényem (3) rövidfilm (10) sci fi (147) spencer (24) sport (37) szatíra (9) szuperhős (99) thriller (58) történelmi (27) vígjáték (459) western (9) zene (54)

Friss topikok

2009.07.21. 14:57 Mozsárágyú

Az örökös (1969)

22203_800x600.jpg

     Szerintem ez a film A Tanú kistestvére. Nem igazán olyan dolgok hangzanak el benne, ami akkoriban egy tisztességes kommunista eszében kellett, hogy járjon.

     Drapp Tamás (Sinkovits Imre) egyszeri metróvezető egy nap arról értesül Geréb elvtárstól (Latinovits Zoltán), hogy örökölt 100 millió dollárt, ami átszámítva kábé 3 milliárd (!) forintocska. Mindezt egy külföldi rokonától, egy szalámigyár képében. E nem mindennapi eseményt Drapp úr mérsékelt nyugalommal veszi tudomásul. Annyira mérsékelten nyugodt, hogy arra nem gondol, hogy e gyár, s így a temérdek valuta mibenléte államérdek. Aztán felmerül a kérdés, hogy továbbra is maradhat-e a párt tagja ez a derék, immáron kapitalista, sőt tőkés állampolgár? A sok pénz az államérdek, de feláldozható-e a szocialista eszme? El kell-e adni a gyárat, vagy mint nagytőkésnek, az örökösnek bizonyítania kell a rendszer iránti hűségét? Mint látható, az ügy magasabb szinten zajlik, magát Marx Károlyt is segítségül kell hívni. Geréb bankképviselő elvtárs, Drapp munkaadója, amerikai fejesek és még egy csinos nő, Panni (Almási Éva) is belekeveredik a dologba, mindenkinek a pénz a végső célja, természetesen csakis az államérdeket szem előtt tartva.

    Dr. Perjés pszichológusra (Darvas Iván) marad a szálak kibogozása, neki meséli el a kacifántos történetet Drapp Tamás, és némi futurisztikus elem beiktatásával jut el a film a tetőpontig. Figyelni kell, pláne nekem, mert hálisten én azon generáció tagja vagyok, aki már nem mindig képes követni az olyan idióta gondolatmenetet, mint amilyen a drága jó elvtársaké a filmben. Meg a valóságban volt.

     Mindent összevetve ez egy zseniális film. Vígjáték szatirikus elemekkel, ugyanakkor szerelmi történet és a végén már sci-fibe hajlik a műfaj. És akkor még a szereposztásról egy szó se esett. Sinkovits, Latinovits, Darvas, Almási Éva, Csákányi László, Zenthe Ferenc, Váradi Hédi, Gobbi Hilda, Szilágyi István, Schubert Éva, Körmendi János... zene füleimnek, akarom mondani a kezemnek, hogy leírhattam őket. Hát itt e ponton állt le az agyam, annyi mindent tudnék írni erről a névsorról, és mégis semmi nem jut az eszembe, ami érzékeltetné az ő nagyságukat. A kisujjukban van/volt a színészmesterség, és még annyi film van, amiben játszottak és még nem láttam, de megnézném és hű. Fántásztikus, ahogy Geréb kartárs mondaná.

 10-es.

Vers mindenkinek, aki erre jár rovat:

1 komment

Címkék: magyar vígjáték szatíra


A bejegyzés trackback címe:

http://transfesser.blog.hu/api/trackback/id/tr891258997

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mozsárágyú · http://transfesser.blog.hu 2010.09.21. 19:20:02

Sinkovits Imre ma lenne 82 éves.

"Hazát, hitet nem cserél az ember, amiként arcot sem. Mindkettőt őseink hagyták ránk, s a hűség kötelez."